Mitől válnak bizonyos egyházak történelmivé, és mitől gondolják ezek, hogy nekik jár a költségvetési támogatás?

második hozzászóló olyan primitív és tudatlan ,hogy az már füstöl, adja vissza a történelem érettségiét, már ha van...

A jogi státus létszámtól és attól függ mióta van jelen Magyarországon, bár azt hiszem egy kellően nagy létszám már önmagában is elég a jogi státushoz. (így lett a hitgyüli történelmi egyház jogilag)

Azt hogy kifejezetten jár a költségvetési támogatás meg sosem gondolták, nem lázadoztak az ellen soha, ha megvontak tőlük valamilyen addigi támogatást. A jelenlegi kormány pedig azt reméli, hogy ha ad az egyházaknak pénzt akkor az majd szavazatot hoz, ez csak opportunizmus, nekik a vallás csak eszköz, ezt mutatja az is, hogy a miniszterelnök milyen gyakran vált felekezetet.

Sajnálatos módon ezt sokan be is veszik :/

Magyarországon amúgy egy egyház, a történelmi is adományokból él, ami után nem kell ugye adózni, ahogy semmiféle más adomány után sem a civil szervezeteknek sem pl.

Nyerhetnek pályázatokat, ahogyan azt bármi más szervezet is nyerhet, pl nyugdíjas klubb ha elég sok embert tömörít (tehát sok ember érdeke) kaphat pénzt, hogy felújítsa az épületét, horgászegyesület is, pártok ,mozgalmak, egyéb közösségek és az egyházak is így működnek.

A hittanórák jogilag szakkörnek számítanak ezért oda is jár némi támogatás(ugyan annyi mint a többi szakkörnek), de azzal el is kell számolni mire költik(mint a többi szakkör esetében is, egy haverom középsulis korában csinált egy szerepjátékos szakkört, és ellenőrizték ,hogy a pénzből csak szabálykönyveket meg dobókockákat, emg ilyesmiket vesznek e :D).

Az adód 1%-át lehet egyházaknak is adni, de szerintem ez megintcsak az adományozás egy formája.

Egy ideig a rendszerváltás után mint sok más magánember és szervezet is az államosított javak visszaszolgáltatása helyett választhatta, hogy pénzbeli kárpótlást kapjon, ezzel a lehetőséggel néhány gyülekezet élt is.

Nem tudom él e még, de rendszerváltás után volt ,hogy az egyházi iskolák amennyiben ugyan azt az oktatást adják mint az államiak ugyan annyi támogatás is jut nekik, hiszen ugyan olyan iskolák, persze itt megint el kell számolni mire költik a pénzt

3-nak igaza van.

Ezek a felekezetek fenntartanak olyan intézményeket, amik amùgy az àllam feladatai lennének (iskola, kórház, hajléktalanszálló, stb.). Történelmi örökség is ezek fenntartàsa, mert régen csak az Egyház tartotta fenn ezeket, de ma már az állam is átvette ezeket, illetve régen volt mibõl az Egyháznak fenntartania ezeket (pl. földbirtok). Ma ez nincs, így az állam a finanszírozási költségek egy részébe beszáll.

ezek az adatok hozzáférhetőek, mint mindenhol a világon persze ebben az esetben is létezik a korrupció amit mindenféle hatóságok igyekeznek kigyomlálni, egy átlagos lelkésznek/papnak nagyon komoly papírmunkája van emiatt, amit nem ronthat el, különben következmények vannak (kicsit mint az átlag embernél az adóbevallás), persze ebbe külső hatóságok is belenézhetnek , illetve bele is néznek többnyire.

Sok gyülekezetben szokás hogy minden hónap első vasárnapi szertartásán felolvassák az elmúlt hónap "anyagi mérlegét" tehát milyen forrásból és mennyi pénz jött be, mennyi és mire ment el, mennyi a tartalék, és ha van milyen céllal tartalékolnak (néha van ugye, hogy adott célra gyűjtenek). Ilyenkor elhangzk az is, ha valakitől nem anyagi támogatást kapnak, hanem pl ételosztásra készülve kenyeret adományoz egy pék.

Néhány esetben, bár ez ritka és meglehetősen vitatott, egyes gyülekezetek működtetnek vállalkozásokat, ami után adóznak, fizetik az alkalmazottakat, illetve minden egyéb szempontból is hasonlóak az átlag vállalkozáshoz, azt kivéve, hogy a profitot a saját céljaikra használják fel.

3 példa:

1: Budapesten a Golgota (ez egy gyülekezet ami egyben önálló egyház is) üzemeltet pár cukrászdád és kávézót.

2: A kecskeméti református egyház a rendszerváltás után visszakapta a birtokait, amik azóta üzlethelységek lettek, nem adták el, hanem a mai napig bérbeadják az ott székelő vállalkozóknak.

3: a caritas hungarica(ez a katolikus egyház egyik segélyszervezete) fentart boltokat, ahova az emberek mindenfélét adományozhatnak, pl süteményt sütnek, lekvárt főznek, szép kerámiadíszeket alkotnak ,stb, ez ingyen megy be, és az átlagos kereskedelmi forgalom árai alatt megvásárolhatja ezeket bárki(olcsóbb hisz beszerzési költség nincsen), ezzel a vásárló is jól jár, a profitot pedig karitatív célokra fordítják

A feladataihoz (pl. iskola fenntartása) amúgyis jár fejkvóta a gyerekek után. Ez plusz támogatás a költségvetés rovására (hiszen adóból megy). Lehet jönni azzal, hogy ezt erre fordítják de nincs garancia.

Kérdező a jövedelem és a vagyon mást jelent. Az egyházaknak lehet jelentős vagyona, de jövedelmet általában a hívőktől kell beszedni, nem az egész ország adófizető lakosságától. Ennyi erővel bárki tarthatná a markát a saját hülye céljai megvalósításához.

A történelmi jelző nyilván azt jelenti, hogy régóta működnek -évszázadokról van szó. A költségvetési támogatást nem azért kapják, mert ők úgy gondolják, hanem mert a törvényhozás így döntött. Ez nyilván összefüggésben van a létszámmal és a társadalomba való beágyazottságukkal.

Különben meg lehet figyelni, hogy amíg minden egyház megkaphatta az 1 %-ot, addig naponta alakultak az egyházak, mint fedőszervezetek, pontosan csak a pénz, támogatás miatt.

A hitgyüli más téma. Ők a zsidók előre tolt helyőrsége. Ilyen alapon persze JT is kaphatnának támogatást, de úgy látszik Satyáék jobban lobbiztak, hogy elnyerjék a zsizsikek támogatását. Németh Sándor számtalanszor bizonyította a kiválasztott nép felé a lojalitását. A parlamentben pedig túlnyomóan ők "képviselik" a magyarokat. Ezen kívül van 1 viszonylag karizmatikus vezetőjük, míg JT-nak ilyen nincs, és látszólag nem is annyira elkötelezettek Izrael népe felé, csakúgy mint a többi kisebb vallás. A nem izraelita eredetű vallásoknak meg esélyük sincs, de a létszámuk is csekély.