Ha az erkölcs istentől jön, akkor ez azt jelenti, hogy a keresztényeknek semmilyen racionális indokuk nincs arra, hogy erkölcsösek legyenek?

Szia

Ha megfigyeled, akkor a névleges keresztények igy is "széttépik egymást"

A kérdésedre egy Biblia verssel kezdeném a választ:

(Jeremiás 10:23) . . .a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember.

Vagy is az ember nem úgy lett megteremtve, hogy az életadójának vezetése nélkül sikersen éljen

ezért szükség van az Istentől,kapott utmutatásra, s arra hogy ezt betartsuk.

Sajnos nehéz azoknak akik nem rendelkeznek kellő alázattal, hogy a teremtőhöz való kapcsolatukat ne személyre szabott vallások által akarják megvalósitani

sajnos sokan vagy nem értik vagy nem is akarják megérteni, hiogy Isten nem vallási zürzavarok és tanitások sokfélesége által akarja az embereket az egységre vezetni, mert már eleve nincs ebben semmi összhang és egyetértés.

Ha valaki azt állitja, hogy Isten vallásokat használ fel, hogy legyenek "hivei" akkor tévednek,

Isten a rend és egység Istene nem a zürzavaré, ennél fogva elég észszerütlen és buta dolog lenne a Teremtőtől hogy Ő maga káoszt akarjon felhasználni arra, hogy emberek "vallásosak" legyenek....

Ha megfigyeljük a történelmet és az Istenhez tartozó népet, sosem volt vallások sokfélesége egy nemzetben vagy emberi közösségben, hanem mindenkinek egységesen egyféle törvény alá kellett tartoznia,

S Jézus is ezért inditotta el ezt a munkát. hogy begyüjtse azokat akik alatt valói lesznek minden nemzetből szerte a Földön,

Ehhez nem káosz és zürzavart kell felhasználni, hanem egységet és egy utmutatást.

S addig amig az emberek a saját kényelmükre akarják az Istent megelégedettségre birni azok nagyot fognak nézni amikor a Teremtő elmondja, hogy Ő nem okozott káoszt, az emberek okoznak a makacsságukkal káoszt

Normális esetben az embereknek van indokuk rá. Mégpedig az, hogy elvárják az erkölcsösséget egymástól, ilyenkor pedig illik magunktól is elvárni.

Akiknek ez nem sikerül egyedül, azoknak egy jó mankó lehet a Biblia és hasonló erkölcsjavító mitológiai írások, szent könyvek útmutatásai.

Nélküle sokaknak lehet, hogy nem menne.

egyrészt a racionalitás csupán annyit jelent, hogy logikai rendszerben gondolkozol. nem többet és nem is kevesebbet. márpedig minden logikai rendszernek megvannak a maga axiómái. attól, hogy egy hívőnek mások az axiómái még racionálisan gondolkodik, az, hogy te esetleg nem érted, az csupán azért van, mert nem veszed a fáradságot, hogy megértsd.

másrészt, erkölcsösnek lenni nehéz. bármilyen célt tűzöl is ki magad elé, próbálsz elérni, az erkölcsös út a nehezebb. tele van buktatókkal és nem egy esetben járhatatlan. miért vagyunk hát mégis erkölcsösek?

természetesen azért, mert félünk az erkölcstelenség következményeitől.

egy vallásos ember, egy hívő világában ez a félelem teljesen megalapozott. számára létezik, vallásától, hitétől függően egy erő, isten, entitás, karma stb. amit, akit nem lehet átverni, ami, aki pontosan tudja, hogy erkölcstelen volt és ezért ki is osztja a büntetést. ez egy megalapozott félelem, egy racionális félelem.

de mi a helyzet a nem hívőkkel? ők vajon kitől, mitől tartanak? természetesen a barátok, ismerősök haragjától, megvetésétől, a rendőrségtől, a bíróságtól. ezek közül azonban egyik sem tévedhetetlen, nem átverhetetlen. akkor viszont valójában mitől is fél? csak nem a saját bénaságától? csak nem attól, hogy nem elég okos, ügyes, ravasz, kitartó erkölcstelennek lenni?

#9

Rosszul fogod meg a problémát! Én nem vagyok vallásos mégsem tartom magam erkölcstelennek. Bár először is tisztázzuk: mi az erkölcs?

Erkölcsről csak adott társadalom keretein belül érdemes beszélni, tehát különböző kultúrákban különböző viselkedési normák számítanak erkölcsösnek.

Ha én saját szokásokat állítok fel, akkor könnyedén lehetek erkölcsös, hiszen a szabályokat én hozom. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy megszegem a törvényeket vagy éppen másokat kihasználok és átverek. Az, hogy nem szorulok mások által (vagy a Te értelmezésedben Isten által felállított szabályokra) nem jelenti azt, hogy "bűnös" életet élnék.