Miért került Jézus a mennybe, ha végeredményben kvázi öngyilkosságot követett el?

No látod, kérdezö, ha gondolkodunk, jó eredményre jutunk. :)

Most képzeld el, hogy azok az önkéntes önfeláldozó emberek akik elmennek olyan területekre is ahol barbár háborúk vannak, azért hogy segítsenek a szegény szerencsétlen embertársaiknak....ezt meg lehet ugye érteni, hogy az életüket adják embertársaikért a rászorúlókért, ezeket nem vádoljuk öngyilkossággal

Akkor miért nem lehet megérteni, hogy Krisztus ugyanúgy járt el.

Most felelj kérlek a kérdésemre: Ha MOST lenne itt testben Krisztus, mit gondolsz nem ölnének meg újra?

Kik ölték meg? Az Írástudók, a papok....azok akik a valóságban ismerték az Isten törvényét. Sok emberenek ma is jobb egy kis jézuska, akit betesznek a jászolba, aki csak egy kis baba... de hogy elfogadják a Király Jézus Krisztus tanítását, parancsát ..... hidd el hogy újra megölnék Öt

Az a piszok Pilátus sokáig sehogyan sem akarta elítélni a Jézust, mondhatom jól kicseszett volna vele, meg a kereszténységgel is, mert akkor most nem lenne megváltás és átkozott bűnösök lennének a keresztények is eredendően, ahogy illik.

Micsoda szerencse, hogy végül mégiscsak megjött az esze, mert így nem esett pofára az Isten. Lehet, hogy stikában be is segített neki, mert a Pilátus csak akadékoskodott, visszadobta az ítéletet, meg makacskodott és húzódozott az ítélettől.

Szerintem végül Isten befolyásolta, akárcsak a fáraót annak idején, akinek direkt Isten keményítette meg a szívét, hogy ne engedje csak úgy el a zsidókat, mert akkor nem lehetett volna kimérni a tíz csapást, pedig Isten alig várta már, hogy elbánhasson az egyiptomi néppel, akik ugyan semmit sem tehettek arról, hogy a fáraójuk miként dönt majd, pláne, ha nem is saját magától keménykedett, hanem direkt Isten intézte úgy a dolgot, ahogyan történt.

Szerintem az égi értekezleten Isten meghányta vetette magában, hogy mit tegyen, mert ha már elhamarkodta a kiátkozást, azt mégsem tehette, hogy egyszerűen megbocsájtja és kész, ezért így szólt magához:

- Menjél le fiam meghalni a keresztények üdvéért -, mert ugye a fia is ő maga lényegében, ezért ha megölnek, akkor biztosan feltámadunk, mert én, vagyis te, illetve mi mégsem halhatunk meg, de ha meggyilkoltatod magad, akkor arra lehet majd mondani, hogy az önfeláldozás volt, mert ha nem áldozod fel magad, akkor semmi sem lenne ugyebár.

A zsidók amúgy is olyan maflák, hogy még mindig elhiszik a sok zagyvaságot, amivel kábítottuk őket, tehát elég ha megszeged a törvényeiket, amiket irántam való tiszteletből szigorúan betartanak. Te csak borogass fel a templomban mindent, szíts egy kis zavargást, akkor biztosan követelik majd a kivégzésedet, ezt biztosra vehetjük, mivel én magam írtam a törvényeiket, ott van a kőtáblákon, amit kétszer is a nyakukba sóztam, a Mózes még a lábát is majdnem kitörte, amikor az egyik ráesett, szóval tagadhatatlanul súlyos törvények azok.

Sajnos a római helytartó nem olyan ostoba, hogy ne látná örömmel az általa uralt nép vallásában a széthúzást, de majd azt én elintézem, ha sehogyan sem megy másképpen. Azért számítok a találékonyságodra fiam, végül is ha gyalázod egy kicsit a császárt, vagy a római törvényeket, akkor van rá esély, hogy megtörténjen a megváltás, ami semmibe sem kerül nekünk, hiszen kutya bajod sem lesz, sőt biztos ami biztos, akár többször is keresztre feszíttetheted magad, mert sportnak sem utolsó, meg így tutira tudni fogják, hogy tényleg halhatatlan vagy, illetve vagyunk, a szent lelket most ne bonyolítsuk inkább bele, mert már magam sem értem teljesen tisztán a helyzetet.

A gyilkolás és a halál mindig kedves volt nekem, de mit tudják azok a gyarló emberek, mi a jó egy Istennek. A lényeg az, ha agyoncsapnak, akkor megbocsátok nekik, de egy percig se aggódj, mert ettől az ezer éves királyság még nincs sztornózva.

Aztán a Jézus, a szentlélek és az Isten összecsapták a tenyerüket és elharsogták a csatakiáltást:

- Csak előre, előre, nem hátra! Rá, rá, rá a macskákra! -

Aztán amint tudjuk, sorra megtörténtek az események. Jézus egy darabig aggódva figyelte a Júdást is, mert a pimasz elég sokáig vívódott, nem és nem akarta elárulni, de végül megjött az esze, de még azért voltak izgalmak, a papi tanácsban is csupán csekély többséggel történt meg az elítélés, nem beszélve ugye a szemtelen Heródesről, aki egyszerűen lepasszolta az ügyet, mert fifikás egy uralkodó volt és különben sem szeretett egy véleményen lenni a már erőteljesen a fejére nőtt zsidó papsággal, meg sejtette azt is, hogy a rómaiaknak is a megkegyelmezés feküdne jobban és talán emberséges is volt valamennyire, de ezt mint uralkodóknál mellékes körülményt nem akarom hangsúlyozni, hogy ki ne nevessenek érte.

Szóval már csak a Pilátus volt a kereszténység előtt az egyetlen akadály, akinek politikusként sem volt érdeke egy új hitet prófétáló ártatlan elítélése, de talán meg lett győzve, lehet, hogy Isten sugallatára kinyílt a szeme.

Ha ugyanis nem kap vértanút az alakuló hit, akkor a kereszténység simán elfelejtődött volna, senki nem szegődött volna hívévé. Így ha terjeszteni akarták volna, ami ugye a rómaiak : 'oszd meg és uralkodj' elvével nem volt ellentétes, akkor az volt a helyes, ha mártírt adnak a vallásnak és akkor a zsidók már nem egységes hitet fognak követni, könnyebb lesz kezelni őket.

Azért a római módra egyenes helytartónak ez még így is túlságosan nyakatekert volt és végül nagy keservesen, de beadta a derekát:

-mosom kezeimet - mondta bosszúsan és Jézus megkönnyebbülésére helybenhagyta az ítéletet.

Aminek éppen itt volt az ideje, mert még az Isten is belátta, hogy túlságosan meg lettek kavarva a dolgok és még neki is verejtékezett a homloka, főleg ha arra gondolt, hogy hogy magyarázza meg ezt úgy, hogy megváltás legyen a vége és kidomborodjon a szeretet, meg az önfeláldozás, meg az, hogy aki nem hiszi el ezt az egészet, az gebedjen meg.

:)

"nem magát ölte meg őt ölték meg ő tudta hogy ez fog történni de mit tehetett volna?"

Mondjuk elhúz a búsba.

"mivel ez volt megirva meg kellet történjen."

Baromság.