Igaz-e, hogy minden egyházat a sátán a markában tart, kivéve Jehova Tanúit?

Jehova Tanúi gyakran utalnak vissza az első keresztényekre, akik állítólag kb. azon jellemzőkkel bírtak, mint a kérdező pontosításában közöltek.

Sőt, ezt még lehetne fokozni!

Na látjátok, ennek nincs értelme!

Csak játszunk a szavakkal!

Mindenki azt állít, amit akar, de mikor bizonyításról van szó, már akadnak kétségek.

Ha nem tudunk őszintén érvelni, hanem elfogultan állítjuk a magunk igazát, az valahogy nem meggyőző, komolytalan.

Egy előző kérdésben valaki kérdezte, mi a különbség a tanúk és a katolikusok között, valaki fel is sorolta a főbb eltéréseket.

De az kit érdekel, miért?

Azt már kényes lenne boncolgatni?

Ez is egy érvelési forma, de ezt bárki elmondhatja, bárkiről, ha éppen olyan kedve van.

De attól az még nem igaz, mert sokan ellene vannak!

Ha megengeditek, segítek:

„ A rendelkezésre álló összes adat gondos áttanulmányozása arra mutat, hogy Marcus Aurelius [római császár; i. sz. 161—180] idejéig egyetlen keresztény sem lett katona, és egyetlen kereszténnyé lett katona sem maradt a hadsereg kötelékében” (The Rise of Christianity. E. W. Barnes, 333. o.).

„Nem voltak hajlandók aktívan részt venni a polgári közigazgatásban vagy a birodalom katonai védelmében . . . lehetetlenség volt a keresztényeknek a szentebb kötelesség megtagadása nélkül magukra vállalni a katonák, az elöljárók vagy a fejedelmek szerepét” (History of Christianity. Edward Gibbon, 162—3. o.).

„ A keresztények mint papi és szellemi nemzetség, távol tartották és elhatárolták magukat az államtól, és úgy tűnt, a keresztényi hit csak oly módon tud befolyást gyakorolni a polgári életre — ami, be kell vallani, a legtisztább mód —, hogy gyakorlatilag igyekezett egyre több szent érzést belenevelni az állam polgáraiba” (The History of the Christian Religion and Church, During the Three First Centuries. Augustus Neander, németből fordította: H. J. Rose, 168. o.).

A zászló, nemzeti himnusz, katonai, állami eskü:

„Carlton Hayes [történész] már régen utalt arra, hogy a zászló előtti tisztelgés és az eskütétel rituális szokása az amerikai iskolákban tulajdonképpen vallásos szertartás . . . Azt, hogy e naponkénti szertartások vallásos természetűek, végül a legfelsőbb bíróság is megerősítette több esetben” (The American Character. D. W. Brogan, 163—4. o.).

„ A régebbi zászlóknak szinte kizárólagosan vallásos szerepük volt . . . Az angolok nemzeti lobogója — a vörös Szent György-kereszttel — évszázadokon át vallásos jellegű volt; úgy látszik, hogy minden időben egyházi segítséggel próbáltak szent jelleget kölcsönözni a nemzeti zászlóknak, amelyek közül soknak az eredete valamilyen szent lobogóra vezethető vissza” (Encyclopædia Britannica. 9. köt., 343. o.).

Jehova Tanúi az egészséges hazaszeretetet nem tartják helytelennek, ám azt a bálványozó formáját, ami megköveteli a feltétlen engedelmességet a haza mindenkori urainak, elutasítják.

Nem lehetnének semlegesek, amilyennek - valjuk be őszintén - minden magát kereszténynek valló embernek lennie kéne.

Természetesen a zászló, a himnusz is mind a hazafiság szent jelképe, melyek a Biblia szerinti értelmezésben, a teremtett dolgok tiszteletét, imádatát jelentik, ezért bálványimádás, ami meg Istennel szemben halálos bűn.

Már ne haragudj meg, de miért lenne egy zászló felvonása, vagy egy himnusz eléneklése bálványimádás és halálos bűn?

