Lehet-e ilyen módon magyarázni a vallás hasznosságát?
Igazából nem tudtam, hogy ezt a kérdést a valláshoz vagy a valláskritikához kéne írni de végül ide írtam. Ugye itt a valláskritika rovatban gyakran megy a vita arról, milyen mértékben hasznos/káros a vallás. Ezzel kapcsolatban felvetnék egy nagyon érdekes hipotézist.
A hipotézis nem az enyém, hanem Nassim Nicholas Talebé, egy (viszonylag) ismert businessmané, akinek ez a hipotézise Antifragile c. könyvében van.
Taleb úgy véli, hogy a vallásnak csak egy máza az, hogy a hívők bizonyos dolgokat állítanak a világról; vagyis szerinte a vallás - akármilyen paradox is - nem a hitről szól. Szerinte arról van szó, hogy a vallás körül kiépülő rítusrendszerek segítik az embereket döntések meghozásában olyan szituációkban, amikor nincs megfelelő mennyiségű információ. Ilyenkor szerinte hasznos vallásos heurisztikákat alkalmazni. Példaként hozta a böjtöt: ő ortodox keresztény rítusokat követ, és több tanulmányt is citál, mely szerint megállapították, hogy a böjt (többek között az ortodox típusú) milyen hasznos hatásokkal bír az emberi szervezet számára.
Másik fontps érve az ún. Lindy-effektusból származik (ld.: [link] bizonyos nem élettelen dolgok (mint pl. a kultúra, a vallás stb.) hasznosságáról elég sokat mond az, hány éve vannak már jelen. Az időnek, különösen a hosszú időnek való kitettség következtében a káros és a hasznos nagy valószínűséggel kiválasztódik, s az utóbbi megmarad. Taleb szerint ha a vallás eddig megmaradt, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy hasznos.
Más kérdés persze, hogy maga a vallásos hit ettől még nem lesz igaz; Taleb sem vallásos olyan értelemben, hogy nem hisz, hanem agnosztikus.
Az első gondolatod rendben van: valóban lehetséges, és elő is fordul, hogy ilyen módon jön létre valamilyen hasznos szokás.
A második viszont téves! Bár LEHET hasznos is, ami ennyi ideig fennmarad (vagy hasznos VOLT valaha) - de ez egyáltalán nem kötelező!
Nézd meg a memetikát és a káros mémek fennmaradási mechanizmusát.
Hasznos a vallás akkor, ha úgy gondolod dogmatikus kijelentések tiszteletelvű elfogadása jobbá tesz téged.
Régebben hasznos volt a 10 parancsolat, és az ehhez hasonló erkölcsi normák felállítása egy barbár világban.
Ma inkább gátolja csak a szabad gondolkodást.
A vallás valóban nem a hitről szól; a történelem kezdetén az emberek a tűz körül ülve történeteket meséltek egymásnak, amik segítettek nekik megbirkózni a félelmeikkel, és hozzájárultak a kezdeti emberközösségek kialakulásához. Ezekből lettek a természeti vallások, a mai nagy vallások elődei, és ironikus módon segítettek azzá formálni az emberiséget, ami ma is.
A vallásban lehetnek pozitív dolgok is, ilyen pl a közösséget összetartó ereje meg az, hogy az emberek erőt meríthetnek belőle, de vallási kontextusban ezek a pozitívumok is káros mellékhangot kaphatnak. Igaz, hogy erősíti az összetartást, de ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes vallások hívei ferde szemmel néznek a másban hívőkre, olyan szinten, hogy a történelmünk tele van vallásháborúkkal, sőt, mái napig is ölnek a vallás nevében.
A Lindy-effektus meg érdekes, bár én személy szerint nem bíznám erre az effektusra a vallás alakulását, hiszen ha még változik is az egyház az idővel, mindig legalább egy lépéssel visszamaradottabbak, mint a társadalom.
Nem vagyok filozófus, de úgy hiszem, hogy addig nem tud felnőni az emberiség, amíg a vallásra támaszkodunk mankóként, hanem inkább a saját lábunkra kéne állnunk, önálló, analitikus gondolkodást kéne tanítani már gyerekkortól, nem pedig varázsapók miatt egészségesen élni, és a tőle kérdezni, hogy hogy hozzunk meg döntéseket.
