Isten miért ölte meg a bételi gyermekeket?

"Az átkozódók nem fogják bírni Isten országát!"

Sokféle átok van. Van prófétai átok: Büntessen meg téged az Isten, mert ezt csináltad, vagy ha ezt csinálod. Ezt az átok fajtát a próféták igen gyakran alkalmazták, maga Pál is. (1Kor 16,22)

Pietrosol: "azt gondolod, hogy Isten egy szélforgó"

Az Ószövetség Istene is irgalmas, és az Újszövetség Istene is hatalmas. Előbb azonban a hatalmasat kellett megtanulni, különben senki se értékelné az irgalmasat, hanem egy gyenge, még büntetni se tudó istennek vélnék.

"Iszonyú vérengzés Isten parancsára – hogy lehet ez?"

Ezzel a címmel éppen erről a témáról van egy írás. Itt olvasható:

[link]

"És tökéletes szeretet is, aki úgy igazítja meg a bűnöst, hogy közben igaz és szent marad"

vs

„Ha mégis szembeszálltok velem, és nem akartok rám hallgatni, akkor hétszeresen verlek meg benneteket vétkeitek miatt. Rátok küldöm a mezei vadakat, és elragadják gyermekeiteket, kiirtják állataitokat, és megritkítanak benneteket, útjaitok kihaltak lesznek.” (3Móz 26,21-22) Ezékiel próféta azt mondta: „Éhséget és vadállatokat bocsátok rád, amelyek megfosztanak gyermekeidtől, dögvész és vérontás gázol át rajtad, és fegyvert bocsátok rád. Én, az ÚR, megmondtam!” (Ez 5,17).

Ritkán olvas szebb és szívbemarkolóbb szeretetvallomást az ember.

szp72!

"Az Ószövetség Istene is irgalmas, és az Újszövetség Istene is hatalmas."

A gyilkosság nem irgalom, ahogy a dühöngő örjöngés sem hatalom. Nem is találkozol ilyen jellegű Istentől eredeztetett megnyilvánulásokkal Jézus tanításaiban.

"Előbb azonban a hatalmasat kellett megtanulni, különben senki se értékelné az irgalmasat, hanem egy gyenge, még büntetni se tudó istennek vélnék."

Értelmezésed szerint a hatalom egyenlő a haraggal(?). Ezek szerint minden anya hibázik, amikor az éppen megszületett gyermekét magához öleli és cirógatja, csókolgatja és akkor járna el helyesen, ha ütné, verné és ordibálna vele? Ehhez képest a síró újszülött az őt édesgető anya hasán fekve megnyugszik és,-elméletedhez képest-, az anyai harag megismerése nélkül megnyugszik. Egyébként nyilván vannak kirívó (patologikus) esetek, de az anya vagy apa a legritkább esetben alkalmazza a gyilkosságot, mint fegyelmező eszközt. Ha kell a szülő halálig tartó megbocsátásban él. Szóval, ennek az emberben élő ószövetségi Istentorzónak nem eszményképpé kellett volna válni, hanem figyelni és tanulni.

Az Ószövetség is beszél Isten irgalmáról, szeretetéről sőt anyai gyengédségéről is. Például: Iz 49,13-16

Tény azonban, hogy Isten hatalma és igazságossága van leginkább kidomborítva. Az Ószövetség idején az volt ugyanis a legnagyobb probléma, hogy melyik isten a leghatalmasabb, a mienk (mármint a zsidóké) vagy a másoké? Ha a mienk, akkor miért vagyunk sokszor bajban, miért nem csak jó dolgok történnek velünk, miért nem mi vagyunk a nagyhatalom, miért más? Végül arra következtetésre jutottak, hogy igenis az övék az egyetlen mindenható Isten, s a rossz dolgok a bűneik miatt fordulnak elő.

Az egész kezünkben lévő Ószövetség gyakorlatilag ennek a teológiának van alárendelve, ezen a szemüvegen át látják a történelmüket. Egyáltalán nem biztos, hogy az ószövetségi történetek pontosan úgy történtek, könnyen lehet, hogy a bételi gyerekeké sem, egyszerűen minden történelmi emléket arra használtak fel, úgy alakították, hogy ez legyen a tanulság.

A zsidók belátták, hogy rajtuk csak egy mindennél erősebb Isten segíthet, egy jóságos, de gyengécske nem. Nehéz az Istent egyszerre mindenhatónak és szeretőnek elgondolni, hiszen vannak akár súlyos gondjaink is. Állandóan ott a kétely: Vagy gyenge, vagy nem igazán szeret. Mi keresztények mégis megpróbáljuk mind a kettőt egyszerre hinni, mert valóban csak egy ilyen Isten segíthet. S én hiszem, hogy ez a hit meg fogja hozni a gyümölcsét, sőt már eddig is sokat hozott.

Érdemes a történetet összefüggéseiben megvizsgálni, így sokkal közelebb kerülünk a megoldáshoz:

[link]

Reagálva Szabados Ádám két változatban is idézett írásának néhány gondolatára:

"biztosan jól olvastuk a történetet? "

Igen.