Ezek szerintem simán beleférhetnek az egészséges hazaszeretetbe, nacionalizmus, meg bálványimádás nélkül.

Azért mert vannak olyan emberek, akiknek ez bálványuk?

Ilyen alapon a házasság is bálványimádás, vagy a gyereknevelés is az lenne, hiszen van olyan ember, aki a házastársát vagy a gyermekét Isten elé helyezi.

Először szeretném kihangsúlyozni, hogy a zászló előtti tisztelgés megtagadásával nem áll szándékunkban tiszteletlenséget tanúsítani a kormányokkal vagy a vezető államférfiakkal szemben.

Egy nemzet himnusza gyakran megzenésített dicséret vagy ima. Az The Encyclopedia Americana ezt mondja: „A legtöbb ország himnusza a hazaszeretet és saját nemzetének büszke voltát fejezi ki, és ebben legtöbbször vallásos és hazafias érzések keverednek”.(Tisztelettel kérdezném, jó példa-e erre, a magyar himnusz?)

Voltaképpen a hazafias dalok ugyanolyan alapgondolatokat tartalmaznak, mint a hűségeskü vagy a zászló előtti hűségfogadalom. És mivel nincs bibliai alapja a nemzeti büszkeségnek, amely eddig oly sok viszályt okozott, ezért mi nem éneklünk olyan énekeket, amelyek felmagasztalják valamelyik földi nemzetet (Cselekedetek 17:26; János 17:15, 16).

Mivel egy ilyen eskü felér egy vallásos megnyilvánulással, a himnusz pedig gyakran nem más, mint egy országért mondott ima, ezért a keresztények bátran elhatározzák, hogy úgy cselekszenek, ahogy az Istennek tetszik.

"Ilyen alapon a házasság is bálványimádás, vagy a gyereknevelés is az lenne, hiszen van olyan ember, aki a házastársát vagy a gyermekét Isten elé helyezi."

Hát, ez vallásos megközelítésből már tényleg probléma, mert az "Isten, haza, család" nem csak egyszerű felsorolás, hanem a sorrendiséget is takarja. A keresztény szellemiség megköveteli, hogy Istent minden és mindenki elé helyezd.

Ki uralja valójában a világot?

Sok ember egyetlen szóval felelne a fenti kérdésre: Isten. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a Biblia sehol sem tesz említést arról, hogy Jézus Krisztus vagy az ő Atyja lenne e világ valódi uralkodója. Ellenkezőleg, Jézus ezt mondta: „E világ uralkodója megítéltetett.” Majd hozzátette: „Jön e világ uralkodója. De rajtam nincs semmi hatalma” (János 12:31; 14:30; 16:11).

Ezek szerint tehát e világ uralkodója szemben áll Jézussal. Vajon ki lehet ő?

Nyomravezető: a világ állapota

A világ, minden jó szándékú emberi erőfeszítés ellenére, rettenetes szenvedéseken ment át a történelem folyamán. Ez töprengésre készteti a gondolkodó embereket, miként az az egykori vezércikkíró, David Lawrence esetében is történt: „’Béke a földön’ — szinte mindenki ezt akarja. ’Jóakarat az emberek iránt’ — majdnem minden nép így érez a másik iránt e földön. Akkor hát mi a baj? Miért fenyeget háború, ha egyszer az emberek veleszületett óhaja nem ez?”

Paradoxonnak tűnik, nem gondolod? Bár az emberek természetes vágya, hogy békében éljenek, mégis általánosan elterjedt, hogy gyűlölik és megölik egymást — s milyen gonosz módon. Gondolj csak bele, mennyi kegyetlenséget követtek el hidegvérrel! Az emberek feltalálták a gázkamrákat, a koncentrációs táborokat, a lángszórókat, a napalmbombákat és egyéb szörnyű módszereket, hogy könyörtelenül megkínozzák és lemészárolják egymást.

