Milyen (nem bibliai) feljegyzések/írások vannak a bibliai eseményekről?

Például a Moáb kö itt is olvashatsz róla [link]

másik

[link]

A Bibliai királyok neveit mint pld. Szenacherib, Nakukodonozor olvashatjuk a történelemkönyvekben. A Bibliai városok mint pld. Úr, Ninive, Jeruzsálem szintén ismertek.

Ha elolvasod Josepfus zsidó történetirö könyveit, /de elég nehézkes olvasás/

A babiloni, az asszír régészeti leletek szintén alátámasztják a Bibliai történelmet....

Üdv Kérdező!

A fundamentalista keresztények majd biztos lepontoznak, de nem érdekel. Nézzük a tényeket:

Az egyiptológia nem támasztja alá az Exodus történetét. Mózesről - aki az i.e. 15. században élt - tudomásom szerint semmit nem írnak Egyiptomban. Ami azért is érdekes, mert az Exodus szerint őt a fáraó leánya nevelte fel, tehát amolyan kisherceg volt. A 10 csapással összefüggésbe hozható egy feljegyés Mózes idejéből - tegyük hozzá, a datálása vitatott. Ez arról szól, hogy Egyiptomot csapások sújtották. A feljegyzés azonban nem beszél arról, hogy ez Isten műve lenne. Ha feltételezzük, hogy az Exodust nem Mózes írta, ahogyan a bibliatudományban ma már általánosan elfogadott, akkor nem kizárt, hogy az Exodus szerzője ebből a forrásból merített, amit végül Mózes történetével kapcsoltak össze. Persze nem zárható ki, hogy valóban Isten engedte meg az egyiptomi csapásokat, de bizonyítani sem lehet.

Jézus mennybemenetele nem több ezer ember előtt zajlott le, hanem a tanítványai előtt. Viszont ismerem az összes forrást, ami Jézusról szól, ezek mind egy generációval már odébb valók, korabeli feljegyzés nincs. Ami azért is érdekes, mert az evangéliumok szerint Jézus csodái elterjedtek az az egész tartományban. Mégis, a rómaiak nem írtak róla egy sort sem, noha tudjuk, hogy azok jegyzeteltek. Mindegy...

Persze azért ami igaz, az igaz, mondjuk ki. A Dániel könyvében szereplő Belsazárt, és régensségét hűen visszaigazolta a Biblia. Ami azért is meglepő, mert a görög források Belsazárról semmit sem írtak. Na, persze ez nem azt jelenti, hogy az egész könyv szó szerint értendő, mert a bibliatudomány szerint jóval később, a hellenista korban keletkezett. Ugyanez igaz Jónás könyvére is. Állítólag van arról feljegyzés, hogy Asszíriában átálltak a monoteizmusra, ezt Jónás küldetésével kapcsolják össze, noha tudomásom szerint bizonyítani nem lehet, hogy ez egy zsidó próféta hatására történt volna meg, ugyanúgy azt sem, hogy a zsidó hitre tértek volna át. A Biblia kétségkívül tartalmaz tehát igaz valós, történelmi információkat, ám ez nem jelenti azt, hogy minden történelmi valóság lenne benne. Például Eszter könyve szerzője nem tudom honnan vette azt a képtelenséget, hogy Xerxész király felesége Vasti volt, de mindegy is...

A Biblia nem történelem könyv, hanem vallásos mű, amely felhasznál ugyan történelmi anyagot, de azt sajátos módon teszi, a mondanivalónak függvényében használja fel. Azt gondolom, ha az ateisták is így viszonyulnának hozzá, akkor kevesebb lenne a Szentírással szembeni ellenségeskedés.

folytatom...:)

ez a Bibliai Cirus király [link]

@Kérdező:

A 2. válaszoló vagyok. Lényegében egyetértek veled. Amint említettem, a Biblia írói felhasználnak történelmi anyagot is, ez kétségtelen. Ezek a történelmi anyagok azonban eléggé szabadon vannak kezelve, vegyítve olyan dolgokkal, amiket viszont nem lehet történelmileg bizonyítani.

A bibliai csodákról a történettudomány nem ismer egy feljegyzést sem. Ami összeköttetésbe hoztó vele, az meg vitatott (lásd az előző hozzászólásomban a 10 csapásról szóló kommentárt).

@12:33

Jézus haláláról a rómaiak közül egyedül Tacitus írt, amivel azonban több probléma is van. Először is, Tacitus nem volt kortárs, hiszen akkor, amikor Jézus meghalt, ő még nem élt, később született. Tehát ha eredeti is a beszámoló, késői értesülésen alapulhatott. Másrészt valószínűleg nem származhatott közvetlenül az ő tollából ez a szakasz, mivel ezt a 15. századig, tehát 1400 évig senki sem említi, ami elég valószínűtlen, hiszen az egyházatyáknak nagy szüksége lett volna erre a szakaszra a hitvitákban, és biztosan boldogan hivatkoztak volna rá, ha ismerték volna. Nem kizárt, tehát, hogy későbbi keresztény betoldásról van szó.

Más római történetíró tudomásom szerint egy sort sem írt Jézusról, ami azért meglepő, mert az evangélisták szerint Jézus csodái elterjedtek az egész tartományban. Márpedig a halottak feltámasztása, a kenyészaporítás, stb... elég nagy dolgok lehettek, de a rómaiak még a babona szintjén sem említik, ami jelzi, hogy az 1. század krónikásai előtt valószínű, hogy ismeretlenek voltak ezek az események.