Ha a magzatnak alanyi jogon jár az élethez való jog, az anyának miért nem?
Az alapelvet magát értem. Viszont azt nem, hogy mikor megfogalmazták, gondoltak-e rá, milyen életről beszélnek.
Vállaljon egy nő egy olyan gyereket, amit még nem akart, nem tervezett, és nincs hol, miből felnevelnie? Tegyen tönkre legalább két életet - hiszen a sajátjával mindenképp így tenne, innentől kezdve pedig nem tudna megfelelő - főként érzelmi - körülményeket biztosítani egy gyerek felneveléséhez. Mondjon le egy fiatal nő a karrier megannyi lehetőségéről, az álmai megvalósításáról, sőt egyáltalán a munka lehetőségéről, mivel a szülési szabadság kirúgást jelent, kisgyerekkel pedig lehetetlenség munkát találni?
Nem az lenne mindenki érdeke, hogy ha valaki gyereket vállal, az egy egészséges embert tudjon nevelni belőle biztos anyagi és érzelmi háttérrel?
Félreértés ne essék, nem pártolom az abortuszt magát, inkább a megelőzés pártján vagyok. Amiről itt szó van, az maga a döntés joga, hiszen ma alapvető jog, hogy az ember rendelkezhet a saját teste felett. Teleszúrhatja, teletetováltathatja, átszabathatja, határokat csak a képzelet szab.
Márpedig amíg az a magzat nem rendelkezik önálló tudattal, addig a nő saját testéről van szó, amiről elméletileg szabadon eldöntheti, mit tesz vele, vagy mit nem.
Azok szerint, akik elítélik, nem elég a nőnek egy életen át hordoznia a bűntudatot, vagy éreznie a mellkasába szúró fájdalmat, mikor meglát egy hasonló korú gyereket, mint amekkora az övé lenne éppen? Nem elég, hogy a társadalom nagy része elítéli őket? Mikor valaki az abortuszt választja, tisztában van a lehetőségeivel, és a ténnyel, hogy valamilyen oknál fogva még nem képes felnevelni egy gyereket. Aki elítéli ezt, annak van fogalma egyáltalán arról, mennyire nehéz meghozni egy ilyen döntést?
Önzóség lenne? Vagy talán ellenkezőleg, nagyobb felelősségtudatról tenne tanúbizonyaágot, hogy valaki a sajátjának jobb életet akar, mint ami a világba felelőtlenül kihordott árva, örökbe adott, vagy lelkileg megnyomorított gyerekek millióinak jutott?
Hol vannak a határok?
Kíváncsian várom, ti hogy látjátok.
"Vállaljon egy nő egy olyan gyereket, amit még nem akart, nem tervezett, és nincs hol, miből felnevelnie? "
Magzatot ki kérdezi meg, hogy mit választ?
"Félreértés ne essék, nem pártolom az abortuszt magát, inkább a megelőzés pártján vagyok."
Egyetértek
"Vallásos álszentség. Védik a magzatot, amíg az anyja hasában van, utána meg felőlük akár meg is dögölhetnek mindketten, mert éhenhalás vagy tönkrement élet ellen nincs parancsolat a Bibliában."
Valóban?
Jakab
2,14 Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? [Jak. 2,17. Mát. 7,21.]
2,15 Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, [Luk. 3,10.11]
2,16 És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? [1 Ján. 3,17.]
2,17 Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.
Ozmium! Ti ateisták tényleg nem fogjátok fel, hogy gyilkosságról beszéltek? Képesek lennétek magzatokat halomra öletni, csak hogy a Biblia ellen mehessetek, hogy kiélhessétek a káromlásaitokat?
"Márpedig amíg az a magzat nem rendelkezik önálló tudattal, addig a nő saját testéről van szó, amiről elméletileg szabadon eldöntheti, mit tesz vele, vagy mit nem. "
Önigazolás. Ahogy megfogant, onnantól már külön test, nem a nő testének része
Azt gondolom, hogy a gyilkosságoknak egészen nyilvánvalóan csak egy hányada az, amit hirtelen felindulásból jöhetnek el emberek. Ebből az következik, hogy lehet érvelni, különféle indokokat találni, ha valaki akar, emberek meggyilkolása mellett; senkit nem szerethet mindenki...
Csak a lelkiismeretet kell megfelelőképp elhallgattatni.
A genetika nevű tudománynak köszönhetően ma már nem hit kérdése az, hogy az anyaméhben levő magzat ugyanazzal a génállománnyal rendelkezve, mint későbbi fejlettségi szakaszaiban pl. már felnőttként, ugyanúgy emberi lény, mint ahogyan az újszülött, baba, gyerek, kamasz és felnőtt korában. Csak mint emberi lénynek a fejlettségi szintjében van különbség. De egy újszülött ugyanúgy nem hasonlít mondjuk a pubertás kori önmagára és a fejlettségi szintje meg sem közelíti, de ettől még nem ölöd meg. Minden más hozzáadás ehhez a dologhoz rizsa és magyarázkodás, az új emberi lény szempontjából.
Ki mondja azt, hogy egy pl. 10-12 hetes magzatnak nincsen tudata és nincsen tisztában pl a saját vesztével, amikor az abortálás során az életére törnek és meggyilkolják?
Ajánlom a Néma sikoly című filmet.
