Miért tartják még sokan a Bibliát egy jó erkölcsi útmutatónak, ha ilyen szempontból már nagyon régen egyértelműen megbukott? Miért veszik egyáltalán még most is komolyan azokat az embereket, akik a Bibliával akarnak az erkölcsről prédikálni?
Az egyik legegyszerűbb erkölcsi kérdés a rabszolgaság kérdése. Amint belátjuk, hogy az embertársunk érző lény, aki képes az örömre és a szenvedésre, akárcsak mi, be kell látnunk azt is, hogy helytelen használati tárgyként bánni vele. A civilizált világ ezt nagyon régen belátta, a rabszolgaság nem véletlenül tiltott gyakorlatilag midenhol.
Ezzel szemben a Bibliában rengeteg egyértelmű utasítást találunk a rabszolgák
- vásárlására (Móz III 25:44-46)
- szexrabszolgaként tartására (Móz II 21:7-11)
- bántalmazására (Móz II 21:20-21)
- érzelmi zsarolására (Móz II 21:2-6).
A rabszolgaság ellen nincs jóformán semmi az Ószövetségben, de Jézus se szól egy szót se a rabszolgák érdekében.
Ez szerintem egyértelműen azt jelenti, hogy a Biblia mint erkölcsi útmutatás megbukott. Nagyon csúnyán és félreérthetetlenül.
Mégis, ennek ellenére miért hiszik sokan azt, hogy a Biblia egy fantasztikus erkölcsi útmutató? Miért vesszük komolyan azokat, akik a Biblia alapján akarnak valaminek a helyességéről vagy helytelenségéről? Mi alapján gondolja ezek után bárki is azt, hogy ebben a könyvben bármi értelmes vagy XXI. században használható lehet?
válasza:Egyszerű, mert erre épült Európa. Ezalatt nem azt kell érteni, hogy az egész kontinensen jótétlélek szamaritánusok laktak, hanem az egyház, azaz a vallás volt a közös nevező a nemzetekben. Ha tagja voltál az egyháznak, akkor védelmet élveztél egy minimális szinte, ezalatt értsd, hogy nem öltek meg, legfeljebb a szart is kiadóztatták belőled, de végtére is életben maradtál.
Ez szépen megmaradt az évszázadok során, azóta kicsit konszolidáltabb lett a világ, de érdekes módon, a nagy keresztény uralkodókat, mint például Oroszlánszívű Richárdot vagy a mi Szent Istvánunkat úgy örökíti meg a történelem, mint hősöket, holott csak az egyház égisze alatt gyilkoló, megalomán állatok voltak, a heroizált néphiedelem viszont erről valahogy nem tesz említést. Szóval ja, mivel egy kontinens alappillérei, ezért a sok gyopár azt hiszi, hogy ebből az következik, ez bizony egy követendő erkölcsi kislexikon, hisz több száz éven keresztül működött, akkor biztos jó. Mellesleg a közelmúltban, lásd a szocialista-érában kereszténynek lenni egyfajta passzív ellenállás volt a rendszer felé, a vallással kimutatva, hogy mi bizony megvetjük a rendszert, így divattá is vált annak lenni.
válasza:9-es, komolyan mondom, lenyűgöző. Nem hittem volna, hogy a 21. században valaki még így tud érvelni a rabszolgaság mellett.
Szeretném felhívni a figyelmet néhány dologra, így minden előtt.
Először is: a Biblia nagyon kettős mércét alkalmaz a rabszolgasággal szemben: egyrészt támogatja, amikor más népeket kell rabszolgasorba taszítani, másrészt meg amikor az egyiptomiak a kiválasztott népet tartották rabszolgaként, akkor meg lesújtott rájuk Isten haragja. Ebből hol van a mindenki egyenlő meg az Isten mindenkit egyformán szeret?
Mint már korábban említettem, a Biblia bármire ihletet szolgáltathat. Így a rabszolgaság mellett is meg a rabszolgaság ellen is. Az előbbi valahogy mégis sokkal pontosabban van leírva, sokkal egyértelműbb a rá vonatkozó utasítás. (Mellesleg ha a Biblia tele van egymással ellentmondó parancsokkal, lásd ezt az esetet, mi alapján döntsük el, hogy melyiket kövessük?)
Visszatérve:
1) A munkahelyem rabszolgája vagyok....
