Melyik a tiszteletreméltóbb, a papi, vagy a mérnöki "szakma"?

Ami engem illet - minthogy én pünkösdi-karizmatikus-neoprotestáns vagyok - én mindenképp a mérnökit választanám.

Ugyanis én nem tudnám AZT az evangéliumot prédikálni, amit a katolikus papok hirdetnek.

Ennyi.

Papok? Háborút.

Mérnökök? Felszerelést hozzá. :)

Nincs ilyen. Van rossz mérnök, van pedofil pap, és van jó mérnök, és van ügyes pap. Ezzel kapcsolatban szeretnék elmesélni egy kis sztorit egy pap barátomról, lehet hallottál róla:

[link]

Mint láthatod, sok jót tett a szórványmagyarságért. Ezenkívül minden évben táborokat tart, kicsiknek, nagyoknak. Tavaly én is voltam, idén is szívesen mentem volna, rajtam kívülálló okok akadályoztak meg.

Persze, ritka az ilyen pap, de éppen ezzel akarom sugallni, hogy nincs értelme egy ilyen összehasonlításnak. Nagyapám gépészmérnök, és ügyes műszaki ember, de ismerek olyant is, aki utálja a munkáját és nem teszi se szívesen, se jól, éppen csak úgy, hogy ne lehessen elítélni érte.

A mérnök adta a repülőt, a pap pedig azt, hogy imádkozhatsz rajta, hogy jó legyen a mérnök munkája.

Különben mindkettő jó, de a legmenőbb a gitáros.

Miért?

Csak.

Én rendkívül tisztelem Böjte Csabát, mint "szakmája" igazán elhivatott képviselőjét és Puskás Tivadart is. Mi itt a gond?

Egyik szakma sem tiszteletre méltó, az ember az, aki az adott szakmát űzi, ha azt a lehető legjobban igyekszik ellátni. Tök mindegy, hogy orvos, mérnök, pap, pék, cipész vagy a kukásautó végén álló ember.

Nem is értem hogy jön össze a két szakma :D

De én úgy vagyok vele, hogy azzal szeretnék foglalkozni amit szeretek, amit nem teher csinálni ami akár lehet a hobbim.

Egyébként ha már választani kell a kettő közül akkor én a mérnökre teszem a voksom.