Mit gondolsz a gyerekre erőszakolt/tiltott vallásról?

Engem nem erőltettek soha, még most sem tudom milyen vallás lenne jó.

Édesapám után katolikusnak mondom magam, de a kereszténység nem érdekel. Istenben mindig is hittem, de nem jártam templomba miatta. Nem adakoztam miatta. És a keresztény egyház eléggé 1: alvilágiasodott, 2: elég sok miden írható a számlájára.

A gyerekemnek ugyan ezt fogom továbbadni: nem mondok semmit, az lesz ami szeretne, ha elmúlt 16 ( komolyságától függően 18 ). Addig tanulmányozza a vallásokat.

Nem szabad senkire sem vallást erőltetni így is túl sok probléma van a világon a vallások miatt.

"A hit egy szó a tudatlanságra."

Gáz mindkettő.

Nézzük először a tiltást:

Egy ismerősöm, aki kamasz kislány, szinte tiltva van a vallástól. Na nem így szó szerint, csak éppen a szülei teljesen ellenzik a vallást, és ezt ki is beszélik otthon. Úgy értve ha valaki ismerősük vallásos és templomba vagy akárhova jár, akkor otthon a gyerek előtt nem egyszer kibeszélik, hogy mennyire őrült az illető...

Ez a gyerkőc nálunk tök jól érzi magát, de feltűnt neki, hogy vasárnaponként az én családom is templomba jár, kivéve engem... Na most azóta sokat érdeklődött, hogy mi miért járunk oda, milyen az a mise, stb. És mivel nyilván látja és érzi, hogy nem vagyunk se őrültek, se hittérítők, se bármi rettenet, így azt is érzi, hogy nem lehet a vallásosság sem egy olyan borzasztó dolog, mint aminek a szülei leírják. És ez a kislány már többször említette, hogy ő is elmenne abba a templomba... Hát én ezt azért nem díjaztam és nem is vittem magam, mert nem akarok balhét a szüleivel...

Ráerőszakolásról:

Nincs semmi bizonyíték arra, hogy van alapja a vallásnak, szóval úgy értve... Akkor meg ha nem tudjuk alátámasztani Isten létezését és egyebeket, akkor hogyan lehetne valakit hitelesen meggyőzni? Badarság!

Elég legyen annyi, hogy ha hitoktatás mellett döntött a család, akkor ne lógjon az órákról, de az hogy szentül elhiggyen mindent, azt azért nem kéne erőltetni...

Rosszat nem tanul a gyerek, ha templomba, hittanra jár, csak előnyére válik, ez biztos. Tehát tiltani nem kell. De ha annyira erőltatni kell, az nem vezet sehova.

Hát nálunk anyu vallásosnak tartja magát, de nem tart meg egy ünnepet se úgy, mint a vallásos emberek, már vagy 30 éve nem volt misén, stb.. Aztán amikor megszülettem rögtön meg lettem keresztelve stb. Általános iskolában már 1.-ben buzgón járattak hittanra. Egy év tanítgatás után, feltört belőlem pár meg nem válaszolt gondolat. Eléggé meggyűlt a problémája velem a hittant tanító nőnek, ugyanis pirongató kérdéseket tettem fel, amire a többi gyerek előtt nem akart válaszolni. Én ott helyben megutáltam a keresztény vallást. Az az év kín szenvedés volt, minden óra után menekültem a tanteremből.

Utána átmentem másik iskolába, és ott nem volt hittan. Aztán valamiért 5.-től újra kötelezővé tették a hittant, beépítették az órarendbe. Ott már a pap tanított minket, nem túl sok sikerrel, folyamatosan gáncsoskodtam vele, egyszerűen semmivel sem értettem egyet, és az óra fele avval telt el, hogy rendszabályozni akartak, nem engedtek ki a teremből stb.. Kötelezővé tették a vasárnapi misére járást, pecsételtetni kellett egy könyvecskébe. Hát én nagyon megoldottam a dolgot, lepecsételtettem a mise előtt a könyvet, és a hátsó kijáraton ki kommandóztam, 1 órát elüldögéltem a buszmegállóba, és utána haza sétáltam. Aztán 7.-től már nem csináltam ezt, folyamatosan menekültem a pap elől, mert üldözött az iskolába, hogy meg kell jelennem a hittanon különben megbuktatnak. Nesze neked itt a pap aztán hazudozik összevissza. 2 évig üldözve voltam, úgy megutáltam a keresztény vallást, hogy az valami hihetetlen.

Ráadásul a történelem órák sem fordították pozitív mércére ezt.

Összevetve 20 év távlatából, ezt sajnálom legjobban az életemben. Kisgyerekként nem mutatták meg a vallásokat, nem választhattam magam. Hanem már csecsemőként megbélyegeztek.

A tanulmányaimból, és az internet segítségével tanulmányozom a világ vallásait. Egyet tudok, azt hogy egyikhez sem akarok tartozni. Össze szeretném gyűjteni az összes vallás pozitív gondolatát, egybegyúrni egy olyan dologgá amiben hihetek.

Azt tudom, ha lesz gyermekem nem engedem senkinek, hogy megbélyegezze. Se az apa, se a család, sem az ország. Majd ő eldönti. Nem az határoz meg minket, ahova születtünk.

Nyilvánvalóan nem kell ahhoz kereszténynek, vagy zsidónak lenni, hogy tudja az a gyerek, hogy semmilyen élőlényt nem szabad bántani, és megölni.

Egészen máshogyan tervezem felnevelni a saját gyerekem, mint engem, vagy a környezetemet nevelték.

Én azt se fogom belé nevelni, hogy magyar. Csak itt lakunk (ha még itt fogunk), itt született. De van rengeteg ország, és nyelv.

Ebben nem ismerek megalkuvást. Nem fogom lekötni oda, ahova én látom jónak. Majd ha felnő, ő szabadon, elég tudással eldöntheti hol jó neki.