Ha a világon senki nem dolgozna, akkor a világon senki nem enne. Az emberiséget a munka viszi előre, vagy egyáltalán tartja életben. És amíg lesz munka, addig lesz főnök és beosztott, a beosztott ki lesz szolgáltatva a főnök hisztijeinek, a főnök a beosztott munkájának a minőségének. Ilyen a világ. Fontos különbség a Bibliában említett rabszolgák és az általad említett "rabszolgák" között, hogy az utóbbiak:
- maguknak választják meg azt, hogy kinek dolgoznak,
- maguknak választják meg azt, hogy milyen jellegű munkát végeznek
- ha nem tetszik a rendszer, vagy csak simán elegük lesz, akkor van lehetőség keresni jobbat, és ha megtalálják, akkor továbbállhatnak minden probléma nélkül.
Érdekes módon a szabad akarat, ami a bűnök elkövetésének megmagyarázásakor annyira fontos, itt teljesen elhanyagolható részletté silányul a történetben.
A máshonnan vásárolj parancsot is félreértetted. Németországban is vannak sima német munkások, mint ahogy biztos vagyok benne, hogy jópár kelet-európainak van kis vagy középvállalkozása, ahol echt németeket is alkalmaz. A németek azért alkalmaznak sok idegen munkaerőt, mert az olcsóbb. De ennek semmi köze nincs a bibliai parancshoz.
2) szexuális rabszolgaság
Szóval egy férfi vesz egy női rabszolgát. Erőteljesen feltételezhető, hogy a női rabszolga feladatai között van a szexuális szolgáltatások nyújtása is. Mindez hat évig kötelező számára (többszörös, folytatólagos nemi erőszak). A hetedik évben a férfi! eldönti, hogy feleségül veszi-e. Ha igen, akkor a rabszolganő számára minden folytatódik a régiben, a helyzete hivatalossá és véglegessé válik. Erről a kutya se kérdezi a véleményét. Ha a férfi úgy gondolja, hogy a fiához adja hozzá, akkor családtaggá válhat. De a nőt erről megint nem kérdezték meg. Ha meg ez se valósul meg, akkor számára az a helyzet következik be, amiről Te az elején írtál: "Ha onnan kirúgnak, nem nagyon tudsz hová menni, de mindenesetre rosszabb körülmények várnak rád valószínűleg."
Ennek melyik részében van bármi szép, vagy jó, vagy 21. századi szemmel elfogadható?
3) Itt van egy félreértés.
A "pénze ára az" nem azt jelenti, hogy pénzbüntetést kap, hanem azt, hogy megteheti, mert csak a saját tulajdonában tett kárt. Az angol nyelvű fordításból egyértelműbb.
When a man strikes his male or female slave with a rod so hard that the slave dies under his hand, he shall be punished. If, however, the slave survives for a day or two, he is not to be punished, since the slave is his own property. (Exodus 21:20-21 NAB)
Tehát amennyiben a testi sértés nem azonnal, hanem néhány nap után okoz halált, itt nem büntethető. Meglehetősen érdekes. Mindenesetre nem kompatibilis a 21. századdal, de még a 20.-kal se annyira.
4) Nem vesz egy alkalmazottat, mert az alkalmazottat nem veszik, hanem fizetik (a pénzt ő kapja, adott rendszerességgel.) Ha sima alkalmazott lenne, nem érthető, hogy miért nem mehetne el hét évnél hamarabb, valamint az se, hogy a 7. év után miért kötelező kirúgni, hogy aztán - szintén a te kifejezésedet használva - mehessen, amerre lát.
Amellett ez az egész akkor lenne egy kicsit is fair, hogy ha vele engednék a feleségét és a gyerekeit is. Így azonban egy érzelmi zsarolássá válik: Nincs neki senki más a világon, és azért, hogy ne maradjon egyedül, ne veszítse el a szeretteit, állandósíttatnia kell egy számára szörnyű helyzetet. A nem szipolyozhatja ki is viszonylagos: a bántalmazására a fenti szabályok vonatkoznak
(egyedüli tabu, hogy nem tehet kárt a szemében vagy a fogában, mert akkor szabadon kell engednie), valamint akkor se lesz semmi következmény a gazda számára (az anyagi veszteségen túl), ha szó szerint halálra dolgoztatja és az a szerencsétlen munka közben esik össze.
