Aki öngyilkos az bátor vagy gyáva?

Te voltál már szuicid depresszióban?

Én igen.Én tudom mit jelent az,tapasztalatból!

16.Hsz!

Biztosan van olyan is,de én másként működtem.

(Válásommal,az életem zsákutcába került.Elvesztettem mindent,és mindenkit,aki fontos volt,életfeltételeimet is beleértve.)

Gyógyulásom története:

Pszichológusom megkérdezte,hogy mit kellene tennie legjobb barátomnak ahhoz,hogy megöljem.-Egy csirkét sem vagyok képes megölni,nemhogy embert!-válaszoltam.-Nem te vagy a hozzád legközelebb álló ember?Egy nagy hibáért képes volnál megölni magad,aki a legjobb barátod?

Szememről leesett akkor egy sötét fátyol,és eltűnt az öngyilkossági késztetésem.

Kivándoroltam,és újéletet kezdtem,még 4-szer,a 0-ról.

18.Hsz!

Igen.A módszered életet menthet!

Óvakodni kell minden ítélkezéstől,mert az benzin a tűzre.

Kedves living witness!

Tudatlanok lepontoztak,de bölcset mondtál!

Annyival kiegészíteném,hogy a depresszióban szenvedő szenvedő,képtelen önmaga ezt felismerni,s felállni egyedül.

Szüksége van egy emberre,aki beviszi Bethesda tavába!

Kedves 20.Hsz!

Az,hogy egy mentálisan sérült embert visszahozzunk a realitásba,az elfogadtatáson,és szakértelmen múlik,tehát a segítő EMBEREN.

Az öngyilkos az ilyen bátorgyáva.

Vagy gyávabátor?

Már én sem tudom...

Vagy talán felismerte az igazságot. Mi az igazság? A buddhista 4 nemes igazság a legjobb magyarázat.

"

1. az emberi élet lényegében szenvedéssel teli;

2. a szenvedés oka az emberi önzés és a vágyakozás;

3. van egy út (vagy mód), amelyen keresztül meg lehet szabadulni az önzéstől és a vágyakozástól;

4. a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” (astángika-márga) vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.

"

A szenvedés természete (dukkha):

"Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."

A szenvedés eredete (dukkha szamudaja):

"Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."

A szenvedés megszűnése/megszüntetése (dukkha niródha):

"Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól."

Az ösvény, ami a szenvedés megszűnéséhez vezet (dukkha niródha gáminí patipadá magga):

"Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség."[3]

Ez igen relatív dolog!

Attól függ, mi az ok, illetve milyen élethelyzetből történik a dolog.

Egy halálos beteg ember, akinek nincs családja, és tudja, hogy sok szenvedés árán fog meghalni, annak bátorság ez a tett.

Egy fizikailag életképes embernek, aki lelkileg összeomlott, és külső segítség hiányában enged a teljes feladás kísértésének, hogy ideje korán az enyészetbe taszítsa önmagát...annak gyávaság.

Szóval igen relatív ennek a cselekedetnek a megítélése.