Mi az hogy valaki kicsit vagy nagyon vallásos? Mi alapján mérik vagy döntik el?

[link]

Remélem "eléggé" hasznos a válasz.

Az előttem szóló Ozmiumnak igaza van.

Annyit tennék hozzá, hogy alapvetően az lenne a felállás, hogy valaki vagy vallásos, vagy nem, mert a "kicsit vallásos" vagy a "maga módján vallásos" az igazából nem vallásos, csak magáról hiszi, hogy valamelyest az.

Ez hasonló ahhoz, hogy valaki vagy magyar (német, román, stb) vagy nem az, de olyan, hogy csak kicsit vagyok magyar (német, román, stb) olyan igazából nincs, az már valami identitás-zavarra utal.

szia

egy ember aki valóban keresztény értékek szerint él, az a Bibliában leirtak szerint tudja látni hogy ki milyen alapon vallásos, vagy valóban keresztény

Már a kifejezésből is látható. az hogy valaki hisz, /vallásos/ az még nem teszi Őt kereszténnyé

(Jakab 2:19) 19 Ugye hiszed, hogy e g y Isten van? Jól teszed. Csakhogy a démonok is hiszik, és reszketnek.

(Jakab 2:20) 20 De akarod-e tudni, ó, te balga ember, hogy a hit cselekedetek nélkül tétlen?

Jézus is, és a Teremtő szolgái mind mind leirták, hogy Isten mi alapján látja, hogy valaki keresztén vagy sem

Aki olvassa és tanulmányozza, és magáévá teszi a tanultakat és alkalmazza az életében annak van némi sütni valója, hogy ki hogyan áll a hitéhez illetve ki milyen mértékben él "vallásos" más néven keresztén életet

Szerintem igenis van különbség.

A kicsit vallásos emberben a Bibliát olvasva időnként egészséges kételkedés is támad. Nem veszi készpénznek például a teremtés leírását, azt mondja - képletes az értelme és máshol is, esetleg a példabeszédekben sem fogad el mindent egy az egyben.

Misére sem jár állandóan, meg egyéb vallásos programokra, csak időnként, mert sok tekintetben túlzottnak találja a vallási fanatizmust.

A szimplán vallásos ember ennél jobban belemerül, de azért még neki is vannak értelmes gondolatai, azért még meg tud állni két lábbal a földön és még érdekli más is a Biblián kívül.

A nagyon vallásos, mondhatnám fanatikus, az már semmi mást nem lát, csak a szent Könyve előírásait, képzeletét benépesítik egy elképzelt világ lényei, ördögök és angyalok, démonok meg szellemek és egy pillanatra sem tud kiszabadulni a sajátos világából. Állandóan a Bibliát idézi, minden gondolata körülötte forog.

Az persze világos, hogy a három kategóriának nincsenek éles határai. Az első kettőből időnként történik elmozdulás erre, vagy arra, de aki a harmadikban van, az már megszállott, az már nem tud kikeveredni a saját világából, már annyira a képzeletének a rabja, hogy mindent ezen a szemüvegen keresztül lát.

Előfordulhat, hogy valakit jobban érdekel ez a kérdés, esetleg pszichiátert, szociológust, vagy aki éppenséggel a vallást és hatásait tanulmányozza és további kategóriákat állít fel, finomítva a kritériumokat, figyelembe vesz különböző sajátosságokat, de engem ennyire nem érdekel ez a kérdés, mert én a negyedik kategóriába tartozok, aki egyáltalán nem hisz Istenben és a Bibliát néprajzi leírásnak tartja, aki szívesen olvassa a gyönyörű meséket, a szép és léleknemesítő történeteket, amik a régi korok szokása szerint időnként horrorba csapnak át, de mégis árnyaltabbak, mint a Jancsi és Juliska, vagy Piroska a farkassal.

Sajnos én már kinőttem a mesékből, utoljára kamaszkorom hajnalán olvastam ilyeneket. Akkoriban már komolyabb dolgok is érdekeltek, kedvencem volt például Steinbeck, de egyszer a kezembe került egy keleti mesekönyv, talán Hauff legszebb meséi volt a címe és a dzsinnek, repülő szőnyegek világa majdnem úgy hatott rám, mint később a Harry Potter, ekkor újra elolvastam néhány magyar mesét, Benedek Elektől, meg olyan Mátyás királyosat, de aztán végleg letettem ezeket a könyveket és csak utódaim születése után vettem ismét kézbe.

Egyedül a Biblia lóg ki egy kicsit a sorból, azt azért néha lapozgattam, de nem túlságosan gyakran. Számos irodalmi műben hivatkoznak rá, főleg ilyenkor néztem utána néhány dolognak, mit is ír pontosan, miről is van szó, de nem vagyok benne biztos, hogy minden sorát olvastam.

Ha nekem választanom kellene akkor a "kicsit" kellene.

Na szóval én hiszek I-ten létezésében ,DE ilyen-olyan szabályokat nem tartok be. PL: házaság előtti szex, Önkielégités. Na szóval érted?