Nem látom azt, hogy ez a szabály miben segíti elő a világ kicsit jobbá, az emberiség kicsit boldogabbá tételét.
A magyar gyakran a magyar szolgája - már csak ahhoz is, hogy egy kiló kenyeret megteremtsünk, szükségünk van a búzára, amit valakinek le kell vetnie, le kell aratnia, szükség van a pékségre.... mindig lesz egy főnök, aki irányít, és az alkalmazottak, akik végrehajtanak. Ez majdnem az egész világon így működik.
"Remek törvény, kár, hogy nem alkalmazzuk" - rendben, akkor majd szólok egy németnek vagy egy angolnak, hogy vásároljon meg, és lakhatsz majd a szerszámoskamrájában, és mosogathatsz meg takaríthatsz nála. Hiába érzed úgy, hogy Te nem ezt szeretnéd csinálni, vagy csak nem nála, hanem mondjuk a szomszédjánál, nem mehetsz el tőle, amíg le nem telik a hét év. Ha meg véletlenül összetöröd a kedvenc vázáját, és ő ezért keményen megver, ha mázlija van és a kórházban még három napig életben tartanak, akkor emiatt nem lesz büntethető.
Könyörgöm, ne legyél nevetséges.
válasza:A kilences nagyon hazabeszél, egy mai szabad munkást, dolgozót összehasonlítani a rabszolgával, elég fura, tréfából persze elmegy.
Mondjuk a melós renitens pacák és nincs kedve azt, vagy úgy csinálni, ahogy a munkaadó elvárja. Gyakori eset ez, ilyenkor kirúgják, vagyis szabadon bocsájtják, amíg a rabszolgát ekkor brutalitással kényszerítették, korbácsolták és a végén egyszerűen megölték, lehetőleg demonstrativan, keresztre feszítéssel, vagy másfajta kínhalállal elrettentésül a többinek.
"Csak hogy tudd, az ókori Rómánan a kereszténység miatt tiltották be a rabszolgaságot és a gladiátor viadalokat."
Ez hazugság, vagy tévedés, mert a rabszolgaság egészen a birodalom végnapjaiig kitartott. Valójában azért szűnt meg, mert a birodalmat meghódító gótoknak nem tetszett és ők szüntették meg.
A gladiátorviadalok részben már korábban megszűntek, részben megszelídültek és átalakultak sporteseményekké, részben kiterjedtek, mint a párbajok, vagyis jelentős változásokon mentek keresztül, de ez nem kötődik a valláshoz, vagy csak esetleg nagyon áttételesen. A bikaviadal formájában a spanyoloknál ma is él egy válfaja és egyébként sincs teljes egység ebben a tekintetben, mert sok helyen meg sem szűnt, csak legfeljebb formailag kissé módosult.
válasza:Kettős mércéhez:
Egyiptomban a népet erőszakkal, és katonai elnyomással dolgoztatták. Az Izraeliták a szolgát nyugodtan elengedhették bármikor, sőt, hatodik év után kötelező volt elengedni. A szolga bármikor elmehetett, semmilyen törvény nem vonatkozik arra, hogy a szolga nem mehet el, legfeljebb akkor, ha a fizetséget előre kifizették.
Amúgy az Egyiptomi kihozatal sokkal mélyebb teológia annál, mintsem egyszerű párhuzamot állíts a két szolgaság közé.
„Ha a világon senki nem dolgozna, akkor a világon senki nem enne….”
Ez így van. Csak más, ha elmész dolgozni (Mózesi törvény), és más, ha fogsággal kényszerítenek (Egyiptom).
Olyannyira nem, hogy: „A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.”
„Érdekes módon a szabad akarat, ami a bűnök elkövetésének megmagyarázásakor annyira fontos, itt teljesen elhanyagolható részletté silányul a történetben.”
De, Kedves, Izrael minden szolgája - kényszerből biztos - de önszántából szegődött szolgasorsba. Ahogy kényszerből de önszántadból vállalsz ma is munkát munkahelyen.
Német párhuzamhoz: „De ennek semmi köze nincs a bibliai parancshoz.”
Ki mondott ilyet? Én azért hoztam példának, mert Németországban nagymértékben (és nem is említettem, hogy kizárólag) ilyen vállalatok, ipari létesítmények vannak.
