Valóban tisztelni kell e a vallásos elképzeléseket és ha igen, akkor mennyire?
Általában nem törődtem a vallásosak elképzeléseivel, de többször előfordult már, hogy a környezetemben volt képviselőjük és pontosan ő nem tisztelte au én ateista meggyőződésemet. A történelem is azt tanúsítja, hogy a vallásosak többnyire erőteljesen agresszívak, még a szelídebbek is és az általuk létrehozott környezet szinte sosem tartotta tiszteletben a mások véleményét, csupán a vallásháborúk tanulságai kényszerítették őket némileg jobb belátásra, de szinte bármikor fellángolhat a gyűlölet közöttük.
Azt természetesen figyelembe veszem, hogy a pszichiátrián lévők elképzelésével nem vitatkozik a normális ember, mert ugyan ki cukkol egy bolondot, csakhogy azok nem próbálják befolyásolni a világot, illetve nem tudják, mert senki nem követi őket.
Végeredményben az is tiszta sor, hogy számtalan műveletlen ember képzel mindenféle tökkelütött dologban és ezeket hangoztatják is, de ezeket sem tiszteljük és néha veszi az ember a fáradtságot, hogy a fejére olvassa a tényeket, nem is igazán velük vitatkozva, csak talán azért, hogy a fiatalok, vagy egyes tájékozatlan emberek ne fogadjanak el téveszméket és ne szaporodjon a flúgosok száma.
Az a kérdésem, hogy véleményetek szerint mennyire szabad, illik, vagy van e értelme a vallásosakkal vitába keveredni, illetve mennyire kell tiszteletben tartani mások meggyőződését, világnézetét?
Érdemel e egy téves elképzelés egyáltalán tiszteletet, vagy csak a békesség kedvéért kell az embernek lenyelni a sok képzelgést? Kell e egyáltalán?
válasza:Egyetértek azokkal, akik azt írták: a másik embert kell tisztelni.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem helyes leszólni a vallását, akár katolikus, akár muszlim, akár ateista.
"Érdemel e egy téves elképzelés egyáltalán tiszteletet"
Feltétlenül. Akár más képzel valamit tévesen, akár Te. :)
De, mint fentebb és többen mások, nem az elképzelés, hanem az ember, akihez hozzátartozik az elképzelése.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy ha egyáltalán vitázol, meghallgatod a másik érveit és az érvvel szemben próbalsz ellenérvet mondani, nem pedig zsigerbõl lehülézni a másikaty, csak azért, mert másképp téved, mint Te. :)
Fogékony vagyok ezekre az érvekre, illetve nem is igazán érvek ezek, mert valójában nincsenek alátámasztva, miért és hogyan és mennyire, hanem csak egyszerű megállapítások.
Fájlalom ellenben, hogy maguk a vallások nem tartják tiszteletben a másképpen gondolkodókat és a fentiek alapján még csak megtiltani sem lehet, hogy ki miben higgyen, hiszen a zsidóellenesség is a vallás talajában gyökeredzik és a náci gázkamrák ennek csupán egyik felfokozott eredményei voltak. talán nekik sem lehet megtiltani, hogy fajelméletben higgyenek? Ezek szerint ha nem követik drasztikus tettek, akkor nem, hiszen az is egyfajta hit és lényegében alig különbözik másfajta hitektől, ahol szintén besorolják az embereket valamilyen értékrend alapján, értékesnek és értéktelennek, akik elpusztítása célszerű, még ha a cselekvést fenntartják az Istenüknek.
Sajnos azt is meg kell állapítani, hogy maguk a zsidók sem vétlenek, hiszen a hitük tanúsága szerint ők maguk is elkövettek népirtásokat a bibliai időkben és szinte csak apróságokban különböznek azoktól, akik meg velük bántak el csúnyán és ezt megkaphatják a keresztények is, illetve talán meg is kapják azokon a területeken, ahol ők vannak kisebbségben.
Miért nem tudja mindenki korlátozni a saját hitét, ha már más nem szólhat bele?
Miért szítják az egyházak, a vallások a nézeteltéréseket?
Miért kell egy hitnek arra alapulnia, hogy a benne hívők különbek a többi embernél?
válasza: válasza: válasza:mivel beírtad címkének a zsidót is, azt hozzáfűzném, hogy a zsidók nem téríthetnek. Egyáltalán, szigorúan tilos, van rá Tórában törvény.
Az összes többi, ami vallással eddig találkoztam, elítél mindenkit, aki nem abban hisz, amiben ő. És egyébként rettenetesen utálom, hogy mindig mindenki rám akarja erőltetni a hitét. Olyan ez, mint a s.gglyuk. Mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a másikéra, és nagyon jó lenne, ha ezt az ilyen sehova tanúi meg hasonlók az eszükbe vésnék. Ma 10 percen át nem tudtam levakarni őket a kislányomról.
Tudom, régi kérdés, de a téma azt hiszem örök és még ennyi idő után is időszerű.
Nekem a személyes alapvetésem az, hogy minden vallásos elképzelést tiszteletben kell tartani, amennyiben a tisztelet kölcsönös. Tehát ha találkozol egy vallásos emberrel és ő tiszteletben tartja a te ateista meggyőződésedet, és kellően tapintatos is a meggyőződésedet illetően, akkor neked is kutya kötelességed az ő személyes meggyőződését tiszteletben tartani. Máskülönben magad sem lennél különb azoknál, akiket kifogásolsz.
Egyéb iránt pedig nem javallott általánosítani, vallás és vallás között is van különbség. Nem csak a kereszténység, az iszlám, vagy a zsidó vallás létezik. Egy csomó vallás volt/van a világon, ami nem térít, és nem is állítja magáról, hogy minden körülmények között igaza lenne. Ez jellemzően azokra a vallásokra vonatkozik, amelyekben eleve jelen van a kizárólagosság igénye. Ilyen vallás például a kereszténység, a zsidó vallás, vagy az iszlám. De például az indiánok vallásából hiányzik a kizárólagosságra való törekvés, ezért ők sokkal megengedőbbek mások világnézetével szemben, és ugyanez igaz alapvetően a kereszténység előtti politeista vallásokra is. Ezekben a régi vallásokban nem volt követelmény, hogy ebben vagy abban az istenben kellett hinni, azt az istent követted, amelyiket akartad, ám mivel a régi időkben az egyiptomi, görög, sumér, akkád, római stb vallás államvallás volt, ezért állampolgári kötelessége volt mindenkinek valamilyen szinten kimutatni hódolatát az adott állam istenei felé. Ha ezt nem tette meg, hazaárulásnak számított. Ez volt a baja a rómaiaknak a keresztényekkel is pl.
Egyébként meg nem feltétlen igaz az sem, hogy csak a műveletlenek, tudatlanok lehetnek hívők, vagy hogy a vallásosság önmagában korlátozná az egyén értelmi képességeit. A régi időkben ugyanis, az ókorban, illetve a középkorban a vallás sokkal jobban meghatározta az emberek mindennapjait és gondolkodását mint ma, mégis képesek voltak technikai és tudományos értelemben is figyelemre méltó eredményeket produkálni. És régen nem létezett szekuláris társadalom, nem volt a vallás külön választva a tudománytól, a művészettől.
A szűklátókörűség egy általános emberi probléma és nem csak kizárólag a vallásosakra jellemző. Fontos, hogy a tudományos tényekre, törvényekre sem dogmaként kell tekinteni, hiszen azok sem minden körülmények között állják meg a helyüket. Pl. a newtoni fizika sem érvényes mindenütt, ahogy az euklidészi matematika sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!