Ismertek még olyan nyelvet (a magyaron kívül), amiben eltér az alanyi és tárgyas ragozás?

Rákerestem a definite/indefinite conjugation-ra, de csupa magyar nyelvvel kapcsolatos írás jött csak ki. (?)

A meg- igekötőt sokan úgy magyarázzák, hogy valami befejezett dolgot jelent, de én ehhez hozzátenném azt is, hogy valami teljeset, egészet is jelent.

- Megettem az ebédet.

Ez egyrészt azt is jeletni, hogy befejeztem, de azt is, hogy mind megettem. Ha csak a felét ettem meg, és ezzel be is fejeztem az evést, akkor nem igazán mondjuk, hogy megettem.

- Nyúzom a macskát.

- Megnyúzom a macskát.

A második arra vonatkozik, hogy teljesen megnyúzom, nem csak félig. Nevezhetjük befejezettnek, de nem az időbeli befejezettsége a lényeg, hanem hogy teljesen végigcsinálom.

- Megrakom a teherautót.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy csurig. Nem használjuk akkor, ha csak két dobozt teszek rá.

Az angolban is van a befejezettséget jelentő nyelvtani formula.

dry out - kiszárad

write down - leír (felír)

clean up - fel(össze-, ki-)takarít

wash up - elmosogat

tehát ott különböző prepozíciókkal az ige után fejezik ki hogy a folyamat nem végtelen, meg persze az igeidővel is, de ebbe nem megyek most bele.

A finn nyelv ilyen.

Kedves 3-as válaszoló: a befejezettség és a tárgyas igeragozás két külön dolog.

Pl: Én írok egy könyvet. - alanyi igeragozás

Írom a könyvet. - tárgyas igeragozás

Megírok egy... - alanyi,

Megírom a... - tárgyi.