„Erőteljesen feltételezhető, hogy a női rabszolga feladatai között van a szexuális szolgáltatások nyújtása is.”
Ez csúnya lejárató kitaláció, de semmi esetre sem biblikus. Ez több pontban is hibás.
„A hetedik évben a férfi! eldönti, hogy feleségül veszi-e.”
Összekevered a szezont a fazonnal. Először dönt. És ez a saját nemzetének lányánál van. Ha a ház ura nem veszi feleségül (akkor ki kell váltania), és a fiának sem, és senkinek a házból, akkor nem lehet a házban. De ez nem a hatodik év végén van, hanem amikor a hajadon odamegy.
„Nem vesz egy alkalmazottat, mert az alkalmazottat nem veszik, hanem fizetik”
Anno ott és akkor nem havi járandóság volt. Ételt, szállást kapott, és a szolgálatának lejáratakor vagy az elején fizettek. Ezt láthatod Jákobnál is, ahol ugyan nem pénzért szolgált: „Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.”
„hogy a 7. év után miért kötelező kirúgni, hogy aztán - szintén a te kifejezésedet használva - mehessen, amerre lát.”
Úgy csinálsz, mintha ma nem lenne határozott idejű szerződés! Nem mellékesen szinte kizárólag minden törvény prófécia is egyben. A hetedikben kellett felszabadulnia, nem a hetedik végén.
„Amellett ez az egész akkor lenne egy kicsit is fair, hogy ha vele engednék a feleségét és a gyerekeit is.”
Egy kicsit más volt a személyiségi és tulajdoni jog és viszonyt, ez igaz. Akkor nem mehetett a felesége, és a gyereke, ha az ura adta neki a feleséget. Mivel a feleség az úr „tulajdona”, vagy a feleség héber volt, ezért hozzá tartozott. (Nem mellékesen a törvény nem kötelezi az urat, hogy ott tartsa a feleséget) Viszont a szolga büntetlenül elmehetett a háztól. Szerinted mennyire szereti a családját, ha el is húzott? De a törvény kötelezte az urat, hogy ha a szolga a feleségével akar maradni, akkor ezt meg kellett engednie.
„akkor majd szólok egy németnek vagy egy angolnak, hogy vásároljon meg, és lakhatsz majd a szerszámoskamrájában, és mosogathatsz meg takaríthatsz nála.”
Angliában sok ezer magyar vendégmunkás dolgozik, mosogat, és takarít. Egy tanár ismerősöm kiment néhány évre reményei szerint tanítani, de ez nem jött össze, úgyhogy mosogatott. Ilyen ez a világ. Egyik sem embertelen körülmények között él (remélem). De a hébereknél sem éléskamrákban és embertelen körülmények között éltek.
„nem mehetsz el tőle, amíg le nem telik a hét év”
Hogyne mehetett volna el. Viszont mivel az ilyen megállapodás a végén fizet, ezért nem kapta volna meg a jussát, csak a hetedik évben. Elmegy ma egy kőműves egy házat felépíteni, amikor végzett, akkor fizetnek. Elmegy szolgának, kap kaját, italt, szállást, de fizetséget a végén kapja, amiben az elején megállapodtak.
„Ha meg véletlenül összetöröd a kedvenc vázáját, és ő ezért keményen megver”
Ez kettős dolog. Egyfelől anno nem voltak olyan mulya anyámasszony katonája, hogy elsírja magát, mert kapott egy pofont, (ma lekiabálja a főnök a beosztottat, ez sokszor rosszabb…), másfelől sajnos te is próbálod teljesen párhuzamba hozni a mai magyar társadalmat a 4000 évvel ezelőtti teljesen más nép társadalmával. Ott bizony tulajdoni viszony volt. Egy kicsit ma is van ilyen egyszerű munkahelyen. Nem pofázhatok, nem tehetem, amit akarok, függök anyagilag, megélhetésileg, kiabálhat velem, eléggé megszívathat, ha olyan munkát ad, ami megterhelő, vagy hosszadalmas, stb. Akkor, abban a korban kicsit mélyebb volt ez a tulajdoni viszony. Ott vehetett egy embert a szolgálatért, tehát előre kifizette a hat évének szolgálatáért járó pénzt, kapott napi megélhetést, és megegyezés alapján a szolgálatáért fizettek a hatodik év után. Ott olyan jogviszony volt, és olyan fizetség, itt emilyen van, és ilyen fizetségi szokás, hogy havonta kapod a pénzedet. De nem kapsz enni, nem kapsz szállást, stb.