Azt gondolom, hogy minden szexuálisan aktív korú ember tisztában van azzal, hogy a szexuális aktusból a gyerek megfoganása származhat, hiszen a szexuális aktusnak a természet rendje szerint ez az egyik fő célja emberek közt is.
Innentől kezdve miféle erkölcsiség az, és miféle szabadságjogok megkérdőjelezéséről is van itt szó, miközben az anya -az esetek túlnyomó részében- szabadon döntött amellett, hogy szexuális életet él.
Vagy dugni nagyon fontos, a gyilkosság az meg...hát az nem annyira kardinális kérdés; azt majd kimagyarázzuk valahogy.
Az a helyzet, hogy a felelőtlenség nem ott kezdődik, hogy az ember vállalja e a megfogant élet megszületését, hanem hogy a megfoganás lehetőségének a tudatában él e szexuális életet. Ne ferdítsük a valóságot, ha szabad kérni!
"nagyobb felelősségtudatról tenne tanúbizonyaágot, hogy valaki a sajátjának jobb életet akar, "
Az a saját gyereke ember! Nem akarhatok jobb életet neki azzal, hogy elpusztítom! Ez abszurdum.
"Márpedig amíg az a magzat nem rendelkezik önálló tudattal, addig a nő saját testéről van szó, amiről elméletileg szabadon eldöntheti, mit tesz vele, vagy mit nem. "
Az a minimum, hogy nem csak a saját testéről van szó, hanem egy máski emberről, hiába játszol a tudat, meg a test kifejezésekkel; még a saját megfogalmazásodból is ez következik. Egy másik emberi lényről van szó, az anya testében!
"Nem az lenne mindenki érdeke, hogy ha valaki gyereket vállal, az egy egészséges embert tudjon nevelni belőle biztos anyagi és érzelmi háttérrel?"
Már csak pusztán abból, amit te magad is leírsz -hogy miféle lelki sérülést szenved el egy olyan "anya" saját maga is, aki abortálja a gyermekét-, következik, hogy nem igaz az az állítás, hogy ezután biztos érzelmi háttérrel fog tudni a jövőben is rendelkezni és majd azt biztosítani, egy a későbbiekben esetlegesen kihordott gyermeknél. Mert egy sérült ember lesz. Tudod a lelkiismeret olyan "állatfajta", hogy nem tudod neki megmagyarázni semmilyen érvekkel, hogy a rossz az miért is nem rossz, mert az általában annál sokkal pontosabb mérőműszer, mint hogy be lehessen csalni, s ha mégis megpróbálod, hogy elkövethesd a bűnt, akkor megkéri az árát.
Jó ez az idézet, úgy tűnik felsültem. Szerencsére a keresztények többsége épp úgy nem ismeri, mint én.
Az nem zavar téged, hogy amit meggyilkolunk, az egy olyan szövetcsomó, ami gyakorlatilag semmit nem tud az életről és halálról fogalmilag, ezért nem is szabad belátóképes és kifejlődött emberi lényként kezelni? Ezzel ellentétben, ha megszületik, és kifejlődik, és tönkremegy a család élete, akkor a szép Biblia idézetedet, meg a buzgó vallásosságodat a hajára kenheti. Az "élet szentsége" egy túláltalánosító idea, ami egyrészt az abortusz, másrészt az eutanázia tárgykörén kicsorbul.
Jó nagy hülye vagy előző. Ugyanilyen alapon mély lelki megrázkódtatás éri a magzatot azaz a későbbi gyereket az a tudat is, hogy az anya a fészkes fenébe akarta ezt az egészet. Ezzel a leendő gyereke - akit valójában nem akart - ÖSSZES hátralévő életét meg fogja keseríteni! A gondolatai amit az anya átélt a terhessége alatt, az, hogy azt a gyereket nem akarták, az, hogy a későbbiekben amikor megszületett nem úgy álltak hozzá: mind-mind egy nagyon erős romboló és lelkisérült gyereket, majd később felnőttet fog eredményezni...
Tehát inkább időlegesen egy kisebb rossz, mint utólag egy egész emberéletét tönkretenni.
Nem hiába van annyi depressziós se, ezt eredményezi az, hogy nem akarták és meg akartak tőle szabadulni. A sok öngyilkossági kísérlet mögött is a depresszió áll, amivel már eleve születik az a szerencsétlen gyerek.
Később pedig a környezetében lévők is csak szenvednek eme gyerek és majd később felnőtt viselkedésétől.
Elnézést a válaszomat a ma 16:40 53 %-osnak szántam, csak valaki beelőzött :)
Neki legalább volt esze, az tényleg csak egy szövetcsomó, bár egyesek képesek másként beállítani a dolgokat, hogy muszájból és kényszerből az emberek szaporodhassanak.
"Ozmium! Ti ateisták tényleg nem fogjátok fel, hogy gyilkosságról beszéltek? Képesek lennétek magzatokat halomra öletni, csak hogy a Biblia ellen mehessetek, hogy kiélhessétek a káromlásaitokat? "
Szerintem 45 %-os a frusztráltságodat, elvakultságodat a vallásoddal és a tévképzeteidet, mely szerint a többi ember ennek szellemében akar "rombolni", inkább kezeltetni kéne... Te súlyosan beteg szerencsétlen vagy 45 %-os, talán téged sem akartak és így jött ki rajtad :D Szerencsétlen, csóri...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!