Mit gondoltok az alábbi írásról?

"Egy valamire való, gondolkodó ember, öt perc fejtörés után rájöhet arra, hogy hit nélkül nincs lét."

Tehát megállapítod ki a gondolkodó ember és mi a konklúzió. Tudod a logikusan gondolkodni képes ember a nagyobb valószínűség elvét használja. Melyiknek nagyobb a valószínűsége? A kijelentett megfellebezhetetlen teremtéselméletnek, vagy a gondolkodó emberek tömegei által hosszú időn keresztüli megfigyelésen alapuló tudománynak? Aminek Darwin csak egy kis köve volt

Tudod ki írta: Mert hívő ember költő nem lehet.

"Egy valamire való, gondolkodó ember, öt perc fejtörés után rájöhet arra, hogy hit nélkül nincs lét."

Mindenki hisz ebben-abban, de ez nem mind vallásos hit. Mindenki hisz abban, hogy mondjuk ha múltkor ízlett a palacsinta, akkor most is ízleni fog, vagy hihetünk abban, hogy ha felszálltunk a 6-osra, akkor az elvisz az oktogonig, de ez még nem vallás.

"mindenki hisz egy felsőbb hatalomban, amely teremt és elvesz, és segítséget ad."

Az ateizmus nem feltétlenül. Pl. a materialista ateizmust eredetileg pont azért népszerűsítették (Lucretius), hogy az embernek ne kelljen félnie az istenektől meg a halál utáni élettől. Hanem azt mondták, hogy az istenek messze vannak és nem foglalkoznak velünk, mi meg csak anyagból vagyunk, az szétesik, amikor meghaltunk és szevasz. Tehát ők nagyon komolyan gondolták, hogy szembemennek mindenféle "felső hatalomba" vetett hittel, az egész ateizmus arra volt kitalálva, hogy felszabadítsák magukat a "felsőbb hatalom" alól. Az egy másik történet, hogy ez ilyen úton-módon sikerülhet-e

"Ilyen téren az ateizmust nevezhetjük a legegyhangúbb hitrendszernek, mert ők nem nevezik meg hitük tárgyát. Pedig van nekik is, mindenkinek más."

ugye hát az "attól függ", mert sokféle ateizmus van. Minden ateizmusnál az az első kérdés, hogy melyik istent tagadja, a második pedig az, hogy mit rak a helyébe. Sokféle lehetséges.

"ők sem látják a hanghullámokat, az ionokat, neutronokat, viszont hisznek benne, hogy létezik."

A példád nem elég radikális. Ugyanis erre még lehet azt mondani, hogy a neutronokra mondjuk KÖVETKEZTETÜNK. Amúgy rossz a részecskékkel jönni, mert én is "láttam" már részecskéket (nyomvonalaikat, részecskeszámlálók kattogását), szóval ne hidd, hogy a részecske valami túl elvont dolog, meg lehet őt fogni, lehet vele játszadozni egy alapszinten felszerelt fizikai laborban is.

Ha radikális akarnál lenni, akkor azt mondanád, hogy nem tudjuk, hogy a természet mekkora részét teszi ki a valóságnak. Tényleg nem tudjuk, és ebbe a kijelentésbe belekötni se lehet.

"Ez a hit semmivel sem különb a kereszténység istenhitével."

különbözik. Mert amikor mondjuk a ködkamrában történik valami, és ebből a protonok, neutronok stb. viselkedésére következtetünk, akkor az egyik természeti jelenségből (köd) következtetünk a másikra (részecskék). Isten nem természeti lény, rá "következtetni" tehát logikailag semmiképpen sem ugyanolyan, mint egy nyomvonalról egy részecskére következtetni. Ezért ez a gondolatmeneted nem győzne meg senkit, aki eleve nem ért egyet veled.

"A hívő ember ugyanilyen reménytelen helyzetben van, ha be akarja bizonyítani istenének létezését."

A hívő hisz, azaz hite van, nem bizonyossága. Nem fogja tudni bizonyítani a hitét, max. átadhatja, de annak nem bizonyítás a módszere, hanem személyes hatás.

"Az evolúció ugyanúgy közvetett bizonyítékokkal bizonyítható, mint a teremtéselmélet."