"Nem lehet, hogy mi értettünk félre valamit? "

Nem.

42 életet elvett Isten. Ez van egyértelműen leírva.

"Elképzelhető lenne, hogy a Biblia, mely máskor egészen eltérő erkölcsöt hirdet, olyan primitív és perverz cselekedetet tulajdonítana Istennek, hogy egy hiúságában sértett prófétát kicsinyes és borzalmas bosszúszomjában támogatna egy csapat viccelődő gyermekkel szemben? "

Igen. Máshol is megteszi ... özönvíz.

A kopaszság "egy mesterét sirató ember gyászának a jele volt. "

Értem. Elfogadom. Logikus magyarázat.

"Gyermekeket említettem, de a szövegben valószínűleg nem gyermekekről van szó, hanem fiatal fiúkról (נְעָרִ֤ים), kamaszodó fiatalok összeverődött csoportjáról. "

Tehát kamaszok voltak. Éretlen fiatalok, akik számára a gyászában fejét kopaszra borotváló ember mulatságos volt. Hát ez bizony nem szép dolog...

Ezzel egyet értek.

"Szavaikkal nagy valószínűséggel arra utaltak, hogy Elizeus is menjen el tőlük, ő is ragadtasson el, ahogy Illés. A kamasz fiúk gúnyában a próféta nyílt elutasítását láthatjuk tehát, ezen keresztül pedig magának az ÚRnak az elvetését."

Lehetséges, de vajon nem része a szabad akaratnak akár Isten elutasítása is??? Vagy csak addig van szabad akarat, amíg azt akarja az ember amit Isten megenged neki? Mert ez esetben szó sincs szabad akaratról.

"Amikor Elizeus Bételbe jutott, a bálványimádás központjába érkezett. A bételi gyermekek valószínűleg nem maguktól találták ki a gúnyt, vagy ha igen, a szüleiktől látottak és hallottak adták hozzá az gyúanyagot. Illés nem volt szívesen látott vendég Bételben, ezért utóda, Elizeus sem részesült szíves fogadtatásban."

Ha ez így van, akkor a gyermekek viselkedése még inkább érthető, hiszen a szüleiktől tanultakat a gyerekek nem szokták felül bírálni.

"A törvény előre megmondta, hogy Isten a szülők hitetlenségét és bálványimádását a gyermekeikben is megbünteti."

Ocsmány és morálisan elítélendő az ilyen "törvény"!!!

A a bűnt elkövető az, aki jogosan büntethető az adott bűnért.

"A 2 Mózes 34,7-ben ezt olvassuk: „megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait harmad- és negyedízig”.

Igazságtalan, embertelen, morálisan elítélendő...

(megjegyzem az is, aki ezt elfogadja, és nem tiltakozik ellene.)

"Ezékiel próféta azt mondta: „Éhséget és vadállatokat bocsátok rád, amelyek megfosztanak gyermekeidtől, dögvész és vérontás gázol át rajtad, és fegyvert bocsátok rád. Én, az ÚR, megmondtam!”"

BRÁVÓ, ilyen egy a teremtményeit szerető, megbocsájtó, igazságos isten.

Nekem inkább tűnik egy szadista önkényÚRnak.

"A bételi fiúk halála súlyos emlékeztető volt az egész város számára – mind a negyvenkét gyermek szülőinek –, hogy a törvény megszegése és a bálványimádás Isten jelenlétében nem marad büntetlenül."

No comment... (csak címszavak: szeretet, megbocsájtás...)

"Jézus Krisztus, az Isten egyszülött Fia, bűnné lett értünk, nem maradhatott az Atya kedves jelenlétében, hanem át kellett élnie Atyja bűn feletti haragját."

Tessék??? "Bűnné lett..."

"Bűn feletti harag" ????

" „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?!” – kiáltotta elhagyatottságában. Ebben a kiáltásban Isten legmélyebb szeretete mutatkozott meg, mely önmagát büntetve győz az igazságos harag felett, hogy nekünk ne kelljen meghalnunk."

Elég kifacsart érvelés.

Amúgy csak szólok, azóta is meghalnak az emberek...

" Isten nem szörnyeteg."

Hát, annak alapján, amit a Biblia ír róla, bizony az! Csak e vakhitűen ezt nem látják be.

"És tökéletes szeretet is, aki úgy igazítja meg a bűnöst, hogy közben igaz és szent marad (Róm 3,24-26)."

Tökéletes szeretet, aki úgy igazítja igaz és szent módon a bűnöst, hogy vízbe folytja az embereket és az állatokat (közben persze tiszteletben tartja a szabad akaratukat), aki medvével tépet szét 42 gyermeket mert csúfolódnak (közben persze tiszteletben tartja a szabad akaratukat), aki a hozzá feltétlenül lojális Jóbot a Sátán kényére kedvére kiszolgáltatja...

NA, NEM...

Akinek módjában lenne megakadályozni a bűnt, de nem ezt teszi, hanem inkább utólag büntet, az nem jó és igazságos, hanem egy szadista, aki élvezi mások gyötrését!