"Amíg világ a világ, lesznek jó emberek akik jó dolgokat csinálnak és rossz emberek, akik rossz dolgokat csinálnak. Ahhoz viszont, hogy jó emberek csináljanak rossz dolgokat, a vallásra van szükség. " Egyetértetek?

"@13: a kommunizmus elég vallásszerü volt"

Persze...meg az apám répáját volt vallásszerű. :DDD

Észak-Koreában az emberek miért gyakorolják a hitüket titokban?...

Kérdező, már mondtam: NAGYON kevés helyen volt kommunizmus. Ország egyáltalán nem volt még ilyen - inkább csak kisebb közösségek.

Észak-Korea aztán nagyon nem kommunizmus! Az egy diktatúra, zsarnokkal az élén. A kommunizmushoz köze nincs.

Tudod te egyáltalán, mi az a kommunizmus?

"Észak-Korea aztán nagyon nem kommunizmus! Az egy diktatúra, zsarnokkal az élén. A kommunizmushoz köze nincs.

Tudod te egyáltalán, mi az a kommunizmus?

"

Figyelj ,nekem másfél perc alatt sikerült megkeresnem!:

Kim Dzsong-Un>Kim Jong-un>Communist rulers

Nem is nehéz. :)

A kommunizmus vallás elképzelése pedig az ateizmusra épül. De ezzel nem akarok senkit se felelősségre vonni -még mielőtt félre értenétek-.

Nem csak te tudod rosszul.

Azt, hogy MI a kommunizmus, már itt is leírtuk nemrég - méghozzá jól. Keresd meg, légy szíves.

Tudom, hogy sok embernek szüksége van ellenségre, mint egy falat kenyérre - de azért talán a lihegés meg a vörös köd helyett talán meg kellene próbálni 1: TÁJÉKOZÓDNI, 2: GONDOLKODNI.

Amúgy a kommunizmus nem az ateizmuson alapul. Bár az igaz, hogy sokszor kapcsolódik a kettő - de nem feltétlenül szükséges. A kommunizmus alapgondolata annyira egyszerű, hogy még te is képes vagy megérteni.

[link]

Ennyit az ateizmuson alapuló kommunizmusról.

A kommunizmus azt jelenti hogy nincs magántulajdon mindenki egyenlően kap a Föld kincseiből, ami szerintem biztos tetszene Jézusnak.

Amúgy az hogy a diktatórikus kommunizmus ateista nem jelenti azt hogy nem vallás, a vallás fogalmában nincs benne hogy istenhit szükséges.

# 18

Az hogy összehasonlítod a nyugati országokat a keletiekkel statisztikai vallásosság és bűnözés szerint, ebből semmilyen következtetést nem lehet levonni a vallás hatására vonatkozóan. Hogy valaki pl. katolikusnak mondja magát, abból nem következik, hogy komolyan veszi-e azt, amit az egyház tanít. Sokszok csak annyit jelent, hogy megkeresztelték gyerekkorában, vagy ünnepekkor elmegy templomba. Azon kívül a különböző országok más történelmi fejlődésűek, más kultúra, gazdasági helyzet, ami mind befolyásolják a bűnözést, öngyilkosságokat, az alkoholizmust, stb. Egy országot maximum önmagával lehetne összehasonlítani, de akkor is egy későbbi önmagára más körülmények is hatással vannak, ezért a hit és a vallás hatását kimutatni nagyon nehéz, mert nem tudjuk milyen lett volna nélküle. Ennek ellenére hiba lenne letagadni a negatív velejárói mellett a tagadhatatlanul pozitív tevékenységeit, és hatását. Ifjúságnevelés, karitatív programok, börtönszolgálatok, kórházi szolgálatok, szenvedélybetegek leszokását segítő szolgálatok, hajléktalanmentés, stb.

#25: Nyitott vagyok bármiféle új információval. + Az ,hogy "jól" írtad le meg óriási tévedés.

Szinte majdnem minden politikai ideológiának van egy "vallási képe" ,így az ateizmusnak is. Ami igaz ,hogy az kommunizmusnak konkrétabban nem az ateizmus terjesztése a célja/volt a célja ,de vallási képben az ateizmusra épül. Ezért üldözték a vallásos embereket.

Kérdező!

#9-es válaszod az olvasottak félreértése. Nem tudni ugyan, mi nem igaz, de nem érdemes összekeverni egy elvi kérdést a gyakorlat gyarlóságaival. Az, hogy adott korban és országban miféle szemlélet van, meghatározza a vallás és a törvénykezés viszonyát. A vallás, mint egy emberi viselkedés, önmagában egyetlen épeszű országban se ütközik törvénybe. De ugyanitt lehet egy embercsoport (réteg), amely a vallásra hivatkozva próbál (sajnos gyakran sikerrel) megakadályozni egy fejlődési folyamatot. Az persze megint más dolog, ha a fejlődés torz, és azt a sajátosságát gátoljuk. A tetszőleges klónozás például a fejlődés torz formája, mert olyanba pancsol bele, amit nem ismer. És nem mentség, hogy éppen megismerni akarja. Találjon megfelelő megoldást.

#18-as válaszod is félreértés. Az ateizmus és a bűnözés mértéke közötti összefüggés nem tisztázott, ezért erre hivatkozni sem pro, sem kontra nem lehet. A bűnözés társadalmi probléma, és a gazdaság állapotával van szoros kapcsolata. A vallásosság ugyan általában növekszik a gazdaság hanyatlásával, de ismét csak, ilyen konkrét ismeret e viszonyrendszerben nincs, ne hivatkozz konkrét példákra, mert azok egy jelenséget mutatnak ugyan, de nem bizonyítanak.

#20-as válaszod ugyan kissé zavaros, de nem teszi lehetővé. Vannak emberek, akik a vallás nevében cselekszenek (jó helyett rosszat), mások meg más ideológiák alapján teszik ugyanezt. És ezt elmondhatjuk fordítva is, sok ember cselekszik rosszat abban a hiszemben, hogy jót tesz. Ez nem vallásosság (de konkrét esetben lehet az is!), hanem az adott helyzet hibás értékelése.

#28-hoz. A politikai ideológiának nincs vallási képe. Egynek se. A vallás emberek valamely természetfeletti erőben való hitének összessége. A politikának van ideológiája, és közülük egyesek a vallást is felhasználják nézeteik csáberejeként, vagy éppenséggel fegyvereként. A kommunizmus nem az ateizmusra épül, köze sincs hozzá. Viszont jól fel lehetett azt használni a kommunizmus ideológiájának egyfajta leegyszerűsített terjesztésére. A vallásos emberek üldözése valójában nem direkt cél volt, hanem ezáltal a vallás intézményrendszerének, azaz az egyháznak a gyengítése. Nem valami fennkölt, ideológia alapján, hanem közönségesen hatalmi okokból. Az egyházak régtől jól szervezettek, és ellenerőt képviseltek (nem is kicsit). Fel kellett lépni ellenük, különben oda a kommunizmus nevében (és nem érdekében) irányító emberek hatalma. Csak e fellépést nem lehetett direkt tenni, közismert, hogy egy párt megbuktatására kiváló módszer, ha elvesszük a híveit. Igaz ez az egyházra is, nemcsak pártra.