Miért kell imádkozni?

Kedves Kérdésfelvető!

Teljesen egyetértek veled abban, hogy idegesítő a hosszú bemásolt szakaszokat végigolvasni! Ezért igyekszen nagyon röviden összefoglalni, amit én gondolok az ima szerepéről.

Az ima a Biblia szerint az Istennel való személyes kapcsolat fenntartásának legfőbb eszköze. Ima által személyes érintkezésbe léphet, beszélgethet az ember azzal az Istennel, aki a bűneset óta "hozzáférhetetlen világosságban lakozik" számára. Az ima nem valamiféle misztikus varázslat, hanem tudatos, értelmes lelki történés. A Biblia világos magyarázatot ad mibenlétéről és gyakorlati jelentőségéről, mégis sok minden csoda és titok marad vele kapcsolatban. Titok és csoda mindenekelőtt az, hogy Isten a maga végtelen nagyságában kész egyetlen emberre teljes szívvel ráfigyelni, ha az bármikor és bárhonnét is, őszinte hittel hozzá szólni, tőle kérni kíván. Jézus így szólt erről:

"Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozz a te Atyádhoz,… aki titkon néz és válaszol neked nyilvánvalóan" (Máté 6:6).

Mindez a legegyszerűbben történik meg, ha az ember az őszinte hit és segítségül hívás lelki magatartását tanúsítja. A valódi imádkozáshoz, vagyis az Istennel való tényleges kapcsolatba lépéshez az ember vágyakozásán kívül csak az alábbiak szükségesek: a teljes belső egyszerűség és őszinteség magatartása mindennemű önszuggerálás, önmanipulálás, pózolás, szerepjátszás, önhittség, érzelem- vagy élményhajszolás stb. helyett, valamint az Isten személyének bizonyos szintű megismerése a hiteles forrás, a Biblia kinyilatkoztatása által, hogy az ember tudja, kihez szól bizalommal. Azután a Biblia kijelentései által felismert személyes bűnök megbánása, a tőlük való szabadulás igaz vágya és kérése, végül pedig a kitartás a gondolatok összpontosításában, a belső ellenérzések, aggodalmak és kételyek leküzdésében. Mintegy belekapaszkodás az imádság általi kapcsolatteremtés és az imameghallgatás valóságára nézve tett isteni ígéretekbe. Sok-sok ilyen ígéret van a Bibliában. Kettő ezek közül:

"Aki énhozzám jön, semmiképpen ki nem vetem" (János 6:37).

"Közel van a Úr minden őt hívóhoz, mindenkihez, aki hűséggel hívja őt" (Zsoltárok 145:18).

Az imameghallgatás tapasztalatának a megörökítésével is gyakran találkozunk a Bibliában. Úgy tárulnak elénk, mint amelyek minden őszinte imádkozó életében megismétlődnek:

"Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította lábamat, megerősítvén lépteimet" (Zsoltárok 40:2–3).

"Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt" (Zsoltárok 138:3).

"Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem" (Zsoltárok 34:5).

Remélem tudtam segíteni!

Üdvözlettel: Péter