Sok Jehova tanúja miért teszi tönkre a saját családját?

"És még arról is beszéltem, hogy az ilyen (GYAKRAN) kényszer ajándékozásnál mindenképpen helyesebb és egészségesebb szellem"

Ezt fejtsd ki, kérlek.

"ha NEM AKKOR adsz ajándékot, mikor az társadalmilag elő van írva, hanem mikor azt valóban úgy érzed a szívedben. Nekem ne mond, hogy az előbbi értékesebb, vagy akárcsak "egyenrangú" az utóbbival! "

Születésnapkor ráhangolódunk a szeretetre, és ekkor a szívünkben érezzük az ajándékozást "kénszerét". Szóval igenis egyenrangú, ha őszintén műveljük.

"mert TE MAGADBAN, a szívedben valami más, természetes külső-belső oknál fogva adni akarsz, meg akarsz tisztelni a plusz figyelmeddel, a fokozott szereteteddel engem?????? "

A szülinapozás lehet hála is dátummal. Igen elő van írva társadalmilag ez a dátum, de az ünneplés módja nem. Akkor valóban csak egy kénszeres dolog, mikor odabököm a másik orra elé, hogy "Boldog szülinapot" de ha az ember komolyan is gondolja, akkor komolyan is fogja venni a napot. De ugyanez igaz a házassági évfordulóra. Csak olyannyira lesz kénszeres, amennyire nem akarunk ajándékozni még egy kicsit sem embertársunknak.

"Kiegészíteném még ezt azzal, hogy TÉNY és elég gyakran megfigyelhető sokaknál, hogy sok ember a környezetünkben teljesen másként érez irántunk az év másik 364 napjában, mint ahogy azt egy-egy ilyen képmutató "felköszöntéskor" mutatja! "

Látod ebben igazad van, de kérdem én: ez nem mondható szintúgy el a házassági évfordulóról? Igaz az egy személyesebb "ünnep" de ott is jut hely a képmutatásnak.

Még egyszer mondom: Egy ünnep, legyen az pogány, vagy 100%-osan keresztényi, csak akkor képes magára ölteni teljes valóját, ha az ünneplők is őszinteséggel fordulnak hozzá. Ilyen indíttatásból az őszintétlen embereket kritizált, de magát az ünnepet.

"Az előzőekből is leeshetett a tantusz, hogy ez NAGYON nem igaz, nagyon is a saját meggyőződésem diktálja az álláspontomat és ez a többi hittársamra is igaz! Jó lesz, ha nem vádaskodsz elhamarkodottan kedves sörpocak. Nagy divat mostanában ilyen megalapozatlan vádakkal illetni a Tanúkat, de mint a fenti példák is bizonyítják, ezek nagy része alaptalan."

Van olyan Tanú társad, aki ünnepli a születésnapot? (Ez egy hosszabb dialógus lesz, szóval megfontoltan válaszolj)

"Látod, erről beszéltem: olyan mocskos vádat akasztasz a nyakamba, amiről szó sem volt. "

Ez van. Megkérdőjelezed a szülinap szeretetteljes "töltését", ebből pedig az következik, hogy a családi szeretetet is megkérdőjelezed benne. Metanyelven azt közlöd ezzel:

"Tényleg úgy gondolod, hogy az év egy-egy napjára időzített társadalmi kényszer-szülte ajándékozás olyan értékes?"

Hogy ebbe a "kénszeres" ünnepben még a családtagok őszinte szeretete sem értékes. Igen, van egy kiemelt napja a szeretetnek, és? Az értékét addig nem veszti el, amíg őszinték az ünneplők.

"Jehova Tanúi egészséges bibliai szellemben nevelt gyermekei pontosan tudják, milyen valódi "értékkel" bírnak ezek a napok és egyáltalán nem sóvárognak ezek után. "

Nem olvasol a sorok között. Azon gyermekről írtam, akinek az anyja csak később lett Tanú.

"De jellemző, te hamis pszichológiai indokból még itt is képmutatásra buzdítanál."

Mondom, hogy nem olvasol a sorok között. Látod? Most te vádaskodsz. Biztos vagy benne, hogy mindkettőnk vádjai nem rossz szövegértésből fakad?

"Nem kell bemutatnod és mentegetned a témát, én is voltam gyerek és sok ilyen közösségben megtapasztaltam ezt! "

Akkor ellentétesek a tapasztalataink. Minálunk aki nem szereti a másikat, annak ajándékot sem vesz. Ilyen egyszerű. Látod mennyire változékony tud lenni ez a szokás? Egyébként most had mutassak valamit:

Idézek tőled: "Mit tükröz vajon az ilyen tapasztalat egy gyermeknek? Azt, hogy ez a hacacáré egy szent és Istentől való dolog, vagy nagyrészt bájolgás egymás előtt???"

