Mi az ami a mennyben vár minket? További böjt, testi örömök megvonása, önostorozás, önsanyargatás?

Az élvezet nem bűn. Aki szerint igen, az szenvedjen.

Szenvedést okozni nem jó.

Vannak akik mar most is tudnak uralkodni magukon.

Ez az ezer ev alatt tokeletesedni fog,amig az ember eljut a teljes tokeletessegig.

Ott mar nem csak ezeken fogunk agyalni,hanem egeszen mas jobb nemesebb dolgokon.

Ezek itt lesznek a foldon.

Az egben[menyben]ilyenek nem lesznek mert aki oda kerul annak szellemi teste lessz, es igy ezek szamukra ertelmetlenek lennenek.

Ezeknek tudataban is vannak akik oda valok.

Én nem hiszek olyan mennyben ahol testi, fizikai dolgok lennének. Minek lenne még egy Föld 2 ? Mondjuk nem értem, hogy a földön is miért kellene szenvedni. Az élet élvezete nem bűn. Az én megfogalmazásomban a bűn az amikor ártasz embereknek, és megpróbálod a világ törvényszerűségeit áthágni.

Elég unalmas lehet odaát. Csak lelkünk van, és csak szeretni tudunk. Esetleg valami telepátia szerűséggel kommunikálni a szeretteinkkel. Szex ezek szerint nincs.

Talán ezért is jövünk rendszeresen ide vissza az anyagi világba, küzdeni és szenvedni. :)

Isten végtelen szeretete vár ránk.

Te vagy trollkodsz, vagy alaposan félreértelmezed a kereszténység üzenetét. A kereszténység mindig csak egy kis szekta maradt volna, hogyha mindenféle öröm teljes megvonását hirdette volna. Igaz, néha felbukkannak ilyen szekták, de vajon miért nem tudnak elterjedni?

A keresztények is élvezhetik az életet, de nem habzsolhatják az élvezeteket. Aki habzsol, az előbb-utóbb kiég, aki pedig mértékletes, az tovább élvezheti a javakat.

Vagy te is olyan vagy, hogy számodra nincs más öröm, mint a szex? Ha ez így van, akkor sajnálatra méltó kis lény vagy.

Nem volnék benne biztos hogy ezzel a "problémával" neked annak idején szembe kell nézned (mint ahogy önmagam kapcsán is így van persze sajnos valamilyen szinten), ha nem változtatsz a hozzáállásodon. Az a helyzet, hogy egy ponton túl szerintem legalábbis nem mondhatók az ilyen és ehhez hasonló kérdések -amennyiben egy és ugyanazon embertől származnak visszatérő módon és nagy számban- kizárólag a jóindulatú érdeklődés, és/vagy a kíváncsiság folyományának. Sokkal inkább egyfajta -olykor leplezett, olykor kevésbé leplezett- destruktív szándék van mögötte. S ez nem éppen üdvös dolog úgy hiszem...

Az külön "tetszik" hogy "Aki sértésnek érzi a kérdést, inkább ne válaszoljon, ne szítsuk a tüzet, nem annak szántam."

Ez valami olyasfajta cinikus és abszurd megnyilvánulás, mint ha mondjuk én odamennék hozzád, jól pofán vágnálak, leköpnélek, és aztán azt mondanám, hogy ezen most ne kezdj el megsértődni, mert azzal csak a konfliktust csinálod, nem megbántani akartalak...

"a 6. válaszolóban megláthattuk az újabb lenéző keresztény példányt.."

Én ezt nem így érzem. Csak a saját nézeteit védi, amit valaki megpróbált nevetségessé tenni, ill. elvitatni a jogát ezekhez a nézetekhez - a hitéhez.

"Az élvezet nem bűn. Aki szerint igen, az szenvedjen.

Szenvedést okozni nem jó."

tökéletesen egyetértek! -Miért lenne gond istennek, ha a gyermeke boldog perceket él? -ha már az anyag börtönében úgyis szenvednünk kell bizonyos és egyénenként eltérő mértékben.

"De minek kellene uralkodni mindig?"

Így van -minek?

Ha nem ártunk másoknak, értelmetlen lenne magunkat megfosztani a jótól.

