Isten miért engedte be a sátánt az édenkertbe és miért kellett az egyetlen dolgot amit nem szabad az embernek az édenkert közepére tenni?

Az angyalok is szabad akaratot kaptak.

Az hogy Sátán fellázadt, Ádámnak nem kellett volna foglalkozni vele, és elutasítania amit mond.

mindamellett akkor még nem volt gonosz egy darabig, és feladata volt a föld Édenkerti részében

Milyen jó, hogy az ember áthárít mindent másra.

Örököltük Ádámtól és Évától,

mind a ketten a másikra mutogattak, ahelyett hogy elismerték volna, a tettüket, kifogásaik elfogadhatatlanok

SZÓ SINCS a Bibliában arról, hogy sátán fellázadt volna!

Ezt értelmezik nagyon rosszul:

Ezékiel 28

14. Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

15. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned. …

17. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére.

Viszont van ezzel a résszel nem kis probléma. Ugyanis nem sátánról szól az idézet. Tírusz királyáról.

Így is kezdi:

2. Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének…

Ha megnézzük az előző fejezet, a 27-est, ott tételesen fel vannak sorolva mindazok a birodalmak, országok, akikkel kereskedett Tírusz. Szándékosan kihagytam a 16-os sort:

16. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.

Sátán nem folytatott kereskedelmet, viszont a Biblia soraiból világosan látni, hogy Tírusz igen.

A 12-es sortól kezdve, gyászéneket kellett zengenie a prófétának. A gyászének egy felmagasztaló ének, melyben elsiratják a meghaltat. Itt jön a drágakövekben öltöztetett király (13-as sor), ki felmagasztalt titulusát fokozva kerubnak, és királyságát éden kertjének nevezi. Aztán felsorolja bűnét, és fizetségét.

Ha elolvassuk a második sort is a fejezetből, elég egyértelműen látszik, hogy az isteni titulussá felmagasztalt királyról van szó, aki ember volt:

2. Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olyanná tetted szíved, amilyen az Isten szíve.

Bocsáss meg, de oltalmazó Kérub, hogyan lehet egy ember?

Ez a beszámoló két esetre igaz, vagy is nem csak emberről szól, hanem a lázadó angyalról is

(Ezékiel 28:17) . . .A földre vetlek, királyok elé adlak, hadd nézzenek téged!

Egy ember a földön él, miért is vetné le a földre amikor ott van?

(Ezékiel 28:13–15) . . .Megteremtésed napján készültek el. 14 Te vagy a felkent, oltalmazó kerub, én jelöltelek ki. Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek között jártál. 15 Feddhetetlen voltál útjaidban megteremtésed napjától fogva,. . .

# 4

"Hiszen Isten még a vétkező angyaloknak sem kegyelmezett, hanem a pokol bilincseibe zárva a mélységbe taszította őket, hogy ott fogva tartsák őket az ítéletre." (2Pét 2,4)

4#

Ezékiel 24-ben először Tírusz fejedelméről van szó,aki egy földi uralkodó volt,utána viszont Tírusz királyáról,aki egy felken Kerub,és a leírás semmiképpen nem illik emberre!

(Édenben volt,Isten szent hegyén,feddhetelennek teremtetett.stb)A kerubokról ír még egy másik próféta is:"Seregeknek Ura, Izráel Istene, ki a Kerubokon ülsz! Te, csak Te vagy a föld minden országainak Istene, Te teremtéd a mennyet és a földet."

Az Édenből való kiűzetés után kerubok vigyáztak,hogy senki ne lépjen be a kertbe.Semmiképpen nem emberi lényről van tehát szó!

"Itt jön a drágakövekben öltöztetett király (13-as sor), ki felmagasztalt titulusát fokozva kerubnak, és királyságát éden kertjének nevezi. Aztán felsorolja bűnét, és fizetségét. "

Nem nagyon megy a metafora? Isten semmilyen körülmények között nem beszélget sátánnal egy emberen keresztül. Nem is értem, hogy miképpen gondoltátok ezt? Röhejes. Adott Isten, aki megszólít egy prófétát, hogy mondjon jövőbeli próféciát egy királynak, majd fordít, és közli az emberrel, hogy mondjon valami rosszat sátánnak is, majd ha találkozik vele, adja át. Hihetetlenek vagytok. Annyira egyértelmű Ezékiel próféta könyvének ez a része, és túlmisztifikáljátok. Amúgy sátán nem nagyon van drágakövekbe öltözve, és nem sétafikálgat tüzes kövek között pusztán hóbortból, M.E.T.A.F.O.R.A!

[link]

6-os!

Az aggelosz küldöttet, hírnököt jelent. Azért, mert jelen esetben angyalnak van fordítva, szó nincs arról, hogy egy misztikus teremtményről lenne szó.

Itt például keresztelő Jánosról van szó, pedig nem angyalnak van fordítva, hanem küldöttnek:

Máté 11:10 Mert ő az, akiről meg van írva: Íme én elküldöm az én követemet (aggelosz) a te orcád előtt, aki megkészíti előtted a te utadat.

És itt sem angyalokról van szó:

Luk 7:24 Mikor pedig elmentek a János követei (aggelosz), kezdé mondani a sokaságnak János felől

Itt is emberekről van szó:

Luk 9:52 És követeket (aggelosz) külde az ő orcája előtt; és [azok] elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy neki [szállást] készítsenek.

Jak 2:25 Hasonlatosképpen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott-e meg, amikor a követeket (aggelosz) házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?

Csak ez így másként hangzik:

2Pét 2:4 Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett követeknek, hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;

A mélység és a sötétség láncai a sír, a halál állapota. Ahogy továbbra is fel van sorolva Noé napjaiban az emberek, stb, majd megismétli: "a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani"

Tehát nem egy misztikus helyről beszél, hanem a halál állapotáról. Ami ugye elvben az angyalok esetében nem igazán mondható el.

Még mindig az a helyzet, hogy a Biblia egyetlen esetben sem említi, hogy sátán vagy bármelyik angyal fellázadt volna.

Amúgy erről a részről semmit nem ismerünk, nincs ez a rész kanonizálva a Bibliába. Talán nem is véletlen. :)

@09:12-es

Ha komolyan akarod venni azt az igét, akkor bizony többen kell gondolkodnod, mint a "Sátán lázadása". Az idézett szakasz ugyanis Hénok könyvéből származik, ami arról szól, hogy az angyalok gyermekeket nemzettek a földi nőknek, ezért Isten büntetést rótt ki rájuk.