Sokszor lehet hallani, olvasni, hogy a vallás több bajt, mint jót hozott az emberekre. Jobb lenne, ha nem lennének vallások? Vagy ha egy vallás lenne? Vagy ha megmaradt volna a politeizmus?

# 9 (Ismét az 5-ös vagyok)

Bizonyos szempontból megértem én az álláspontodat, és részben egyet is értek vele, más szempontból viszont nem értek vele egyet.

A bőrszín szerinti társadalmi feszültségek megoldására sem a bőrszínek likvidálása a recept, ugyanígy a vallási ellentétek megoldására sem a vallások felszámolása a megoldás. Ilyen alapon a politikai irányzatokat is fölszámolhatnád, mert azok is csak marják egymást, ráadásul sokkal jobban, mint a vallások.

A vallások felszámolására volt már számos kísérlet a történelem folyamán. Voltak rendszerek, melyek csak bizonyos vallásokat, mások pedig az összes vallást (vagy egyszerre, vagy bizonyos sürgősségi sorrendben) próbáltak likvidálni, egyik próbálkozás sem számít a józan ész diadalának. Ráadásul paradox módon sok esetben az üldözött vallások éppen hogy megerősödtek, és még inkább beágyazódtak az adott társadalmakba.

Másrészt pedig, ha realisták vagyunk és számolunk a demográfiai mutatókkal, akkor azt kell konstatálnunk, hogy a szekuláris társadalmak társadalma rohamosan fogy, a szaporodó társadalmak pedig nem vevők a szekularizmusra.

Észak-Amerika talán majd sikerrel "elvallástalanítja" a Dél-Amerikából bevándorló, zömében katolikus lakosságát, bár ez is kétesélyes, de Európának viszont esélye nincs arra, hogy "elvallástalanítsa" az Ázsiából és Afrikából bevándorló muszlimokat, akik a kihaló őslakosság helyét fogják fokozatosan átvenni.

11, sarkos és szélsőséges a gondolkozásod:

1. a bőrszín nem döntés kérdése, és éppen ezért nem szabad, hogy meghatározza az emberek viszonyulását a különböző bőrszínűek felé

2. ellenben a vallás az döntés, meggyőződés kérdése.

Nem arról beszéltem, hogy likvidálni kell erőszakkal a vallásokat (elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam). Az erőszak csak erőszakot szül. Ha tiltják, akkor "csakazértis", gondolom nem kell mondani.

Az emberiségnek kell ráébrednie, hogy nem jó úton jár. Hallottam már olyanról, hogy vallásos család, valaki beteg lett, jelen állás szerint nem gyógyítható, csak "halogatható" a vég, imák hadát mormolták naphosszat a betegért, fohászkodtak, de mégis meghalt. És kijelentették, hogy nincs Isten. Tudom, közhelyes kijelentés, de ténylegesen, azóta hitetlenként, "vallástalanként" él a család, és jogos, mert ha valóban lenne isten, akkor nem a becsületes embereket gyötörné. De a baj válogatás nélkül lecsaphat akármikor, teljesen véletlenszerűen. Fölösleges túlragozni. Ha valaki kézzel fogható bizonyítékot tenne elém egy "isten szerű" lény létezéséről, nem csak annyit, hogy higgy benne, és kész, akkor talán meggyőzhető lennék.

"Elhiszem, hogy nagyon művelt vagy, meg olvasol, de egy önálló gondolatod nincs, ha mindenre egy költő műve, vagy a Biblia egyik agyonrágott, elkoptatott passzusa a válasz. Ha azt mondod, hogy ez a te véleményed, akkor tényleg nem lehetsz magasröptű ember."

Nézd, én nem vagyok vallásos, már a nagyszüleim sem voltak megkeresztelve, teljesen ateista családi közegben nőttem fel, de nem értem, hogy miért lenne gond azzal, ha egy ember kész filozófiai, ideológiai sémákat ültet az életébe. Nekem is van egy kedvenc pszichológusom, akinek a gondoltait, világnézetét magamévá tettem, sőt, úgy gondolom, hogy a Bibliának is vannak olyan tanításai amit meg kéne szívlelni és egy szebb világban kelhetnénk. Nem szégyellem emiatt magam. Még fiatal vagyok és szerintem egy átlagember egész léte során csak az élet egy töredékét láthatja, a tapasztalataim alapján csak egy kisebb élettelüretre tudnék értékrendet alkotni, miért ne fogadnám meg idősebb, bölcsebb, sokat látott felebarátaim tanácsait? Szerintem inkább az a "magasröptű" ember aki tökéletesen megelégszik az eszek-alszok-dugok-dolgozok kombinációval egész élete során és nem mer a dolgok kicsit spirituálisabb dolgaiba és lelki folyamataiba belenézni és olyan szűk látókörű, hogy a vallásban csak azt látja, hogy "a képzeletbeli barátjának úgy engedelmeskedik, mint egy birka". Ezt most mérnökként mondom neked, akinek a tevékenysége ugyebár teljes mértékben az anyagi világra korlátozódik.

