A hit egyenlő lenne a tudással?

"A hit ismeretelméleti értelemben kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill. tágabb értelemben tapasztalatilag, sem logikailag – nem lehetséges."

Röviden: Nem.

Egy ateista kapásból rávágja, hogy nem, egy átlag vallásos meg azt, hogy igen, hiszen az ő értelmezése szerint valamiféle tudásnak a birtokában van?

Kinek van igaza? Mindkettőnek. Lássuk kicsit közelebbről:

A görög Újszövetségben az a szó, amit a fordítások a "hit" szócskával adnak vissza, a "pisztisz" [megjegyzés: az Újszövetség nyelvezete a görög nyelv koiné dialektusa, tehát nem összekeverendő a maival!]. A "pisztisz" szót a neten található szótár a következőképpen adja vissza: hit, bizalom. Lásd itt: [link] A "biblia felfedező program" [elérhető itt: [link] azonban ennek a szónak egy elég bő értelmezését jelentéstartalmát nyújtja. Íme:

G4102 πίστις (pisztisz)

1) bizalom

2) meggyőződés, bizonyosság; bizonyíték

3) hit

4) hűség

5) megbízhatóság

6) hitelesség; hitel

7) ígéret; biztosíték, kezesség; szerződés

8) megbízás; rábízott holmi, letét

9) oltalom; fennhatóság

Etimológia: a G3982 *pith tövéből

Amint látható, jelentéstartalom alapján észszerű dolgokról van szó, hiszen a szó magában foglal olyan kifejezéseket is, mint a "bizonyíték" vagy a "hitelesség". Így igen, egy bizonyos értelemben valóban egyfajta tudásról van szó, talán nem véletlen, hogy időközben megjelentek olyan tudományágak, mint a vallástudomány, vagy a modern bibliatudomány.

Ez a "tudás" azonban összekeverendő azzal a tudással, amit a természettudományok nyújtanak nekünk, tehát megvan a maga határa. Felesleges tehát például a kozmológiával, vagy az evolúcióbiológiával összevetni. Kb. úgy, hogy az ószövetségi bölcsességirodalomban használt "bölcsesség" kifejezés sem a természettudományos bölcsességet, hanem az életbölcsességet jelenti, ezért tudni kell különbséget tenni.

Egyáltalán nem. A rádióhullámokat tudod, hogy vannak, mert bekapcsolod a rádiódat, és működik. A szelet érzed, hogy fúj.

Ezen dolgok létezése alátámasztható azonnal valamilyen empirikus úton. Na de más a helyzet a transzcendens lényekkel: azok létezését hittel fogadják el, csakis hittel, mert igazolhatatlan a létük.

Javítom magam, mert egy szót kihagytam az előbb:

"Ez a "tudás" azonban >>nem<< összekeverendő azzal a tudással"

Na, így már pontosabb. :D

"A hit egyenlő lenne a tudással?"

Nos ,ez egy egészen bonyolult téma.

A lubavicsi rebbe (דער לויבּאַוויטשׁער רבּי/ מנחם מענדעל שנערסאָן) a Likudé slichotban azt írja ,hogy a hit növekedés nem a tudás csökkenés ,hanem a ellenkezőleg a tudás növekedés.

Ettől függetlenül természetesen az is lényeges ,hogy a tudás valós/hiteles-e vagy sem ,de van a harmadik opció ,ami a hit kérdése.

A tudás hatalom ,a kabbala -zsidó misztika- (קבלה) nem hiába számítja bele a tíz (+1) szefirába (הספירות עשרת) a bölcsességet (חכמה),tudást (בינה) és az intelligenciát (דעת).

Üdv!

nem kell ide transzcendencia, sem Ó és Újszövetség, mindössze gondolkodás.

