Isten miért ölte meg a bételi gyermekeket?

"...a bűn magában hordozza az élet visszavonásának is a jogát is."

"... s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek."

"Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért!"

Szóval gúnyolódásért halál, fényévnyi távolság Krisztustól.

"Szóval gúnyolódásért halál, fényévnyi távolság Krisztustól."

Szerintem a legnagyobb probléma avval van, hogy elköveted azt a hibát, hogy Krisztustól csak azokat az idézeteket emeled ki, amelyek a megbocsátásra vonatkoznak, de arra már nem hivatkozol, hogy mi lesz a megváltozatlan, és megkeményedett szívű emberek sorsa. A Biblia szerint a végeredmény szempontjából bűn és bűn közt nincs különbség, mindkettő az ember halálát okozza, és a bűnös, testi emberek nem lehetnek kedvesek Isten előtt. Lásd a Római levél 6-8. fejezetét. Az emberek hajlamosak arra, hogy a "kis bűnöket" lealacsonyítják, a nagyokat meg felnagyítják, és nem tartanak reálisank bizonyos büntetéseket. De tudod mit? Nézzünk meg az Újszövetségből olyan eseteket, amikor valaki látszólag jelentéktelen bűnt követett el, és mégis halállal végződtek:

Az első eset, nemsokkal Krisztus mennybemenetele után az Ősegyházban történt. Az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk arról, hogy Anániás és Safira eladta a birtokát, félretettek az árából és egy részét letették az apostolok lábai elé. Péter apostol bűnnek minősítette azt, hogy félretettek a vagyon árából, Anániás pedig meghalt, de nem csak ő, hanem nemsokkal később a felesége is. Az egész történetet elolvashatod az (Ap. csel. 5,1-11)-ben. Egy másik eset a Jelenések könyve, amely közvetlenül Jézus Krisztus kijelentése (Jel 1,1). A 21. fejezet 8. versében olvashatunk arról, hogy kik fognak majd elkárhozni, vagyis kiktől veszi vissza az életet Isten. Ezek közt olvashatunk a "gyávákról" is. (véleményem szerint itt nyilván nem azokról van szó, akik félnek például a sötétben). Akárhogy is legyen, a gyávaság is kb hasonló bűn mint a gúnyolódás, nem olyan nagy, Jézus szerint azonban mégis a második halálban fognak azok az emberek részesedni.

Összességében tehát a Biblia nem tesz különbséget kis bűn és nagy bűn között. A bűn zsoldja halál, ez így volt az Ószövetségben, és így van az Újszövetségben is.

"Gyere fel kopasz!" valami olyasmit jelenthetett: Hé te bolond, gyere ide ha mersz, itt majd jól ellátjuk a bajodat!

A gyerekek kicsúfolták Isten emberét, viccet csináltak Istenből, azt hitték, hogy Isten úgy se fog büntetni, mert ezt az Isten dolgot, nem kell komolyan venni. Tévedtek.

Az Ószövetség arról szól, hogy Isten hatalmas. Az Újszövetség pedig, hogy Isten irgalmas. Irgalmazni csak annak lehet, aki tudja, hogy büntetést érdemelne. Aki nem hiszi, hogy Isten képes megbüntetni, az nem nagyon tudja értékelni, ha nem teszi.

szp72

És akkor nem egyszerűbb lett volna mondjuk szólni Elizeusnak, hogy tárja ki feléjük a karját és emelje őket a magasba, majd ő segít neki, hogy képes legyen ezt megtenni (mondjuk, mint egy jedi lovag) vagy mutasson rá egy sziklára és Isten odahókuszpókuszol egy villámot, ami megrepeszti a sziklát?

Talán nem kellett volna lemészárolni 42 gyereket, mivel enélkül is nyilvánvalóan be lehetett volna bizonyítani Isten hatalmát, hmm?

Tudom, hogy az apró, keresztyéni agyatokkal nagyon nehezen tudjátok megtalálni a lehető legjobb megoldást, ezért most segítettem nektek egy kicsit.

Isten nagyon könnyen bizonyíthatná a létezését. Bármikor bárkinek megjelenhetne, csinálhatna több csodát. Úgy tűnik azonban, ha tényleg van Isten, akkor ez egy rejtőzködő Isten, nem erőlteti ránk magát, hanem hitet vár el, azt akarja, hogy keressük őt. Miért csinálja ezt? Igazából nem tudom, egyszerűen akart egy ilyen tér-idő anyagi világot, ilyen bújócskát, s kíváncsi, hogy megtaláljuk-e.

Isten nagyon ritkán tesz csodát, "ugye, hogy van Isten" csodát pedig mégritkábban. Ez a medvés dolog, ha tényleg megtörtént (s nem csak egy legenda), sem bizonyítja Isten létét, a medvék elég sok balesetet okoztak már a próféták kicsúfolása nélkül is. Elizeus nem akarta a gyerekek halálát, nem ő rendelte a medvét, hanem valóban Isten akarta, vagy legalábbis megengedte, hogy a próféta átka ilyen szörnyű módon teljesedjen be. Isten ezáltal a próféta tekintélyét növelte, aki előre figyelmeztette Izraelt az Istentől való elfordulás következményeire. Tudjuk, hogy Izrael döntő többsége nem szívlelte meg a prófétai szót, s az asszírok eltaposták Izraelt, s rengeteg embert s gyereket megöltek. Ez a medvés történet egy prófétai figyelmeztetés: térjetek meg, higgyetek a prófétának, nehogy úgy járjatok, mint a gyerekek.

"Szerintem a legnagyobb probléma avval van, hogy elköveted azt a hibát, hogy Krisztustól csak azokat az idézeteket emeled ki, amelyek a megbocsátásra vonatkoznak, de arra már nem hivatkozol, hogy mi lesz a megváltozatlan, és megkeményedett szívű emberek sorsa."

Ezzel legfeljebb neked van problémád, főleg azért, mert nem tudsz Jézustól (nem Páltól, Pétertől, stb...) olyant idézni, ahol azzal fenyegetne, hogy Isten halállal megbüntet.

"Az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk arról, hogy Anániás és Safira..."

Igen, itt arról olvashatsz, hogy miképpen nem feleltek meg Krisztusnak és mennyire inkább a büntető, rabbinikus morálnak. Lehetetlen köröket futsz, ugyanis képtelenség egyszerre megbocsátani és ugyanakkor megölni azt, akinek megbocsátottál. A kettő kizárja egymást, vagy-vagy.

"A bűn zsoldja halál, ez így volt az Ószövetségben, és így van az Újszövetségben is."

Ezt a tételt csak abban az esetben tudod alkalmazni, ha Krisztust kihagyod.

Ling-ce!

"Azzal a hozzászólóval értek egyet, aki azt válaszolta, hogy az Ószövetség a hatalmas, az Újszövetség az irgalmas Istenről ír."

Ha azt gondolod, hogy Isten egy szélforgó, akkor olvasd el ezt Jakabtól! Hogy lehet, hogy a szélforgó nem jelent meg Jakabnál? Világosságok Atyja, a kinél nincs változás, mint Jánosnál, aki azt írja: "Isten világosság és nincs Őbenne semmi sötétség." Tökéletesen más, mint ez: "Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem!"

“Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, őmaga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.

Kedves érintett vallásosak,felhívnám a figyelmeteket,hogy ugyanúgy viselkedtek,mint a farizeusok.Pont,akiket Jézus korholt...bizony-bizony...

Semmi értelme csúsztatni és ügyeskedni.Mi a célotok,ki előtt akartok megállni?