Jehova Tanúi! Írnátok egyetlen olyan esetet a Bibliából mikor Jézus házról házra járt?

Hát ez nem jött be nektek, első két gyászhuszár! lehet h ti is jehovások vagytok, csak mivel érvet nem tudtok felhozni, ezért van a "neprovokálj" papagájszöveg.

Mellesleg a kérdezőnek teljesen igaza van!

Kíváncsi vagyok a sok jahvezombi mit reagál

Erre a kérdésre nem fognak válaszolni,annál inkább személyeskedni.

Én is feltettem egy kérdést.

"Jehovatanúi csak kóser módon elkészitett húst fogyasztanak?

A vallásos zsidók csak kóser módon elkészitett húst fogyasztanak, mert a többi hús tartalmaz vért.Igy járnak el jehovatanúi is?"

Nem válaszoltak rá. Vajon miért?

Az Ószövetségi Szentírásban benne van a tilalom,

-Ter 9,4 MTörv 12,16.23

Ettöl elakadt a szavuk...

No lám igy "tartózkodnak a vértöl" jehovatanúi

http://www.youtube.com/watch?v=hISbLIr_2Sw

A Csel5:42 és Csel20:20,21-re fognak hivatkozni, azonban az hamisan van fordítva az Őrtorony fordításában (ÚVF), ugyanis ott nem "házról házra" szerepel, hanem házanként.

A "házanként tanít" egyébként kizárja, hogy idegen emberekre tört volna rá Pál a saját házukban. Itt valószínűleg házi gyülekezetekben való tanításról, intésről beszél, nem holmi Jézussal házaló ügynökmunkáról.

Semmiképpen nem úgy lesz az ember keresztény, hogy berontanak a házába és ott támadják le. Ilyet csak Saul csinált, mikor még a keresztényeket üldözte:

ACTS-08-03 saulos de elumaineto thn ekklhsian kata tous oikous

eisporeuomenos, surwn te andras kai gunaikas paredidou eis fulakhn.

Itt kendtek valamiért mégsem a kedvenc "házról házra" szövegükkel fordítanak, hanem így: "Sorra betört a házakba."

De van itt más is annak jeléül, hogy kendteknek csak saját ideológiájuk adta a szájukba az Apcsel két felhozott helyén a "házról házra" szavakat.

ACTS-02-46 kaq' hmeran te proskarterountes omoqumadon en tw ierw,

klwntes te kat' oikon arton, metelambanon trofhs en agalliasei kai

afelothti kardias

Lám, az ÚV-"fordítás" tudja, hogy kell ezt a kifejezést helyesen fordítani, ha éppen nincs az útjában saját ideológiája: "magánotthonokban étkeztek." Pedig a maguk illogikája szerint bátran fordíthatták volna úgy: "Házról házra járva étkeztek."

(Ide nem tartozó, de lényeges kifogás a fordítók ellen, hogy itt szó szerint "a kenyér megtöréséről" beszélt Pál, amit a kendtek fordítói egyszerű étkezéssé silányítanak, holott a fordításban is fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy úrvacsoráról és vele egybekötött szeretetvendégségről van szó.)

Az meg, hogy kend tartózkodna a Jézussal házaló ügynökmunkától, éppen nem festi kendet valami őszinte vitázónak. Hiszen éppen a napokban vetette mások szemére, hogy nem hirdetik Jézust házról házra, mert az apostolok is azt tették. De aki házról házra jár valamivel, amit rá akar sózni másokra, az házal. És ha nem porszívóval házal, hanem Jézussal, akkor nem porszívóügynök, hanem Jézussal házaló ügynök.

A házalásban az az elítélendő, hogy olyan helyen támadja le az embert, ahonnan az nem tud semleges gesztussal, udvariasan továbbmenni. A türelmetlenebbje udvariatlanul becsapja az ajtót, a türelmesebbje végigállja a fél órát.

ApCsel 5:42:

SZIT: "Továbbra is mindennap tanítottak a templomban és a házakban, hirdették, hogy Jézus a Krisztus."

Házanként, azaz minden házban, ahol a hívek összejöveteleiket tartották.

ApCsel 20:20-21:

"Nem tagadtam meg tőletek semmit, ami javatokra szolgálhatott: prédikáltam nektek és tanítottalak benneteket, nyilvánosan és magánházaknál. Zsidóknak és görögöknek egyaránt hirdettem, hogy térjenek meg az Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban."

Az apostol Efezusban tanított nyilvánosan a zsinagógákban, és házanként, Tirannusnak az iskolájában, valamint azokban a házakban, melyekben a hívek összejöveteleiket tartották.

Tehát, amíg a kereszténység tiltott vallás volt, addig a keresztények nem építhettek erre a célra rendelt épületeket, templomokat, amelyeknek első nyomai a 3. századból valók; addig a liturgiát magánházaknál végezték (ApCsel 2,46), maga a közösség számított Isten templomának (vö. 1Kor 3,16; 2Kor 6,16; Ef 2,21). 230 körül az ún. tituláris templom a benne őrzött vértanú-ereklyék alapján a magánház tulajdonosának nevét őrzi. - Dura Europoszban maradt meg egy 230 körül kultikus célra átalakított lakóház.

[link] Are Jehovah's Witnesses the only ones that Preach?