Egyetlen indokot tartok elfogadhatónak saját magunk korlátozására, ez pedig az, hogy ne ártsunk másoknak. Persze bizonyos fokig mindenki sérti mások érdekeit -pusztán azzal, hogy én is elveszek az anyagi világ nyújtotta erőforrásokból, javaiból -önmagában a létemmel. Ez elkerülhetetlen. Erre volt Jézusnak az az örök érvényű tanácsa -azt tedd másokkal, amit szeretnéd, hogy ő cselekedjen veled. Ezt nem tudja felül írni semmilyen tudományos felismerés, vagy fejlettségi szint.

Szerintem ennél becsületesebben nem lehet hozzáállni az élethez. Nem könnyű, de embertől elvárható, mint cél, akkor is ha néha elgyengülünk és nem sikerül. Ha viszont nem is próbáljuk meg, mennyivel vagyunk különbek az állatnál? Az emberi minőség nem csak agykapacitásbeli különbséget, hanem lelkit is kell, hogy jelentsen az állathoz képest.

"A keresztények is élvezhetik az életet, de nem habzsolhatják az élvezeteket. Aki habzsol, az előbb-utóbb kiég, aki pedig mértékletes, az tovább élvezheti a javakat."

Ezzel is egyetértek. Viszont a habzsolás is relatív fogalom. A mértéktelen, kontrollálatlan dolgok, nem csak veszélyesek, hanem önveszélyesek is. A mérték viszont mindenkinél egyéni, mint ahogy maga az ember is. Nem lehet az egyént belegyömöszölni egyfajta átlag méretű uniformisba. Ezért pl. isten, Jézus intelmei is egyfajta iránymutatások, nem pedig mindenkire egyenlő mértékben vonatkozó parancsok.

Isten pl. adhat tanácsot, hogy ne részegeskedjünk, de nem mondhatja általánosságban mindenkinek, hogy csak 4 dl bort ihatunk -mert a mérték mindenkinél egyéni. Ezért is tartom hülye felfogásnak, hogy például ne együnk húst, vagy hogy bizonyos állatok húsát ne együk, vagy, hogy nem adhatunk vért. A példaként felhozott mértékek csak irányadók. Aki szó szerint veszi az istent gonosz parancsolónak tekinti, akivel nem lehet beszélni, megbeszélni dolgokat -nem belátó.

Az hogy tartózkodjak mások (pl. állatok) vérétől, ez általánosságban rendben van. De ha megeszem pl. a birka húsát, akkor nem fogyasztok a véréből is? de igen csak nem annyit mintha meginnám a vérét.

Vagy a Jehova tanúi nem fogadnak el és nem adnak vért, mert írva van. Na de ezzel gyilkosságot, öngyilkosságot követnek el adott esetben. Azt szabad? Vagy kötelező?. Ilyenkor nem kell segíteni embertársainkat? Az anyagi világban sokszor adódnak olyan helyzetek, hogy 2 rossz közül kell választani. 2 tiltás -merthogy másoknak ártunk vele- a legkevésbé rosszat kell, hogy válasszuk. Az a szekta amelyik önhatalmúan választ 2 tilalom között ahelyett, hogy mérlegelne és a kisebb bűnt választaná, az nem hinném, hogy istennek tetsző dolgot cselekedne. Isten nem várhatja el, hogy irracionálisan cselekedjünk, hiszen észt adott nekünk és szeretetet hirdet.

Nem várhatja el, hogy közvetve gyilkos legyek, csak azért, hogy egy kis mértékben ne mérgezzem meg a gyermekemet. Ilyen alapon gyógyszert sem vehetnék be, meg a gyerekemnek sem adhatnék, mert az is méreg. Az antibiotikum szó mit jelent? És ezt adom a gyerekemnek? Igen, mert ha nem tenném vsz. többet ártanék neki.

Ez is szélsőséges viselkedés lenne.

Ettől pedig sokkal inkább tartózkodni kellene -tekintve hogy közvetlen halált okozok vele, mint az élet un. habzsolásától. Isten nem azt várja, hogy eszetlenek és gonoszak legyünk, erre nem lehet semmi erkölcsi indok.