Szerinted az emberek — akik béke és boldogság után vágynak — csak úgy maguktól képesek ilyen mérhetetlen gonoszságot elkövetni egymás ellen? Milyen erő hajtja az embereket ilyen gyűlöletes tettekre, vagy mi kergeti őket olyan helyzetekbe, hogy szinte kényszerítve érzik magukat rémtettek elkövetésére? Felmerült már benned valaha is: vajon nem valamiféle gonosz láthatatlan erő befolyásolja az embereket ilyen erőszakos tettekre?

A világ uralkodóinak felismerése

Nem kell találgatásokba bocsátkoznunk, mivel a Biblia egyértelműen rámutat arra, hogy egy láthatatlan intelligens személy tartja uralma alatt az embereket és a nemzeteket. Ezt mondja: „Az egész világ a gonosznak hatalmában van.” A Biblia azonosítja is őt, amikor ezt mondja: „Akit Ördögnek és Sátánnak neveznek . . . az egész lakott földet félrevezeti” (1János 5:19; Jelenések 12:9).

Egy alkalommal, amikor Jézust ’megkísértette az Ördög’, Jézus nem vonta kétségbe, hogy Sátán e világ uralkodója. A Biblia a következőképp mondja el, mi történt: „Az Ördög magával vitte őt egy rendkívül magas hegyre, és megmutatta neki a világ összes királyságát és azok dicsőségét és azt mondta neki: ’Mindezeket neked adom, ha leborulsz és imádati aktust végzel előttem.’ Jézus akkor így válaszolt neki: ’Távozz tőlem Sátán!’” (Máté 4:1, 8–10).

Gondolkozz el egy kicsit ezen. Sátán azzal kísértette meg Jézust, hogy felajánlotta neki ’a világ összes királyságát’. Vajon valódi kísértés lett volna Sátán ajánlata, ha ténylegesen nem ő e királyságok uralkodója? Nem, semmi esetre sem. S figyeld meg azt is, hogy Jézus nem tagadta, hogy mindezek a világi kormányzatok Sátánéi; bizonyára megtette volna, ha Sátánnak nem lett volna hatalma felettük. Sátán, az Ördög tehát valóban e világ láthatatlan uralkodója! Mi több, a Biblia ’a dolgok e rendszere istenének’ nevezi őt (2Korinthus 4:4). De vajon hogyan került egy ilyen gonosz személy ebbe a hatalmi pozícióba?

Az a személy, aki idővel Sátánná lett, valamikor Isten által teremtett angyal volt, de később megirigyelte Isten hatalmi helyzetét. Kétségbe vonta Isten jogos uralmát. E céljához egy kígyót használt fel szócsöveként, hogy félrevezesse az első nőt, Évát, s így rá tudta venni őt és a férjét, Ádámot, hogy inkább az ő ajánlatára hallgassanak, és ne engedelmeskedjenek Istennek (1Mózes 3:1–6; 2Korinthus 11:3). Azt is állította még, hogy el tudja fordítani Istentől Ádám és Éva valamennyi még meg nem született leszármazottját. Isten ezért időt engedett Sátánnak, hogy megpróbálja bebizonyítani állítását, de Sátán nem járt sikerrel (Jób 1:6–12; 2:1–10).

Fontos tudnunk, hogy Sátán nem egyedül uralja a világot. Sikeresen rávett néhány más angyalt is, hogy csatlakozzon hozzá az Isten elleni lázadásban. Ezek démonokká, szellemi cinkostársaivá lettek. A Biblia róluk beszél, amikor így buzdítja a keresztényeket: ’Álljatok szilárdan az Ördög cselszövéseivel szemben; mert a mi küzdelmünk nem hús és vér ellen irányul . . . hanem e sötétség világuralkodói ellen, az égi helyeken lévő gonosz szellemi erők ellen’ (Efézus 6:11, 12).

Álljunk ellen a gonosz szellemeknek!