Vagyis fogalmazzunk úgy: ha tömeget akarsz irányítani, akkor tökéletes a vallás; mindenki azt szemezgeti ki belőle, ami a legjobban megfelel neki, viszont ha önállóan gondolkodni képes egyénekből akarsz társadalmat, akkor nem éri meg megtartani a vallást az előnyei ellenére sem.
# 5
Ismered őt? Olvastál már tőle? Tényleg kíváncsiságból kérdezem.
A témához erősen kapcsolódik. Van egy cikksorozat a Hetek.hu-n: "Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot" címmel.
Ott egy nyugalmazott szociológia professzor kömyve alapján tényszerűen érvekkel alátámasztva tárgyalják kereszténység pozitiv hatását a mai nyugati kultúrára. Sok olyan van ami nem tűnik nagy dolognak, mert nálunk ez teljesen megszokott. Pedig a kereszténységnek köszönhető többek között: árvaházak léte, a társadalmi segélyszervezetek önzetlen jótékonykodása, a csecsemőgyilkosság eltörlése, idősek otthona, betegek-vakoknak fenntartott intézmények, kórházak, szakszervezetek a méltányos bérek kialkudására, olyan eszmék, hogy emberi jogok, szabadság, nők egyenlősége, vállalkozás, és még folytatódni fog remélem a sorozat...
"nők egyenlősége"
Elmész te a...
imakommandós ezen jót nevettem, köszönöm! :D
Kérdező ezeket a szokásokat vallás nélkül is be lehetne tartani, ha az ember kitartó lenne. A gond a következő a vallással(illetve az emberrel):
Tegyük fel a vallásod azt mondja, hogy edzened kell, hogy megerősödj és valami nagyon kemény csávóknak kitalált mennyországba kerülj. Ez eddig szép és jó, elkezdesz edzeni, tetszik a vallás, csak hát... nem önmagadnak, hanem az adott könyvnek köszönöd az elért eredményt. Jó, lehet azt mondani, hogy még ez sem gond... akkor nézzük mi lesz amikor böngészgeted a könyvet, és találsz egy olyan részletet, ami kimondja, hogy a hitetleneket jól el kell verned. Ezt egy vallás nélküli ember nem tenné, el sem gondolkozna rajta, csak kazánra hajítaná a könyvet. De egy olyan vallás által fertőzött egyed, aki a valójában saját maga által elért eredményeket is a kitalált barátjának köszöni, elgondolkodtató, hogy meddig menne el. Nem de?
A Földön megmaradt az ok nélküli diszkrimináció, itt most a ténylegesen ok nélkülire gondolok. Megmaradt a tanulás és tudásszerzés megvetése is rengeteg helyen. Megmaradt a háborúra és népirtásra való hajlamunk. Évszázadok óta létezik az a szokás is, hogy az emberek alkoholmérgezésig isszák magukat. Akkor ezek is mind hasznosak, mint a vallás, csak mert megmaradtak?
Világi szempontból persze a vallás csak színjáték, gyenge cirkusz, mert a rituálék némelyike még ha hasznos is, nem szükséges hozzá ekkora lelki körítés.
A nehéz döntések meghozatalában tényleg segít ha igyekezünk lelkileg megtisztulni pl. böjt segítségével, de van itt más is: Hasznos-e, ha az ember őszintén szembenéz a hibáivál, bűneivel, és nem tagadja azokat saját maga előtt? Hasznos-e, ha nem dédelgetjük a sérelmeinket, hanem megtanulunk könnyebben megbocsájtani? Hasznos-e, ha lejjebb adunk a büszkeségünkből, és ha hibáztunk, könnyebb szívvel kérünk bocsánatot? Hasznos-e, ha felül tudunk emelkedni a problémáinkon? A vallás ilyen dolgokra tanít. Érdemes a pszichológia oldaláról jobban megvizsgálni, nem csak a tömegpszichózis bélyegét rásütni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!