Hazudik-e az a keresztény, aki azt mondja a gyermekének, hogy a mikulás hozza az ajándékot?

Igen hazudik.

S tudjuk jól ki volt aki először hazudott, amiért is jelenleg az ember meghal ezen hazugság miatt,

Isten soha nem tanitotta, hogy a gyermeket kegyes hazugságokkal kell felnevelni, különös képpen, mert nem is keresztény tanitás a Mikulás, igy duplán hazudik a gyermeknek, mert Isten nem tanit ilyet

Sőt kifejezetten a gyermeket Isten szerinti elveken kellene nevelni, egy keresztény nem része a világi hazugságoknak

Soha sehol sem Jézus sem semmilyen bibliai tanitás nem irja, hogy "kicsit" lehet hazudni.

Miért, igazak ezek az állítások? Ha nem, akkor micsodák? Ami nem igaz, az hamis. Ha hamis dolgokat mondok, miközben tudom, hogy nem igaz, akkor hazudok. Szerintem nem vagy már gyerek, mi ebben a bonyolult?

Az én gyerekeim kapnak csokikat mikuláskor, és ajándékokat is karácsonykor, és együtt vagyunk, és finomakat eszünk. De tudják, hogy kitől kapták. Ettől még nem fog a fíling leomlani.

"Ami nem igaz, az hamis."

Ezzel azért lehetne vitatkozni. Vannak ugyanis köztes állapotok is. Pl. egy abroszra ha azt mondom, hogy "Ez az abrosz piros.", akkor lehet olyan eset, hogy nem igaz az állításom, de nem is hamis. Pl. mi van akkor, ha az az abrosz piros-fehér pepita mintázatú? Az piros? Részben. Nem igaz, amit állítottam, de nem is hamis, mert ugyan nem piros, de sok piros van benne. De vehetjük hamisnak, akkor viszontelőveszek egy olyan abroszt, amelyiken egy picit nagyobbak a piros kockák, mint a fehérek, tehát mondjuk nem 50%-ban piros és fehér kockás, hanem 75%-ban piros, és csak 25%-ban fehér. Ekkor már igazabb az állításom, habár még mindig nem 100%-osan igaz.

Mondhatod erre, hogy ez még mindig nem igaz, de azt már nem, hogy egyértelműen hamis. Mert ha ezt mondanád, akkor elővennék egy olyan abroszt, amelyik teljesen piros, csupán egyetlen apró fehér színű festékpötty van rajta. Az piros lesz? Az emberek 99,9999%-a azt mondaná rá, hogy igen, ez már piros, pedig tartalmaz némi fehéret is, tehát mégsem 100%-osan piros.

Innentől aztán el lehet vitatkozni rajta, hogy hol van az a határ, ahonnan rá lehet mondani, hogy igen, igaz az az állítás, hogy piros az az abrosz, és mettől nem lehet rámondani. 80%? vagy 90%? Vagy 99%-tól? Ahogy növeled a piros szín részarányát az abrosz színében, úgy fogja egyre több megkérdezett azt mondani, hogy igen, igaz az állítás, miszerint piros az az abrosz. Elérkezhetsz egy olyan arányhoz, amikor már szinte nem is látszik a fehér szín az abroszban, pedig mondjuk van benne egy kis rövidke szál, ami fehér színű. Mégis, bárkit megkérdezel róla, MINDENKI azt fogja mondani, hogy "Igen, igaz az állítás, miszerint ez az abrosz piros színű. Ez esetben mindenki tévedne vagy hazudna? Nem. Csupán a világ nem vagy fekete vagy fehér, hanem léteznek benne köztes állapotok is. Nem mindig hamis az, ami nem igaz, és nem mindig igaz az, ami nem hamis.

"Nem is keresztény tanitás a Mikulás, igy duplán hazudik a gyermeknek."

Mürai Szent Miklós? Rémlik, Google a barátod...

Részemről nem hazugság. A gyermeknek szerintem kifejezetten jót tesz egy kis "varázslat" az életében. Amikor a Mikulás ajándékot rejt a jó gyerek cipőjébe, amikor a Jézuska és az Angyalok karácsonykor ajándékot és karácsonyfát hoznak. Vagy akár a húsvéti nyúl. Emlékszem gyermekként mekkora csodának éltem meg ezeket a dolgokat. És bár mikor nagyobb lettem felfogtam, hogy a szüleim intéztek el mindent, de inkább hálás voltam nekik ezekért az emlékekért mintsem dühös.

Hát bűn örömet okozni a gyermeknek, bűn egy kis varázslatot csempészi az életébe, ártatlanul bántó szándék nélkül? Ne legyetek már ilyen bibliafekete zsarnokok! A gyereknek kell a mese, kell a csoda, hogy a fantáziája szárnyalhasson. Olyan rideg világban élünk, még ezt is el akarjátok venni a kicsiktől? Én biztos nem fogom ezt tenni az enyémekkel...

A kérdés pontosan lefordítva:

"Hazudik-e az a mentálisan labilis és részben hazug ember, aki..."

A kereszténység önmagában véve egy orbitális hazugság. Létezett e akkor és abban a formában jézus, ahogyan a bibliai történetekben szerepel?... Létezett e egyáltalán?... Mivel a biblia nem más, mint "összeollózott történetek tárháza", megváltoztatva benne nevek, dátumok stb, érdemtelen arra, hogy az erkölcsös ember sajátjának tudja be a tanításokat. Az internet segítségével ma már tisztán látható ki(k), milyen célból és mikor hozták létre. Ennek ellenére jobb híján (!) marad a hit jézusban, még ha csalódunk is az egyházban. Az emberek 99% azt sem tudja mit ünnepel pl karácsonykor. Karácsonyfa és a rajta lévő csúcsdísz? Jelképesen piramis tetején a "fénnyel"? (azaz piramis - mindent látó szem) Ki(k)nek is ez a szimbólumuk? Ha ezt nem tudod, akkor még a fáradtságot sem vetted, hogy kiderítsd az igazságot, csak mert akkor meginogna a hited. Visszatérve a fő kérdésre, ha úgy okozunk boldogságot, hogy közben hazudunk és hazugságban élünk, az mennyire lehet etikus? Reggeltől estig dolgozunk, a gyerekekre alig marad időnk, feleségünkre (férj) szüleinkre, nagyszüleinkre, dédszüleinkre... Lényegében nem is ismerjük őket, de panaszkodunk, hogy folyamatosan a rossz embert találjuk meg, aztán válni kell, szétcincálni a gyereket, hogy akkor most kinél legyen... de a lényeg, hogy kaptunk "ünnepnapokat" (amit természetesen-!- le kell dolgozni hétvégeken...) amikor együtt lehet a "család" (!). Jelent még egyáltalán valamit a család azon kívül, hogy egy háztartásban élünk? A válasz egyértelmű, persze hogy igen, illetve szeretnénk hogy még többet jelentsen, de ezért senki nem tesz semmit. Jobb híján maradnak a történetek, marad a hit hogy nevelhessük gyermekeinket és önmagunkat, majd hálát adunk a munkáltatóknak, kormányoknak, "uralkodóknak", istennek (...) hogy lehetővé tették számunkra, hogy miközben a keresetünk 65-70%-át elveszik, megünnepelhessük "egymást" és a kis jézuskát. Ezek után vajon mekkora hazugság az, ha bármit is mondunk a gyerekeknek? :))) Fel kellene ébredni, mert bilibe lóg az a kéz.