De mindebből egy olyan következtetést levonni, hogy a Biblia egy rossz erkölcsi útmutató!
„Könyörgöm, ne legyél nevetséges.”
válasza:"amíg a rabszolgát ekkor brutalitással kényszerítették, korbácsolták és a végén egyszerűen megölték, lehetőleg demonstrativan, keresztre feszítéssel, vagy másfajta kínhalállal elrettentésül a többinek. "
Leülhetsz, egyes!
IIMózes 21
12. A ki úgy megver valakit, hogy meghal, halállal lakoljon.
23 ...életért életet adj.
24. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;
25. Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.
26. Ha valaki az ő szolgájának szemét, vagy szolgálójának szemét úgy üti meg, hogy elpusztul, bocsássa azt szabadon az ő szeméért.
27. Ha pedig szolgájának fogát, vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az ő fogáért.
válasza:Kedves Kérdező!
Megpróbálok minden tisztelettel válaszolni a kérdésedre, és kitérni néhány eddigi válaszra is. Abszolút nem támadóan lépek fel, nem szeretnélek meggyőzni a véleményed ellenkezőjéről, viszont mégis a kérdésre válaszolni, hogy miért lehet mai is erkölcsi példa a Biblia.
Kitérő:
"ha nem tetszik a rendszer, vagy csak simán elegük lesz, akkor van lehetőség keresni jobbat, és ha megtalálják, akkor továbbállhatnak minden probléma nélkül"
Vallástól függetlenül kérdem, de azért Te sem gondolhatod komolyan, hogy a mai Magyarországon vagy pl. Kínában ez ilyen egyszerű...
Azt hozzá kell tenni, hogy a Biblia kb. 1700 éve változatlan, az Ószövetség még régebb óta.Egy csomó dologról írnak benne, ami ma már nincs, és egy csomóról, ami van. Ezért van az egyház. Na most, mint minden földi dolog, ez sem tökéletes. Ahogy változtak az idők, úgy változott ez is, sokszor rossz irányba. De ez nem jelenti azt, hogy az egészet el kell vetni. Édesanyámat és apámat is szeretem és tisztelem, holott nem mindenben van igazuk. Egy alma is, ha kukacos, nem kell kidobni az egészet. Persze beszélhetünk róla, hogy ez mennyire rossz és undorító, ahelyett, hogy megpróbálnánk jobban csinálni.
A Biblia alkalmas erkölcsi útmutatónak, mert Jézus rengeteget prédikál a megbocsátásról, a szeretetről, a segítségnyújtásról stb. - Ezek szerintem erkölcsileg nem rossz dolgok. Attól, mert nem mondja ki szóról szóra, hogy ne legyen rabszolgaság, még nem kell a kukába dobni az egészet.
A történelemre visszatérve:
- A dél-amerikai őslakosok felszabadításáért az egyház mozdult meg először.
- Úgy gondolom, hogy XXI. századi gondolkodással ne ítéljük meg a régebben élt őseinket, ők is a legjobb tudásuk szerint próbáltak boldogulni a világban, még ha az sok száz év távlatából kegyetlennel vagy hülyeségnek tűnik is. Annyira más volt akkor a világ, hogy mi azt fel sem tudjuk fogni - legalábbis szerintem.
Eszméletlen civilizációs előrelépéseket tettünk nemhogy többezer, hanem akár párszáz évvel ezelőtthöz képest is. Ahogy látom, ezt nem mindenki képes értékelni. Mint ahogy azt a különbséget se, hogy nehéz, de lehet változtatni, vagy valaki erőszakkal van belekényszerítve egy adott helyzetbe. Ahogy látom, egyeseknek mindegy, hogy egy adott helyzet az illető saját döntésének az eredménye, vagy az illető akaratát semmibe vevő adásvételi szerződés eredménye.
Megmondom őszintén, nagyot csalódtam, nem hittem volna, hogy sokan ennyire szemellenzősek. Nem tudom, hogy a 21. században még hogy nem lehet világos valaki számára a valakit megvásárolni vagy valakit alkalmazni közötti különbség.