Alapvetően a tudás, ismeret egy valaki által bizonyított állítás, amelyet kompetens emberek sokasága elfogad igaznak. Ennek a dolognak az ismerete a tudás. A hit pedig valamely feltételezés elfogadása. A feltételezés itt azt jelenti, hogy az előzővel ellentétben még nem igazolódott, de egyesek (sokak) szerint ezzel magyarázhatók jelenségek.

A hitet nem támasztja alá semmi, az a meggyőződése valakinek. Lehet hinni istenben, abban, hogy egy jövőbeli feladatot képesek leszünk megoldani, vagy abban, hogy egy másik ember - mondjuk - megteszi, amit ígér. Sőt, hihetek abban, hogy jó vagyok, vagy éppenséggel gonosz.

Ezzel szemben a szélben nincs mit hinni, legfeljebb valaki tudhatja, mitől keletkezik. A rádióhullámos sem hinni kell, hanem voltak/vannak emberek, akik ezt vizsgálták, ők megbizonyosodtak a létezéséről, szó arról lehet, hogy te - tudás hiányában - ezt elhiszed-e nekik, vagy sem. De ez egy másfajta hit, ez a tudáshiányból származó kényszer (vagy hiszel, vagy nem). Az előző hit olyan, amit még soha senki nem tudott megvizsgálni (vagy azért, mert nincs rá eszköz, vagy azért, mert a jövőben fog megtörténni).

a hit egyenlő a tudatlansággal

amire nincs bizonyíték az nincs nem az a bizonyíték hogy 2000 éve írtak egy mesekönyvet amiben leírják hogy mind 1nő és egy férfi vérfertőzésének eredménye vagyunk

a bizonyíték az amikor akárhányszor!!! megcsinálod ugyan azt és ugyan az lesz az eredménye

ha isten létezne bármelyik vallás szerint csettintésre felgyulladna egy rózsabokor stb MINDEN ALKALOMMAL amikor be kell bizonyítani isten létét

de mivel nincs nem lehet bizonyítani

a hit szó jelentése kizárja a tudást

nem ok nélkül volt sötét a középkor minden gondolkodó ember rettegett hogy máglyára megy mert használja az eszét

a fejlődést nem lehet megállítani

a vatikánnak is csak lelassítani sikerült

így vesztették el a hatalmuk befolyásuk

Kedves kerdeezo !!!

A hit nem tudas, viszont amit csodanak nevezel az tudas.

Ha valamit elhiszek, mert lattam es csodanak nevezem, a mogott mindig tudas van.

Az hogy hiszek valamiben az sokszor valtozo lehet, amig te ugy hiszed hogy az asztal egyenes, ha melyebben megnezed valojaban tele van godrokkel. ha kicsit a Bibliara hivatkozunk, Jezus amikor felemelkedett akkor mindenki csodanak nezte, vagy hogy meggyogyitotta at embereket, hogy halottat elok koze hozott stb., de tulajdonkeppen tudas alt a rendelkezesere. A tudassal alkotni vagy kepes, a hittel csak meggyozodesed vagy ertelmi szinten elfogadasod van, de meg nem vagy a tudas szintjen.

Az első állítás helyesebben így szólna:

"A hitet nem látható TÉNYEK támasztják alá, ha nincs TÉNY akkor az hiszékenység."

A második:

"hiszed hogy van szél, rádióhullám, stb mert bár nem látod, de a létezésüket bizonyítja az, ami következik a létezéséből."

szerintem igaz.

De a te következtetésed nem helytálló, a hit nem tudás. A hit azonban hozhat létre tényeket, akkor tudásá válik. Szó szerint igaz az, hogy ha van megfelelő hited, egy hegyet is odébb tehetsz. De kinek van megfelelő hite, hogy mondjuk a Gellérhegyet akár egy centiméterrel is odébb tgye ?

Létezik ugyanis egy kevésbé ismert magasabb rendű természeti törvény amely bármely más, természeti vagy emberalkotta törvényt alkalomadtán felülír, és egy ilyen alkalom lehet az ember utasítása. Ehhez a törvény ismeretére és tudásra van szükség.