Hol van ilyenkor Isten?

Most ezen miért parázol?

Ez a beteg sportoló egy kőkemény ember, akinek ez a verseny lenne az utolsó dolog, amit el szeretne érni, megnyerni. Ő nem olyan, mint sok egészséges ember, aki minden problémáját egy katasztrófaként éli meg és ostorozza magát, meg mást.

Istennek minden ember egyforma, csak az emberek tesznek különbséget emberek közt és rangsorolják egymást.

Ha eutanáziázni fogja magát, akkor se élt hiába, megmutatta, hogy így is lehet küzdeni, élni.

Minden a fejben dől el. Neki kell átélnie a nehézségét, és nekem, n is beteg vagyok, te gondolom nem, tehát nem tudhatod mi a legjobb egy betegnek.

Szervusz

Hogy teológiában jártas vagy és vallás történelemben otthon mozogsz, az egy dolog.

Ám igen messze vagy attól, hogy alázatosan megértsd Isten gondolkodás módját, valamint a történteket amit leíratott, és ezért veszed a bátorságot, hogy felülbírálod a hatalmát, és a terveit.

Nem ez a sportoló az egyetlen, sőt tovább megyek, ennél a sportolónál, vannak ennél aljasabb helyzetben levő emberek gyermekek, akik megértve Jézus tanítását, türelemmel várják, és bíznak abban az ígéretben, ami megfog valósulni

ennél fogva a Teológiai ismereteid, Isten szemében nem érnek semmit.

Igyekeztem, nem köntörfalazni, javaslom olvasással egybekötött elmélkedésre Isten szavából a Jób könyvét.

valamit kutass utána a dolgoknak, de ne az emberek által kreált teológiákban hanem Isten gondolkodásában, talán megérted, és akkor nem fogsz sem lázadni, sem ilyen kérdéseket feltenni

Bocsánat, nem vagyok sem nyers, s semmi sértőt nem gondoltam, csak igyekeztem nem mellé beszélni.

"a legtöbb keresztény által szándékosan tagadott paradoxonokban"

A keresztény teológiában jelentős szerepe van a paradoxonoknak. Aki tagadja a paradoxonokat, az nem ismeri a keresztény teológiát.

"Mint mondtam, mellőzzük a felesleges magyarázkodást"

Fölteszel egy kérdést, de nem engeded hogy megmagyarázzuk. Jól van, akkor bele sem vágok.

Beszéljünk inkább akkor az időjárásról. ;)

Ez, és ehhez hasonló kérdés már nagyon sokszor fel lett téve. Had mondjam el ismételve, hogy az ilyen kérdések egy kezdetleges, szinte gyermeteg elképzelésen alapulnak Istenről. Isten nem egy valaki, nem egy személy. Isten egy személynél minden tekintetben végtelenszer több, nagyobb, hatalmasabb, bölcsebb, stb., stb. De ezek a tulajdonságok nem egy valaki nem egy személy jellemvonásai, inkább egy kimeríthetetlen forrás kiáradása, egy ihlet fejleményei, amit mi jobb híján Istennek nevezünk.

És azt is szeretném elmondani, hogy Isten nem teremtett semmit, hanem mindenné fejlődött. Hogy mi Istennek nem teremtményei vagyunk, hanem fejleményei, mint ahogy a fa levelei sem a fa teremtményei, hanem fejleményei. És mint a fának is vannak hibás, sérült levelei, hasonlóképpen vannak emberek akik szenvednek.

Helytelen dolog tehát Istent felelősségre vonni, egy forrást se vonunk felelősségre miért árad belőle a víz.

Szia!

Lehet itt okoskodni, de valójában senki nem tud semmit, hogy mi miért történik.

A kérdés sokkal inkább az, hogy az ember meg tud-e nyugodni a nem tudásban?