Miért kérdezik azt az ateisták, hogy "Isten miért tűr el ennyi rosszat? " ahelyett, hogy azt kérdeznék: "Az ember miért tűr el ennyi rosszat? "

Én is azt gondolom, hogy ezt a kérdést sokan felteszik, nemcsak ateisták. Az ateisták szemében ez amolyan önnigazoló provokatív kérdés, mivel úgy gondolják erre nem lehet olyan választ adni, ami igazolná Isten létét.

Egy hívő számára a logika pontosan fordított. Látjuk, hogy mire képes az ember, látjuk, hogy ha nem szabunk erkölcsi gátat, hanem mindenki azt csinál amit akar, akkor mi történik, és időnként szembesülünk vele, hogy egyébként erkölcsösnek godnolt emberek mit csinálnak titokban, amikor azt gondolják, hogy senki sem látja őket, és remélik, hogy sosem fog kiderülni. Egy hívő számára természetes, hogy az ember sajnos alapvetően ammorális, ezért egy hívő számára természetes az is, hogy minden, ami morális előírás és "törvény" az szükségszerűen Istentől való, az ő útmutatása arra, hogy ne nyeljen el bennünket a sok bűn és azok következménye.

Egy ateista számára természetes, hogy Istennek ahogy az első bűn megtörtént a teremtésben, nyomnia kellett volna egy reset gombot, újraindítani a rendszert, és kezdeni előről tiszta lappal az "egészet", kijavítva a forráskódot. Az ateista ugyanúgy csúfolja a Istent, ahogy a bibliai Ádám, amikor amaz azt mondta Istennek, hogy 'te vagy a hibás, mert te adtad mellém az asszonyt, aki rávett, hogy a parancsod ellenére cselekedjek'. Az embereket (ateistákat és nem ateistákat) általában zavarja a felelősség. Ha el is fogadják a felelősséget, azt mindig igyekeznek korlátozni. Felelős vagyok, de csak egy bizonyos pontig: valaki másnak kellett volna megakadályozni a történteket, valakinek rendet kellett volna rakni.

Az ateista is így van vele, frusztrált mint mindenki tehetetlenségében. Hogy ezt oldja, csúfolja a hívőket, azzal, hogy "hol van ilyenkor az Istenetek? hogy engedheti ezt meg?" Ez kicsit oldja bennük a görcsöt, és örülnek, hogy nem kapnak őket kielégítő választ, és ebben megnyugodhatnak kissé.

Azért, mert baromság a kérdés.

Olyan személy nincs hogy ember, tehát eltűrni sem tűrhet el semmit.

Ateista vagyok, de sosem merült fel bennem ilyesmi.

Akik ilyesmit tesznek, azok nem képesek tolerálni a hívőket. Én nem bántom őket, ameddig nem kezdenek megkérdőjelezni.

Alapvetően képtelenségnek tartom, hogy bárki irányítaná rajtam kívül az életemet. Még a vámpírizmusnak is több értelme van, mint a kereszténységnek. Egy ilyen vallás követőjének nincsen joga szerintem logikát követelni valaki máson.