A Biblia hogyan tilthatja a káromkodást, amikor megírása idején ezekre nem is voltak szavaink, szókapcsolataink?

Szerintem is létezett mindig ateizmus, amikor istenhit volt, akkor már annak is léteznie kellett. Más vallások hívei is követtek el káromlást azok az istenek felé, amikben nem hittek és minden törvényt, feljebbvalót érhetett durva kritika, de az, hogy melyik szavunk válik illetlenné, káromkodássá, már más kérdés, ez a kor sajátosságától is függ.

Még a helyszín is változhat, mert pl. a 'metélt', vagy a 'metéletlen' szó helytől függően lehet gúnyosan bántó, sértő, vagy egyenesen dicsérő kifejezés.

Remélem nem moderálják ki a válaszom, mert nem sértő szándékkal írom, csak éppen a példák világossá tétele miatt, hogy szerintem senki sem tudja, hogy mondjuk a 'baszás' szó miért illetlen, amíg a szeretkezés meg nem, holott ugyanazt jelenti, talán csak a szó fogalmazásában szereplő szeretet, vagy szerelem megjelenése teszi szalonképessé, amíg a másik szó az azonnali aktusra utal csupán és ez teszi vulgárissá, de mikor azt mondom, hogy hetente ennyiszer, meg annyiszor szeretkezünk az asszonnyal, akár a másik szót is használhatnám elvileg, mert nincs benne jelentősebb különbség.

Talán egy kis prűdség is lehet a dologban, mert mint emberi tevékenységet illik másképpen nevezni, mint mondjuk az állatokét, hiszen azt senki sem mondja, hogy ' láttam a kutyákat szeretkezni' és a számtalan szinonima bizonyítja, hogy ez a kérdés régen is komolyan érdekelt mindenkit.

Kupakolni, kefélni, döngetni, kamatyolni, prütykölni, vagy ölelkezni, - se szeri, se száma a szavaknak, de mégsem mondhat bármit az ember, mert az a felhívás, hogy ' szeretkezd meg az anyádat' még aligha hangzott el, bár szerintem elegánsan hangzik és a sértő jellege így is meglenne, célozva a családi kapcsolatra.

A sértő szándék dominál ugyanis a káromkodásban, de hogy egy szó mitől válik eleve sértővé, azt talán egy nyelvész megmondhatja, de én sajnos nem, mert nem tudom.

Az is eszembe jutott, hogy a káromkodás sem mindig negatív tartalmú, sokszor a nyílt és egyenes kifejezés eszköze lehet, de Julius Cézárról feljegyezték például, hogy csata előtt az emberei körében káromkodásokkal fűszerezett beszédet tartott, amivel az egymáshoz tartozást fejezte ki, de esetenként a keménység, a belevalóság eszköze is lehet a káromkodás.

Volt egy lengyel lányismerősöm, aki három szót tudott magyarul és azt mondta mindenkinek: 'baszni, cseszni, toszni' és ezzel hallatlan népszerűségre tett szert a fiúk között és bár úgy tett, mintha nem értené, de szerintem pedzette ő, mit is jelent, meg különben sem úgy viselkedett, mint egy szüzike, ha nem is annyira, mint a három szó alapján gondolhatta volna az ember, de azért nem kellett neki házasságot ígérni, ha valaki hanyatt akarta dönteni.

Így ő kihasználta az eltérő nyelvi közeget és a legnagyobb szendeséggel köszönésre használta ezeket a csúnyának tekinthető szavakat, de persze az is lehet, hogy tényleg nem tudta a jelentését, mert szerintem senki sem árulta el neki.

:)

Kérdezö, amit az interneten, vagy a médiában olvashatunk, láthatunk sajnos sokszor a fele sem igaz.

A múltkor figyelmeztetett egy orvos a tv híradóban, hogy a neten található információk kb 80 %-a helytelen. Azt nem mondta honnan tudja.....

Nemrégen jelent meg a hír, hogy az amerikaiak a Wikipédiára tettek fel tréfás infokat.

Óvatosnak kell lenni.

Igen, a hazug hír keltői nagy károkat tudnak okozni. Pl. háborúk, devizacsalás, 9/11, stb. Imádkozzunk halálukért.

https://www.youtube.com/watch?v=sy9KFOVf8Ro