E láthatatlan, gonosz világuralkodók elhatározták, hogy félrevezetik az egész emberiséget és elfordítják őket Isten imádatától. Ennek egyik módja az, hogy a gonosz szellemek támogatják a halál utáni élet eszméjét, jóllehet Isten Szava egyértelműen rámutat, hogy a halottak nincsenek öntudatuknál (1Mózes 2:17; 3:19; Ezékiel 18:4; Zsoltárok 146:3, 4; Prédikátor 9:5, 10 [9:7, 12, Károli]). Ezért megtörténhet, hogy egy gonosz szellem — valamely meghalt személy hangját utánozva — beszélget az illető élő rokonaival vagy barátaival, akár spiritiszta médiumon keresztül, akár a láthatatlan birodalomból jövő „hang” révén. A „hang” olyan, mintha az eltávozott személy hangja lenne, valójában azonban egy démon!

Ne csaljon hát meg, ha valamikor ilyen „hangot” hallanál. Ne figyelj rá, bármit mondjon is, hanem ismételd el Jézus szavait: „Távozz tőlem, Sátán!” (Máté 4:10; Jakab 4:7). Ne engedd, hogy a szellembirodalom iránti kíváncsiságod révén gonosz szellemekkel kerülj kapcsolatba. Az ilyen kapcsolatot spiritizmusnak nevezik és Isten óva inti imádóit ennek valamennyi formájától. A Biblia elítél ’mindenkit, aki jóslással foglalkozik . . . vagy aki spiritiszta médiumtól tudakozódik, vagy az események hivatásos jövendőmondójától, vagy aki halottaktól kérdezősködik’ (5Mózes 18:10–12; Galátzia 5:19–21; Jelenések 21:8).

Mivel a spiritizmus révén a démonok hatása alá kerülhet az ember, ezért ellen kell állni minden ilyenfajta gyakorlatnak, bármennyire mulatságosnak vagy izgalmasnak tűnne is. E gyakorlatok közé tartozik a kristálygömbbe nézés, spiritiszta ábécés táblácskák használata, természetfeletti érzéki észlelés, a kéz vonalainak vizsgálata (tenyérjóslás) és az asztrológia. A démonok ezenkívül hangokat és egyéb fizikai jelenségeket is előidézhetnek olyan házakban, amelyeket a birtokukba vettek.

A gonosz szellemek kihasználják az emberek bűnös hajlamait is olyan irodalmak, mozifilmek és televízióprogramok révén, amelyek az erkölcstelen és természetellenes szexuális viselkedést hangsúlyozzák. A démonok nagyon jól tudják, hogy a helytelen gondolatok — ha nem űzzük ki az elménkből — kitörölhetetlen hatást fognak az emberekre gyakorolni, és erkölcstelen viselkedésre indítják őket — miként magukat a démonokat is (1Mózes 6:1, 2; 1Thessalonika 4:3–8; Júdás 6).

Igaz, sokan talán kigúnyolják azt a gondolatot, hogy ezt a világot gonosz szellemek uralják. Hitetlenségükön azonban nem csodálkozhatunk, hiszen a Biblia azt mondja: ’Sátán átváltoztatja magát a világosság angyalává’ (2Korinthus 11:14). Legfondorlatosabb csalása az, hogy sokakat megvakít azt a tényt illetően, hogy ő és a démonai valóban léteznek. De ne hagyd magad becsapni! Az Ördög és a démonai valóságosak, ezért szüntelenül ellen kell állnod nekik! (1Péter 5:8, 9).

Örvendetes az a remény, hogy közel az az idő, amikor Sátán és serege nem lesz többé! ’A világ [beleértve démonuralkodóit] elmúlik — biztosít a Biblia —, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké’ (1János 2:17). Micsoda megkönnyebbülést jelent majd, ha megszűnik a gonosz befolyás! Bárcsak azok között lennénk, akik Isten akaratát cselekszik és örökké élvezik majd az életet Isten igazságos új világában (Zsoltárok 37:9–11, 29; 2Péter 3:13; Jelenések 21:3, 4).