Ateisták, keresztények! Miért győzködtek egymást?

Az emberek általában azért győzködik a másikat a saját világnézetükről, mert ez híveket szerezhet nekik és erősíti a pozíciójukat. Minél többen hisznek valamiben, annál jobban érzik magukat a hívek - mivel bizonyosság ugye a hitben nem létezik. Isten nem jön le, nem jelenik meg, nem ad bizonyosságot.

Az ateista részéről pedig az is valós félelem, hogy pl. erőszakkal kötelező hittant vezetnek be, vagy netán az adójából a megkérdezése nélkül egyházi célokra költenek, vagy pl. neki is betiltják az abortusztablettát (pedig ő nem is vallásos), vagy pedig nagyon megnehezítik az őssejtkutatást.

Ezen kívül attól is fél, hogy ha a vallás ismét megerősödik, akkor tovább is mennek: pl. bevezetik a sarija szerinti törvénykezést vagy az inkvizíciót.

Én győzködöm mind2 oldalt -és pontosan azért amit te írtál- hogy ne pofázzon bele senki a másik életébe. Másrészt azonban vannak olyan eszmék amelyek ártanak az embernek.

Mindig is hangsúlyozom, hogy a hit magánügy, de csak addig amíg nem ártunk vele másoknak.

Egyébként az őszinte, jó szándékú eszmecserének lehet hozadéka is. A világot a pro és kontra érvek ütköztetése előre viszi, ha az eszmecsere és a hozzáállás eleve nem ellenséges. Ez itt elég ritkán valósul meg.

22-es Ne félj! semmi okod rá. A világ -még akkor is ha bevezetik a hittant- arra halad amerre te szeretnéd.

Félni inkább nekem kellene -mert én pl. gyilkosságnak tartom az abortuszt. Bár bevallom, fiatal koromban nálam is ott volt a zsebben egy tabletta, hogy adni tudjak a lánynak. Azóta átértékeltem ezt a dolgot is. Most abban a helyzetben vagyok, hogy megértem azt aki használja -mindenesetre nem ítélem el- de én már más -inkább az élet megfoganását akadályozó- módszereket alkalmazok. Ha pedig bekövetkezik a dolog, akkor azt sztem be kell vállalni annak aki felelős a dologért, és nem kioltani egy életet - azét aki nem felelős. De mint említettem, én sem voltam ilyen "felelős" gondolkodású a születésem pillanatától.

Nekem tetszik az oldal.

Évezredekig nem lehetett a vallás dogmáival szemben sennit sem állítani, azonnal megpörkölték a kritikust.

Az internet előtt meg ízléstelen volt a vallásosakkal vitázni,

Baráti vagy családi körben most is tabu. Ateista többségű a családom, de van a sógorságban katolikus és református szárny, ők mindig piszkálják egymást, de az ateisták ilyenkor megkukulnak, még elnézően el is viselnek egyet, mást, például a szemünk sem rebben az asztali áldás hallatán, össznépi találkozón, főleg, ha rövid a szentencia.

Azt viszont nem értem, hogy van ez, csak a vallásosaknak szabad téríteni? Ők hogyhogy nem tisztelik az ateisták istentagadását? Nekik lehetnek akár profi misszionáriusaik is? Nekik szabad bárkit győzködni, propagandafüzeteket nyomtatni, prédikálni, egyszerűbb embereket megtéríteni?

Végre hosszú idő után lehet bírálni a vallást és ki lehet téríteni a hitükből a normálisabbakat, felvilágosítani, észre téríteni azt, aki még nem lett fanatikus.

Ugyan mi ebben a rossz? Miért nem próbálnék lebeszélni arról mondjuk egy Jehova Tanúját, hogy a semmiben higgyen?

Csak pontosan azt teszem, amit ő, az ellenkező oldalról.

Egy ideje látogatom ezt az oldalt (a vallás rovatot nagyon ritkán) és nekem tetszik, sokat tanultam itt és érdekesnek találom a vallásosak reagálását, a sajátos gondolkodásukat és természetesen a válaszokat.

Nekem szükségem volt erre, mert annyira távol éltem az ilyen emberektől, hogy képtelen voltam megérteni őket, de ez most már egyre jobban sikerül, annak dacára, hogy időnként még így is meglepődöm.

Végeredményben mindenki a saját szemszögéből nézi a világot, nem könnyű azt megérteni, hogy más ember más dolgokat tud, vagy nem tud és más a gondolkodása, a világnézete, a látásmódja.

Legalább ti is megismertek néhány ateista véleményt.