attól, hogy nem hiszek a mesében, még nem tartom magam korlátoltnak. Mint ahogy azért se, hogy a saját értékrendem szerint élek. Tény, hogy az élet során szerzett tapasztalatokból táplálkozik mindenki nézete, ahogy az enyém is, de egy az egyben adott, mások által megfogalmazott és meghatározott elvek és nézetek szerint nem vagyok hajlandó élni. Van igazság meg jó tanács a bibliában is, nem tagadom, például lopni nem szép dolog (egyesek akik kereszténynek vallják magukat mégis kilopják az emberek szemét is, most "fölfele" mutogatok, remélem érti mindenki mire/kikre gondolok). A személyiségünk is az életünk során megismert emberekből, nézetekből és megtapasztalt dolgokból áll össze. De konkrétan egyetlen, előre meghatározott eszme után menni, na azt csinálják a birkák. Rakd össze a tapasztalatokból a saját értékrendedet, és élj aszerint.

Nekem igenis jó "egyszerű" emberként "átvészelni" az életet. Hobbim is van, szeretek ezt azt csinálgatni, de fölöslegesnek tartom azt, hogy bárminek, ami korlátok közé szorít önként alávessük magunkat. Saját korlátokat állítsunk fel magunknak. Tudom én, ne azért ne dolgozz vasárnap, mert a vallásod tiltja. Vagy azért ne egyél pl marhát vagy disznót. Mások által több ezer éve felállított "értékek" miatt ne sanyargassa magát senki, ne vonja meg magától a jót. Ha házasság előtt nem akar szexelni, magánügy, de ne vallási okból tegye (mondjuk ez így is úgy is hülyeség a 21. században). Sorolhatnám napestig. Én is diplomás ember vagyok ha már te is említetted (nem vagyok rá büszke, de van), és ahogy ettől nem érzem magam többnek másoknál, ugyanúgy a világnézetemet se változtatja meg az, hogy egy sz*ros papír miatt a társadalom "értelmiséginek" nevez.

kösz,.13-as, 7-es vagyok - ha idézek, a materialistákban felhorkan valami és vadul rám támadnak:D azért idézek, mert ott a helye annak a versnek, vagy irodalmi résznek, vagy ha szentiratokból idézek, akkor is azért, mert ott a helye. Meg hát az én dolgom, hogy a hsz-ben mit írok.

Egy naiv realista - materialista- szellemellenes lény meglehetősen absztrakt lény. Az állatokat sem érdekli az eredetük, egy új gondolat születése, egy műalkotás születése -ezek mind nem jöhetnek tükrözött gondolkodásból, az agy eszköz, nem termel ki ilyet, az állatok tükrözötten gondolkodnak. És ha szembeállítom a tükrözött gondolkodásút azzal, hogy minden valamire való művész idealista, hívő, akkor rosszul érzi magát és vádaskodni kezd.

https://www.youtube.com/watch?v=YFSX9vnMST0

Igen, mondjon le Bach H-moll miséjéről az, aki azt hiszi, hogy ez létrejöhetett volna isteni ihlet nélkül. Mondjon le az egész emberiség kultúrájáról - marad a szurrogátum, az éljenrákosielvtárs szint- az nem volt isteni ihletettségű. Ettől még lehet rohangálni, hogy fizikai vágyait betöltse, ehhez nem hiányzik a szellemi élet.

"A személyiségünk is az életünk során megismert emberekből, nézetekből és megtapasztalt dolgokból áll össze."

- akkor soha nem keletkezett volna új műalkotás, új mű, új gondolat. Lehet ennél magasabb intuitív teremtő szint is - ezt jelenti, az istengyermekség.

MEGISMERÉSRŐL és keletkezésről, eredetről és az Abszolútumról, az ahhoz való közelítésről szólnak a világvallások - szó sincs arról, hogy szolgának/birkának néznék az embert- épp az, hogy az emberi méltóságot az istengyermekség adja meg.

erről bővebben 13-nak:

[link]

...és idézek, igen. Babits jön, megint :D

"Nem szánom én az ostobát,

kinek üres a mennyek boltja:

ki méltó látni a csodát

az a csodát magában hordja."

Rendben, annak tartasz. És? van valami teendőm?

/ megj.: itt a fórumokon még soha senki nem vált materialistából idealistává és viszont. Ennek oka van.

Nem várom,hogy te megvilágosodj. És ha tetszik, ostobázz le. Legyen egy jó napod:D:D:D