Mondanátok nekem olyan Magyarországon bejegyzett egyházakat, akik nem kérnek és nem fogadnak el állami támogatást?
Állami támogatást egyetlen egyház, vagy felekezet sem kap.
Az adó 1%-át nem az állam adja, hanem az adófizető állampolgár.
Ha valamelyik egyház, vagy felekezet közfeladatot lát el (pl.iskolát, kórházat, idősotthont stb. tart fenn) akkor ilyen minöségében jogosult a normativ állami támogatásra. De erre magánszemély vagy önkormányzat is jogosult hasonló esetben.
Mormon vagyok, az egyházunk sem Magyaro-on, sem külföldön nem kér és nem fogad el állami támogatást. Olyan jogcímen sem, mint amit a tegnapi 20:40-es írt. Az 1%-ot sem kérjük (utána lehet nézni, nem vagyunk a listában, az egyház neve hivatalosan Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza)
Igen, az egyház épületeit a hívők tartják fent. Azt azért hozzáteszem, hogy világszerte kb. 13 millió egyháztag van és vannak olyan országok, ahol jóval nagyobb az egyház bevétele (tized), mint amit ott elköltenek. Ebből támogatják a például Magyarországon működő egyházközösségeket, akik deficitesek lennének :-)
Tudomásom szerint nem működik egyetlen más egyház sem ebben az országban, ami ennyire elszigetelődik az anyagi-politikai befolyástól.
Részben egyetértek a ma 12:21-es válaszolóval, bár az épületek fenntartását/építését szerintem a mormonokon kívül mások is meg tudják saját erőből.
Viszont amit nehezen hiszek, hogy azokban az egyházakban, ahol fizetett papság van, mindig összejön a perselybe annyi, amiből kijön a pap fizetése???
Sziasztok!
Először is a kérdezőnek arra a kérdésére, hogy "Jól értettem, hogy kizárólag csak az 1%-ot fogadják el, és semmi további támogatást?" Igen pontosan érted!
Az állami támogatásokkal kapcsolatosan elég jól képben vagyok, mert annak idején az egyik döntő érv arra nézve, hogy otthagytam a Református egyházat, pontosan ez volt.
Érdemes megnézni, hogy NEM IGAZ az, hogy az egyházak csupán a közfeladatokra kapnak pénzt! Amit én nagyon kifogásoltam, azt úgy nevezik, hogy HITÉLETI TÁMOGATÁS, és ez bizony sokmilliárd forint évente az államkasszából!
A mi közösségünk ráadásul 2 öregotthont és egy hajléktalanszállót is üzemeltet...
Ezen túlmenően van egy gyermekfalunk, ahol ugyan a gyermekek után járó normatívát megkapják a nevelőszülők, de még így is sokkal inkább a közösség támogatásával tudnak működni.
Az állami támogatást egyébként az egyes gyülekezetek soha nem kapták meg, még a mi református gyülekezetünk is ilyen szempontból önnfentartó volt, ami nagyon bosszantó, hogy maga az egyházvezetés akkora aparátussal rendelkezik, ami egy az egyben felemészti az államtól kapott pénzeket. A templomok fűtéséről a gyülekezeteknek kell gondoskodniuk...
Ebben az egyházban, ahova most járok pontosan az tetszik, hogy tudom, hogy az adományaim milyen célra kerülnek felhasználásra, ugyanis az adományokat címzetten fizetjük be. Dolgoztam fent a központban is, ahol könyvkiadó, Teológia is működik, pontosan beleláttam a gazdálkodásunkba, és tudom azt, hogy itt egyetlen befizetett fillér sem megy veszendőbe, felesleges költségekre. Egyébként a közösségünk 1600 megkeresztelt taggal rendelkezik (felnőttkeresztség van nálunk) ezen túlmenően az alkalmakon, és a gyülekezeti életben rendszeresen résztvevők száma eléri a 4-5000 főt (barátkozó tagok, gyermekek, vendégek).
Üdv. Péter
Első kézből tudom az igazat.
Pontosan láttam a tévé 1-en amikor az országgyűlés a költségvetés tárgyalásakor 24 milliárd forintot szavazott meg a magyarországon működő nagy egyházaknak erre az évre!
Mi is tartozik egyáltalán a "hitéleti támogatások" körébe?
Az állami költségvetés négy nagy rovatából - mint például az ingatlanrendezési, a rekonstrukciós támogatás - csak egy nevezhetõ a szó szoros értelmében egyházi támogatásnak, ám az sem feltétlenül közvetlenül a hitéletet támogatja. Arról a bizonyos "egyházak által szabadon felhasználható összeg"-rõl van szó, melyet döntõ többségében egyházi intézményeik felújítására fordítanak az adófizetõk által támogatásra érdemesített egyházak. Az 1%-os támogatási forma kapcsán azt kell látnunk, hogy az állampolgárok utólagosan rendelkeznek adóforintjaikról: arról döntenek, hogy a kincstárba már befolyt összeg hová kerüljön. A civil szervezeteknek átutalható 1% szintén utólagos rendelkezés a már befizetett adópénzek sorsáról.
Helyes, hogy a személyi jövedelemadót fizetõ polgárok nyilatkozhatnak adójukról, ám e metódusnak van egy gyenge pontja. Sokan megfeledkeznek ugyanis azokról az állampolgárokról, akik részt vesznek a hitéletben, de nem fizetnek személyi jövedelemadót (nyugdíjasok, diákok stb.)! Megdöbbentõ, de ily módon a társadalom kétharmad része ki van zárva abból, hogy véleményt nyilvánítson. (A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 7,5 millió ember keresztény kötõdésû.
Az emberek fejében téves elképzelés él a "hitéleti támogatás" kifejezéssel kapcsolatban, hiszen a hitéleti tevékenységet 95%-ban a helyi közösségek - a hívek - finanszírozzák, nem pedig az állam.
Az állami pénzek jellemzõen az épületek fenntartására fordíttatnak.
Például;a Mátyás-templom fenntartása nem a katolikus hívek feladata, hiszen közös, nemzeti mûemlékkincsünkrõl van szó...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!