Szerinted az embereknek egy alkesz Tanú, és a többi romlott egyéniség a gyülekezetetekben, mit tükröz az embernek? Akkor a gyülekezetetek Istentől való? Na ugye! Csak mert mindkét esetben vannak elfuserált példák, még nem biztos, hogy kiterjeszthetőek mindenre. Nem értesz egyet?

"Ez elhamarkodott megállapítás volt, mert éppen azoknak társadalmi kényszer, akik gyakorolják"

Társadalmi kényszer az, hogy Karácsonykor dupla olyan jól lakjunk és mulassunk? Nem tudom, hogy vagy vele, de akkor én szeretem ezt a kényszert :-D

"Nekem is vannak olyan képeim, amikor még ünnepeltük a karácsonyt. De mivel magának az ünnepnek a hamis jelentősége azóta számomra világossá vált, nem okoz plusz örömet a feldíszített fenyőfa látványa.

És nekünk azok a képek, melyek talán "jelentéktelen" helyen, vagy a világ számára talán "jelentéktelen" napon készültek, sokkal nagyobb örömet okoznak, mint a csili-vili fenyőfásak - el tudod te ezt képzelni? Kellő empátiával biztosan! :-)"

Eltudom képzelni. Nem történt más, csak felcserélődtek a jelentős és jelentéktelen napok esetünkben. Nincs ezzel baj.

Ez a menete anyámmal való beszélgetésemnek is. Én elmondom a valóságot, ami tudományosan is alá van támasztva. Ő pedig csak azt szajkózza, amit tőletek hallott. Itt a kérdésben sem jutunk egyről a kettőre, mert nem látjátok be, hogy ilyen Isten nincs. Ezt a vallást egy ember találta ki pár száz vagy max 1000 éve, amikor a más vallások rég jelen voltak.

A gyerekekkel való példa is inkább arra mutat, hogy ők már így nevelkedtek és nem 10 évesen lépett be a szülő/k hozzátok.

„...Az őskeresztény közösség már más tészta. Ezalatt mit értesz? Melyik évszámnak kellene megcsillannia a szemem előtt?”

Kedves Sörpocak!

Az emberek az első századokban is ugyanolyan gyarlók voltak, mint manapság. Ha elolvasod az Apostolok cselekedeteit, Pál apostol leveleit, vagy éppen a hét gyülekezetnek írt üzenetet a Jelenések könyvében, akkor számodra is nyilvánvaló lesz, hogy már az őskeresztények közé is nagy számban szivárogtak be nem odavaló, erkölcsileg kifogásolható viselkedésű személyek.

Szerintem az összes vallásos elrugaszkodik valamennyire a valóságtól. A nagy felekezetek, a katolikus, a református azonban hangsúlyt fektetnek arra, hogy valamennyire visszatérítsék az elszállt gondolatokat a valóságba, a szent család példájával a család fontosságát hangsúlyozzák, az összetartozást, a bűnbánattal és a megbocsájtással arra tendálnak, hogy árnyaltabban álljanak a dolgokhoz és ennek megfelelően sok bibliai leírást ma már képletes értelemmel ruháznak fel, vagy egyenesen kimondják, hogy ma már az nem érvényes, mint mondjuk a rabszolgák helyzetének a szabályozása.

A Jehova Tanúi azonban szélsőségesen értelmeznek mindent, ők azt gondolják ők a következetesek pedig még arra is hajlandók, hogy átírják a Bibliát, ahol nem passzol a nézeteikhez.

Én nem vonom kétségbe a jó szándékukat, de sajnos elvakultságukban erősen átesnek a ló túloldalára, ezért is utálja őket annyira minden felekezet, mert már a vallás paródiájává változtak és a többi vallásos láthatja, hogy hová vezet az, ha túlságosan komolyan veszik az ősrégi szavakat.

Visszájára fordulnak így a dolgok, a szeretet agresszióvá változik, az irgalom eltűnik a szívekből, a gyűlölködés váltja fel, az elkülönülés, a kitaszítás, a pusztulás, amelynek képei állandóan a szemük előtt lebegnek.

Várva várják már az emberiség pusztulását, még a többi keresztény testvéreikét is és ezt rendszeresen meg is jósolják, riadalmat és félelmet szítva és úgy tűnik, soha nem fognak tanulni a kudarcaikból, nem értik, hogy egyetlen téves előrejelzés halomra dönti az eszméiket, kimutatja azok téves voltát, valótlan tartalmát.

Világos, hogy a szervezet, amelynek a rabjai, ügyesen manőverezik és a többség már aligha tud szabadulni a markából.

