Tömegek számára is betartható még az egy házastárs/kapcsolat egész életre dolog?

"Életképes ez még a tömegek számára?"

Igen. Több milliárdnyi példa van rá, vallástól függetlenül.

"Boldogok így az emberek?"

Sokan igen, sokan nem.

"Miért olyan nagy bűn, hogy esetleg 4-5 hosszú kapcsolata van valakinek a élete során?"

Mert nem erre vágyunk. Egy nő sem azt szeretné hallani, hogy "szeretlek, amíg jól érezzük magunkat", hanem hogy "szeretlek, amíg csak élek". Mindenki arra vágyik, hogy ez igaz legyen. És úgy tudod a párodat boldoggá tenni, ha valóban igazzá is teszed.

Ezenkívül egy válás vagy szakítás soha nem megy simán, mindenkiben mély sebeket hagy. Különösen a gyerekekben.

"Éljen boldogtalanul egy valakivel?

Ha Isten azt szeretné, hogy boldog legyen akkor miért nem válhat el és házasodhat össze azzal akivel nagyobb esélye van egy boldog életre?"

Isten nem azt akarja, hogy ÉN boldog legyek, hanem hogy a házastársamat tegyem boldoggá. Ezt elég nehéz úgy, ha elhagyom... Ha mindenki teszi a dolgát, mindenki boldog lesz - de aki a saját maga boldogságán fáradozik, azzal a saját és a párja életét is tönkreteszi. Ha meghalsz, Isten nem azt fogja tőled kérdezni, hogy mennyire voltál boldog, hanem hogy mennyire tettél másokat boldoggá.

"Inkább csalják egymást,veszekedjenek,igyanak így neveljenek gyereket? Az jobb?"

Ne csalják egymást, ne igyanak, és ne (sokat) veszekedjenek. Inkább oldják meg a problémáikat, mert a válás a lehető legrosszabb, ami történhet.

Ugyanis ha a válás megtörténik, az a házasságot nem törli el. Senki nem sétálhat ki egy házasságból úgy, mint ha mi sem történt volna. Ha a házasságomnak vége, nekem magamnak is végem. Ezt mindenáron el kell kerülni. Ha mégis megtörténik, akkor is fel lehet vállalni egy életet, ahol egyedül élve minden létező módon (anyagilag, gyerekneveléssel) a házastársamat segítem. Egy keresztény válás után egy szegény, remete életforma következik, amiben csak magány és lemondás van - mindenről a (volt) családom számára. Ez a fajta válás elég riasztó ahhoz, hogy még a nehéznek tűnő konfliktusokat is inkább megoldják a házasságon belül.

A valláson kívüli házasságokban pontosan azért olyan vonzó a válás, mert látszólag gondtalanul ki lehet sétálni, új, "boldog" életet keresni. Csakhogy az egy hazug boldogság lesz - és egyszer úgyis számon kérik rajtad az igazi házastársad boldogságát. A lelkiismeretet nehéz átverni.

Az ember nem monogámiára van beállítva,csak rá van erőltetve.Ez látszik a sok megcsaláson.Ha végképp nem megy,más kapcsolatot kellene kezdeni,ahol boldogabb lehet.

Nem egyedi ha a gyerekek nem egy apától vannak...

Szia! Ha a világot ellentmondásoktól mentesen szeretnéd látni, akkor el kell fogadnod azt, hogy a világ nagyon összetett, és csak egy kis részét foghatod föl. És főleg azt kell elfogadnod, hogy nincsenek olyan ember fogalmakkal egyszerűen kifejezhető merev törvények, amik hasonlóan merev fogalmi kategóriákba kényszerítik a dolgokat.

Íme néhány példa:

> Tömegek számára is betartható még az egy házastárs/kapcsolat egész életre dolog?

Részben tartható be.

> Életképes ez még a tömegek számára?

Részben.

> Boldogok így az emberek?

Vannak boldogabb, és vannak kevésbé boldog emberek. A boldogság nem egy kétállású kapcsoló.

> Miért olyan nagy bűn, hogy esetleg 4-5 hosszú kapcsolata van valakinek a élete során?

Maga a bűn fogalma sem tiszta. Mindenki mást ért alatta, és nem is mindenki hisz a létezésében. (De abban nagyjából egyetértés van, hogy ha léteznek bűnök akkor mindenki követ el bűnöket.) A "miért akkora" kérdés megválaszolásához kellene egy objektív mérőskála, de a bűnöket nem tudjuk így mérni. Az emberek egyszerűen csak bűnösnek érzik magukat vagy másokat; és az ő szubjektív érzésük dönti el számukra, hogy az "mennyire bűn".

> Éljen boldogtalanul egy valakivel?

Mármint kicsoda??? Egyébként meg: senki ne éljen boldogtalanul! Kérdés: hogyan lehet ezt elérni?

> Ha Isten azt szeretné, hogy boldog legyen akkor miért nem válhat el és házasodhat össze azzal akivel nagyobb esélye van egy boldog életre?

Ó ha most valamilyen Isteni parancsolatokat mint logikai állításokat próbálsz meg felhasználni az érveléshez, akkor el kell hogy keserítselek. A logika nem forrása a tudásnak. Az úgynevezett parancsolatoknak megvan a maga célja, és megvan az érvényességi köre. Ha valaki ezen a körön kívül használja őket, akkor ellentmondásokba fog ütközni. Az ellentmondást nem az okozza hogy a parancsolat abszolút értelemben hamis és rossz. Sokkal inkább az, hogy a használójuk nem ismerte a korlátait.

> Inkább csalják egymást,veszekedjenek,igyanak így "neveljenek" gyereket? Az jobb?

A jó és a rossz fogalma, hát igen... Erre a kérdésre már csak egy sóhajtással tudok reagálni.