A régen íródott c. történetet pedig nagyon félremagyarázzátok.
Én őszintén le lennék nyűgőzve, ha a Biblia előre mutatna a korához képest. De sajnos nem: az akkori társadalom értelmetlen szokásait és erőszakát tükrözi, semmi mást. Mindez annak ellenére, hogy elvileg Isten "sugallmazta".
Meggyőződésem, hogy az erkölcs egy objektív tudomány, ami arról szól, hogy a lehető legnagyobb boldogsági állapotot biztosítsuk a lehető legtöbb ember számára. Így akár a fizikában vagy a kémiában, vannak objektíven jó és vannak objektíven rossz válaszok. Árnyaltabb a dolog olyan szempontból, hogy egy kérdésre több egyformán jó válasz is lehet, míg más kérdésekben csak részmegoldások vannak.
Vannak a világon nagyon összetett erkölcsi kérdések, mint például az abortusz néhány különleges esetben. Itt még talán elfogadnám azt, hogy valaki más véleményen van. Viszont a rabszolgaság.... zavarbaejtően egyszerű. Nagyon rossz annak, aki benne van, és lényegében senkinek nem teszi jobbá az életét. Ha egy könyv ebben hibázik, akkor bebizonyította az alkalmatlanságát bármilyen erkölcsi útmutatásra.
Kicsit olyan, mint ha egy orvostudományi könyvet néznél. Attól, hogy a rákos sejtek növekedését kicsit másképp írja le, mint a többi, még nem feltétlenül rossz, mert ez egy nagyon aktuális kutatási terület, és még mindig sokmindent nem tudunk 100%-osan. Azonban ha egy orvostudományi könyvben azt olvasod, tegyük fel, hogy a szíved fő funkciója az érzelmek keletkezése (és nem a vér keringtetése), akkor félreteszed a könyvet, mert azonnal látod, hogy minden perc, amit vele töltesz, kidobott idő.
válasza:Bocsánat, de szerintem az erkölcs nagyon is szubjektív dolog, lévén hogy emberek találták ki, és formálják a mai napig.
válasza:"Leülhetsz, egyes! "
Hűha, ez valami tanárosdi lenne? Az a baj, hogy már ülök, fel sem álltam, mert csak kényelmesen szeretek böngészni.
Ami az idézetedet illeti, az lehetséges, hogy Mózes népénél így volt és Mózes idejében ilyen szabályokat kellett volna betartani, de sajnos a keresztények ennél durvábbak voltak, mert a valóság az volt, amit én írtam.
Számos leírás tartalmazza az ókori rabszolgák kegyetlen bánásmódú tartását. Seneca több helyen is tiltakozik, kifejtve azon nézetét, hogy a rabszolga is ember, nem pedig szerszám, amely éppenséggel beszélni is tud.
A keresztény Amerikában is pontosan látszik a fekete afrikaiak borzalmas sorsa, amit az 'erkölcsös' keresztény rabszolgatartók a Bibliára támaszkodva megengedhetőnek tartottak. Korbács és vérebek jelképezik a keresztények tevékenységét és kegyetlenségben még az ókoriakon is túltesznek.
Ma is él a terrorszervezetük, a csuklyás Klu klux klán, amely a lángoló kereszttel adja tudtául a világnak és a feketéknek, hogy nem tekintik elmúltnak azokat az időket.
Az a baj, hogy a keresztény vallás nagyon kirekesztő. A szeretet, a tolerancia, az összes jó, amit ígér és nyújt, az csak a saját berkeiben érvényes, de kirekesztette az indiánokat, a négereket, a más vallásúakat, a pogányokat, a muszlimokat, a zsidókat, a hindukat, az ateistákat, vagyis az emberiség túlnyomó részét, de még a saját keretein belül is iszonyatos ellentétek feszülnek. Nem felejthetjük el a szent Bertalan éji mészárlásokat, amikor a katolikusok leöldösték a reformátusokat, asszonyt és gyermekeket sem kímélve, de ezt válaszul a reformátusok is megtették. A valdensek leölését, a huszita háborúkat sem lehet kiradírozni a történelemből, sem a többi ártatlan felekezet kiirtását, valóságos és fizikai megsemmisítését.
Utána persze könnyű az erkölcsről álszentül papolni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!