Most akkor komolyan kell venni a Bibliát, vagy sem?

vannak részek amiket szó szerint kell venni, vannak amiket nem, álltalában meglehetősen egyszerű eldönteni mikor melyik részt hogyan kell értelmezni, még az elvontabb dolgok többsége is viszonylag könnyen érthető

persze van kivétel és vannak kötekedő szándékosan értetlen emberek

ha megvizsgálod, hogy a nagy, komoly, történelmi felekezetek miért nem értenek egyet rájöhetsz, hogy ez nem igazán a biblia nehezen érthetősége miatt van, 1-2 esetet kivéve, de az a néhány dolog már a kezdetektől vita tárgya volt, tehát nincs szó arról ,hogy könnyen képlékenyé lehetne tenni

a szekták meg gyakra nem(csak) a bibliát használják, vagy ha kell átírják (jehova tanúi) hogy "igazuk" legyen, esetleg szinte teljesen megeggyeznek valamelyik nagyobb felekezettel, csak 1 apró részletet nagyon de nagyon kiemelnek, esetleg még ez sem mondható el, pusztán adott egy nagyon karizmatikus vezető aki persze kellően hatalomvágyó is (Hit Gyülekezete pl)

Kérdező, egyszerű a dolog!

Tanulj bibliatudományt. Az MBT új protestáns fordítása, vagy a SZIT katolikus Bibliája, már ennek szellemiségében lett ellátva magyarázó jegyzetekkel. Ott ki van tisztázva, mit kell szó szerint venni, és mit nem.

a genezist is komolyan lehet venni, de más irányból kell megközelíteni, pl egy szerelmes verset olvasva azon felháborodni hogy "az én kedvesem olyan mint a piros rózsa", mondván micsoda ostobaság, hogy egy nőnek növényi sejtjei vannak, olyan jelegű félreértés mint a teremtéstörténet 7 napjának a félreértése

ha figyelmesen olvasod, láthatod, hogy 2 teremtéstörténet is van ami eltér, ez már az ókoriaknak is feltűnt, sosem szánták ezt a mai értelemben vett természettudományos leírásnak

másik szempont, hogy nem biztos, hogy az ókori emberek ugyan úgy rendszereztek és gondolkoztak, mint mi, ma egy állatról hogy madár vagy emlős nem könnyű eldönteni komolyabb vizsgálatok nélkül, az ókoriak simán rámondták mindenre ami repül, hogy az madár, de még a mi rendszertani fogalmaink is változhatnak később, pl ha a Bibliában lenne szó a Plútóról összeveszhetnénk azon h Igazat ír e a Biblia mikor bolygónak mondja, és egyszer egyik máskor másik oldalnak lenne "igaza"

és szerintem még azt is tiszteletben lehet tartani aki azt mondja bízik abban, hogy a biblia igazat ír, és később erre több bizonyíték is lesz, pl az ókorban és a középkorban azért kritizálták a teremtéstörténetet mert nagymérvű változásokat említ, de az ókoriak azt hitték tudományosan tökéletesen megalapozott ténynek ,hogy az univerzum kb ugyan ilyen volt és lesz mindig is, azóta kiderült, hogy igenis történtek nagy változások

hasonlóan sok korábban fiktívnek hitt eseménnyel kapcsolatban kerültek elő tárgyi és írásos bizonyítékok is

"Párdész" ( liget ) -- a fogalom kabalisztikus eredete a Talmudban gyökerezik (Chágigá 14b.) egy allegorikus történetben, melynek négy hőse, Ben-Ázzáj, Ben-Zómá, rabbi Akiba és Elisá Ben Ávujá, bementek a Párdészba, vagyis a titkos tanok "ligetébe", ahonnan csak Akiba jött ki épen, míg egyikük meghalt, másikuk beleőrült és Elisá "más" lett vagyis eretnekké vált. A mindennapi szóhasználatban a Tóra sokféle magyarázhatóságát és értelmezhetőségét jelzi a PáRDéSZ.

betűiből (P.R.D.SZ.) vezeti le a Tóra négyféle értelmezési módját:Psát, Remez, Drus, Szod vagyis egyszerű, vagy értelemszerű magyarázat, utalás, homiletika ( értelmezés ) és kabalisztikus (titkos) magyarázat.

a fogalom kabalisztikus eredete a Talmudban gyökerezik (Chágigá 14b.) egy allegorikus történetben, melynek négy hőse, Ben-Ázzáj, Ben-Zómá, rabbi Akiba és Elisá Ben Ávujá, bementek a Párdészba, vagyis a titkos tanok "ligetébe", ahonnan csak Akiba jött ki épen, míg egyikük meghalt, másikuk beleőrült és Elisá "más" lett vagyis eretnekké vált. A mindennapi szóhasználatban a Tóra sokféle magyarázhatóságát és értelmezhetőségét jelzi a PáRDéSZ.

Szóval nem Te vagy az elsõ, akinek gondjai vannak :)