Aki általánosságban foglalkozik a JT-kkel, azoknak ajánlom:

[link]

[link]

[link]

Ha latra tennénk az Apcsel 5,42-t a "házról házra" kifejezéssel fordítókat és a többieket, az előbbiek még mindig elenyésző kisebbségben volnának. A görögben az áll, hogy sem a templomban, sem a házaknál nem szűntek meg Krisztusról tanítani és evangéliumot hirdetni. ("pasan te hmeran en tw ierw kai kat' oikon ouk epauonto didaskontes kai euaggelizomenoi ton xriston, ihsoun.") Szó sincs semmiféle "menésről", hát még házról házra. És hogy mi módon hirdették az igét a háznépnek, miután a családfőben már megfogant az érdeklődés, azt az ApCsel több más helyéről is tudjuk. Semelyik esetben nem az utcáról beszabadulva törtek rá az emberekre, hanem nyilvános helyen szólították meg őket, és csak az ő kívánságukra látogattak el otthonukba.

Apcs 16,14-15

"És egy Lidia nevű, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata [reánk.] Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, amiket Pál mond vala. Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok [ott.] És unszola minket."

Ebben Jézusra visszamenő parancsot követtek:

Mt 10,11-14

"Amely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, amíg tovább mehettek. Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le."

Tehát nem úgy kopogtak rá az emberekre, mint a házról házra járó JT-i, főleg mivel Jézus tiltotta a házról házra járást.

Lk 10,7

"Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, amit ők [adnak]: mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról-házra."

Hallottam persze azt a kifogást, hogy "ez csupán a vendéglátók váltogatását tiltotta." De mit szólnak ahhoz, ha én még szorosabban ragaszkodom az Íráshoz, és azt mondom: még ott sem szabad házról házra járni, ahol befogadnak - hát még mennyire tilos ott, ahol nem látnak szívesen?

Az Apcs 2,46-ban hasonló szövegezéssel ("kaq' hmeran te proskarterountes omoqumadon en tw ierw, klwntes te kat' oikon arton, metelambanon trofhs en agalliasei kai afelothti kardias") van szó arról, hogy házanként megtörték a kenyeret. Érdekes, ezt senki nem akarja úgy fordítani: "Házról házra megtörték a kenyeret." Tehát e helyeken a JT-k által lobogtatott ostoba hipotézis csődöt mond, holott itt is ugyanaz a görög szerkezet áll, mint az 5.42-ben.

A "osztó értelem" itt sem jelent többet, hogy némelyek az egyik házban, mások meg a másikban. De nem azt, hogy valakik mind ebben, mind abban a házban, azaz házról házra járva térítettek.

Jól tudjuk, hogy művelte Pál a háznál való tanítást.

Apcs 18,19-20

"Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal. Mikor pedig azok kérék, hogy több ideig maradjon náluk, nem álla reá"

Azaz nem önhatalmúlag tört rájuk otthonukban, hanem a zsinagógában térítette őket. Sőt második efézusi tartózkodásakor is ott kezdte az evangélium hirdetését:

Apcs 19,8

"Bemenvén pedig a zsinagógába, bátorsággal szól vala, három hónapon át vetekedvén és igyekezvén meggyőzni az Isten országára tartozó dolgokról. Mikor pedig némelyek megkeményíték magokat és nem hivének, gonoszul szólván az [Úrnak] útáról a sokaság előtt, azoktól eltávozván, elszakasztá a tanítványokat, mindennap egy bizonyos Tirannus oskolájában prédikálván."

Egy házi istentiszteletet így ír le Lukács:

Apcs 20,7

"A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig. Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, ahol egybe valának gyülekezve."

Ez tehát ama házankénti kenyértörések egyike volt. Pál itt sem járt házról házra, hanem egy háznál maradt egész nap.

A JT-k gyakorlatát úgy is tudjuk jellemezni, mint a mindenkire rátörni kész lelkületet, éppen ezzel kapcsolatban mondja, hogy "ne járjatok házról házra." A másik meg még nagyobb melléfogás, mert ott nem házról házra, hanem minden népnek való hirdetésről van szó.

A tanítványok prédikálása nem egyik házról a másikig megosztva, hanem egyik tanítvány az egyik háznál, a másik a másiknál prédikált, de inkább házi istentiszteletet tartott.

Apcs 12.12-14

"És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala. És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék: És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt" stb.

Láttuk tehát, mimódon prédikált Pál házaknál (nem pedig "házról házra"): oda ment, ahol már fogékonyságot tapasztalt.

Te ezt komolyan úgy képzeled el, hogy Jézus végigjárta a házakat, és minden idegenhez bekopogtatott, hogy "Jó napot kívánok! Érdekli Önt Isten királyságának jóhíre?"

A "κατ οικον" (lat. per domos) kifejezés fordítása ismertebb magyar fordításokban:

- "házanként" [Károli, MBT, Csia, Ravasz László, dr. Budai Gergely, Czeglédy, Raffay, Kecskeméthy]

- "házanként (otthon)" [Vida Sándor]

- "házankint" [Káldi]

- "házaknál" [KNB]

- "házakban" vagy "magánházaknál" [SZIT]

- "magánházakban" [Békés-Dalos]

- "otthonaitokban" [Raffay Sándor].

Szó sincs semmiféle "házról házra" térítő-jehovista hókuszpókuszról, hiába hamisította azt oda az ÚVF...

Tehát itt egyszerűen arról van szó, hogy amíg a kereszténység tiltott vallás volt a római birodalomban, addig a keresztények nem építhettek erre a célra rendelt épületeket, templomokat, amelyeknek első nyomai a 3. századból valók; addig az istentisztletet, a liturgiát magánházaknál végezték (ApCsel 2,46), maga a közösség számított Isten templomának (vö. 1Kor 3,16; 2Kor 6,16; Ef 2,21). 230 körül az ún. tituláris templom a benne őrzött vértanú-ereklyék alapján a magánház tulajdonosának nevét őrzi. - Dura Europoszban maradt meg egy 230 körül kultikus célra átalakított lakóház.