Akad azért közöttük jócskán, aki észre tér és a kiközösítettek semmit sem veszítenek, hanem inkább nyernek és bár én azt tartanám a szerencsésnek, ha teljesen sikerülne megszabadulniuk a vallás béklyóiból, már azt is eredménynek tartom, ha kevésbé szélsőségesen gondolkodnak és más emberek gondolatait is figyelembe veszik esetenként, még ha távolról is és lemondanak a devianciáról, valamelyest igazodnak a társadalmi normákhoz.

Ahhoz képeset persze, hogy viszonylag fiatal a szervezetük, szerintem máris sokkal szelídebbé változott, bár van még hová fejlődnie, de majd megnézzük kétezer év múlva, mi lesz velük.

Aha kérdező, gondoltam, hogy ez lesz, nem árulsz el semmi konkrétumot a sztoriról, pedig inkognitóban vagy. Ugyan ki tudná meg kik vagytok, ha érthetővé tennéd, hogyan lehet azt a bűncselekményt Jehova Tanúként elkövetni, hogy a 10 éves gyereket utcára teszünk???????????????? Nyilvánvaló, hogy ebből csak így tudsz jól kijönni, hamis érvvel hallgatsz. Jól láthatóan nem hiteles a történeted.

A legutóbbi szövegeddel megint csak azt bizonyítottad, hogy nem vagy korrekt ember. Meghazudtoltad több soron az előző írásaimat. Jól tennéd, ha alaposan elolvasnád megint, mert tartok tőle, hogy nagyon felületes voltál.

""És még arról is beszéltem, hogy az ilyen (GYAKRAN) kényszer ajándékozásnál mindenképpen helyesebb és egészségesebb szellem"

Ezt fejtsd ki, kérlek."

Kifejtettem igen bőségesen.

"Születésnapkor ráhangolódunk a szeretetre, és ekkor a szívünkben érezzük az ajándékozást "kénszerét". Szóval igenis egyenrangú, ha őszintén műveljük."

Kérdeztem azt is, hogy miért adsz, ha szülinapja van valakinek? Nyilván azért a napért, mint okért, igaz? Én pedig azt gondolom, hogy sokkal értékesebb ajándékozni az illető személyért magáért, vagy annak érdemeiért, tehát akkor, mikor te úgy érzed a szívedben, nem egy személytől független eseményért (ilyen a névnap is), melyet előre gyártott időpontban KELL megtenni. Vagyis nekem ne mond, hogy az ilyen típusú ajándékozás mindig szívből jön és sokszor nem kényszer szüli! Ezt minden őszinte ember tudja, nem kell ilyen sületlenségeket írni, hogy az ünnepekkor "ráhangolódunk a szeretetre", az emberi psziché nem így működik. Hogy te mikor érzel IGAZI és ŐSZINTE indíttatást arra, hogy ajándékozz, vagy örömet okozz valakinek bármi módon, azt NEM LEHET ELŐÍRNI. Programozott robotok vagytok? Végül is ez jó hasonlat a mai világra. A nagy programozó pedig Sátán. Ha te ennek a része kívánsz maradni, csak tedd.

Remélem érthető voltam.

De bárhogyan is cicomázod fel magadban érzelmi töltéssel az ilyen napokat, akkor is csapda marad a hozzájuk való ragaszkodás, mert a bibliai szellemmel semmiképpen sem összeegyeztethetőek, mint köztudomásúan hamis vallási eredetűek.

"Még egyszer mondom: Egy ünnep, legyen az pogány, vagy 100%-osan keresztényi, csak akkor képes magára ölteni teljes valóját, ha az ünneplők is őszinteséggel fordulnak hozzá. Ilyen indíttatásból az őszintétlen embereket kritizált, de magát az ünnepet."

Jól megfogalmaztad. Magát az ilyen pogány eredetű ünnepeket kritizálom, az ezekhez való "őszinte" értékelés pedig nem elég. Nem elég ugyanis egy eszméhez őszintén hozzáállni, ha az nem helyes, Isten előtt elítélt, akkor semmit ér az egész.

"Van olyan Tanú társad, aki ünnepli a születésnapot?"

Aki ezt tenné, az nem Tanú a szívében, de hivatalosan sem lesz sokáig. Az soha sem értette meg igazán, hogy az isteni igazságokhoz való ragaszkodás nélkülözhetetlen.

"Hogy ebbe a "kénszeres" ünnepben még a családtagok őszinte szeretete sem értékes. Igen, van egy kiemelt napja a szeretetnek, és? Az értékét addig nem veszti el, amíg őszinték az ünneplők."