Az evolúció az egy történet (a bioszféra története). Az evolúciónak van egy biológiai elmélete, mely magyarázza ezt a történetet. A teremtés dogmája egy dogma, amely Isten és a világ viszonyát függő viszonyént határozza meg. Semmi köze, se pro, se kontra az evolúció biológiai elméletéhez. Az evolúciót nem kell bizonyítani, az van és kész. Az evolúció biológiai elmélete egy magyarázó elmélet, ami körül biológiai viták vannak. A teremtés dogmája egy dogma, amiben vagy hiszel, vagy nem, de nem lehet róla tudományos vitát folytatni. A teremtés dogmája nem "elmélet", ami mellett vagy ellen "szól" valami. Az evolúció sem "elmélet", hanem eseménysor. Ami elmélet, az az evolúció biológiai magyarázata. Az tényleg elmélet.

"Valaki azt mondja, van Isten, más azt mondja nincs Isten, de egyik fél sem tudja bebizonyítani igazát, mindkettő csak hisz benne."

Ugye világos, hogy a "Van-e Isten?" kérdés mennyire üres és érdektelen? Világos, hogy nincs tétje annak, hogy van-e. Az érdekes kérdés az, hogy milyen az az isten, aki van (vagy nincs).

"Galileit őrültnek tartották, mert azt mondta a föld kerek. Pedig addig sokáig figyelték, és arra jöttek rá, hogy lapos."

Amikor Galilei élt, már kb. 1000 éve köztudott volt, hogy a Föld gömbszerű. Galilei eretnek tanítása a Föld Nap körüli keringése volt.

"Holnap arra jön rá a tudomány, hogy van Isten?

Na annak mennyi a valószínűsége?"

Mivel nem tudományos kérdés, hogy van-e Isten, ezért a valószínűség nulla, pontosabban: nincs valószínűség, mert lehetetlen, elgondolhatatlan esemény. A tudományok ugyanis a természetet kutatják, isten nem természeti objektum, ezért a tudományoknak nem feladatuk és nincs képességük róla bármit is megtudni.

01:28

"a hívők azt mondják hogy a föld hatezer éve teremtetett a semmiből."

Melyik hívők? Kétségkívül van néhány ilyen szekta, de a legtöbb hívő nem állít ilyesmit.

"Ha az emberek egy része nem a tudást választotta volna a hit helyett"

Hát igen, az úgy megy, hogy az ember bemegy a boltba, ahonnan vagy a hitet, vagy a tudást hozhatja el. Érdekesek Móricka ismeretelméleti fejtegetései.

Szerintem baromság, amit linkeltél.

Hogy kapásból megcáfoljam: én nem hiszek semmiben.

Mielőtt azzal jönnél, hogy "abban mindenképpen hiszek, hogy nem hiszek", akkor szólok, hogy ez nem igaz. Nem hiszek abban sem, hogy nem hiszek.

Én TUDOM, hogy nem hiszek. Isten létét lehetségesnek tartom (nagyon kis eséllyel), de mivel sokkal valószínűbb, hogy nem létezik, így nem hiszek benne sem.

Ugyanígy nem hiszek az evolúcióban sem. Valószínűnek tartom, hogy igaz, mert már rengeteg bizonyíték van rá.

Stb. stb.

Te hiheted, hogy én hiszek - én viszont tudom, hogy nem hiszek.

03:59

Egy csomó mindent hiszel. Pl. az Antarktisz létezését elhiszed a könyveknek. Ez a "hinni" szó egyik jelentése, és arra utal, hogy egy csomó mindent, amit nem tudsz ellenőrizni, tekintélyekneknek való behódolással elhiszel. Aztán elhiszed azt is, hogy a gravitáció törvénye holnap is érvényben marad, és ezért nem kell félned attól, hogy lerepülsz a Földről - ezt sem tudod, hanem hiszed. Ez a hit egy második jelentése. Vagy pl. hiszel abban, hogy a világ létezik, és nemcsak a te képzeleted minden, pl. engem nem csak képzelsz. Szóval hiszel a létezésemben, annak ellenére, hogy nem tudod, hogy létezem. Ez a "hit" szó egy további értelme. A "hit" szónak még további jelentései is vannak persze, és a vallásos hit az egyik. Persze önmagában érdekes kérdés, és a kifejtése köteteket tölthetne meg (és tölt is meg), hogy a különböző hitfajták milyen viszonyban vannak egymással. Aki olyasmit állít, hogy ő "nem hisz semmiben", az sajnos téved.