Még egyszer: az őszinteség önmagában NEM ELÉG. Ha az ember őszintén áll valamihez, még egyáltalán nem garantálja, hogy az ügy helyes Isten szemében. Rengeteg ilyen van az emberiség eszmerendszerében, nem is csoda, hogy milyen töménytelen sok borzalmat követtek már el eddig is egymás ellen az emberek.

Tehát nehogy tévedésbe essünk: attól nem lesz értékes valami, mert te őszintén hiszel benne.

"Társadalmi kényszer az, hogy Karácsonykor dupla olyan jól lakjunk és mulassunk? Nem tudom, hogy vagy vele, de akkor én szeretem ezt a kényszert :-D"

Ez csak anyagias hozzáállás. Rengeteg ember ilyen vagy olyan oknál fogva, éppen karácsonykor érzi magát a legrosszabbul. Még egyszer: nem lehet senkinek előírni, hogy mikor érezze jól magát!!!

"Kifejtettem igen bőségesen. "

Azt fejtsd ki, hogy miért egészségesebb? Szülinap ide, vagy oda, máskor is meglehet lepni a másikat.

"Kérdeztem azt is, hogy miért adsz, ha szülinapja van valakinek? Nyilván azért a napért, mint okért, igaz?"

Nem. Nem figyelsz arra amit írok. Mondtam már, hogy nálunk aki nem szereti a másikat, egyszerűen meg se ajándékozza. Nincs oka meglepni.

"Hogy te mikor érzel IGAZI és ŐSZINTE indíttatást arra, hogy ajándékozz, vagy örömet okozz valakinek bármi módon, azt NEM LEHET ELŐÍRNI"

De nálatok mégis elő van írva, hogy pont az egyén szülinapján ne adjatok ajándékot, és társuljatok 100%-osan a szeretetében :P

"Aki ezt tenné, az nem Tanú a szívében, de hivatalosan sem lesz sokáig. Az soha sem értette meg igazán, hogy az isteni igazságokhoz való ragaszkodás nélkülözhetetlen. "

Szóval ultimátum kényszer. Mondtam én! :D A szülinapok kihagyása nem konkrét Bibliai utasítás, csak a szervezetetek egyéni konzekvenciája. Hiába...ez egy erőltetett kényszergondolat. Emellett épp úgy fogsz kardoskodni, mint én a szülinap mellett. Szóval? Kinek van igaza? :-D

"Még egyszer: az őszinteség önmagában NEM ELÉG. Ha az ember őszintén áll valamihez, még egyáltalán nem garantálja, hogy az ügy helyes Isten szemében."

Igen tudom, ez nálatok így működik. DE akkor ne a "szeretet" részét kritizáld az ünnepben, hanem a pogány eredetét. Azért nem ugyanaz.

"Ez csak anyagias hozzáállás. Rengeteg ember ilyen vagy olyan oknál fogva, éppen karácsonykor érzi magát a legrosszabbul. "

Hát sajnálom őket. Nem kötelező ünnepelni. Szomszédom se ünnepli, és igen pont az anyagiak miatt még néhány ismerősöm sem. Valahogy ők ezt nem vélték kényszernek.

Azért érdekes, hogy helyileg, hogy változnak a szokások...

"Visszájára fordulnak így a dolgok, a szeretet agresszióvá változik, az irgalom eltűnik a szívekből, a gyűlölködés váltja fel, az elkülönülés, a kitaszítás, a pusztulás, amelynek képei állandóan a szemük előtt lebegnek."

Kedves 55-ös válaszoló! Tiszteletben tartom a véleményedet, de azért ha megengeded, az enyémet is leírnám erről. Az a nagy probléma ezzel, hogy meghazudtolsz a bibliából sok igazságot, mely szent, és meghazudtolsz a történelemből sok mindent, ami tény.

"Várva várják már az emberiség pusztulását, még a többi keresztény testvéreikét..."

Te vajon "keresztény" hívő vagy? Ha igen, miért rágalmazol minket? Amikor másokat alaptalanul vádolsz, az egyáltalán nem keresztényi viselkedés. Ha nem vagy hívő, akkor szemlátomást arról alkotsz véleményt, amiről te SZEMÉLYESEN nem győződtől meg! Az ilyen szellemet a világi morál sem magasztalja fel, sőt.

Tudod mit várunk? Pont azt, amit a Biblia mond. Na, vajon mit is mond az "emberiség pusztulásáról"?? Segítek: konkrétan és szó szerint így semmit! De e földi gonosz társadalmi rend és annak képviselői pusztulásáról beszél a Szentírás eleget. Vagy te még erről sem hallottál? Vagy ez is csak "jelképes"? Ez is csak "riogatás"? Meglepődsz még!