Hogyan tudnék végre megszabadulni Istentől?

Kedves hatos válaszoló!

Most megírom a válaszomat, amit már tegnap meg akartam írni.

"Persze azt engedd meg, hogy hozzá tegyem, hogy ezeket a rossz dolgokat nem Isten csinálja, ezért nem hagyhat abba olyasmit, amit nem Ő tesz."

Akkor miért tanítják azt (pl. templomban vagy hittanórán), hogy a kellemetlen dolgok is Istentől vannak? És ha mégsem Ő teszi ezeket, akkor is, miért nem akadályozza meg?

"Az öröklött bűnről pedig, hiába kapálóznak ellene létezik, mert a Biblia ami Isten szava kerek perec leírja.

az tény kedves, hogy Jézus meghalt, De a halálának jogi érvényessége még nem lépett életbe,

s egyébként is csak azokra vonatkozik akik nem csak Hisznek Jézus halálában, hanem élik is a keresztény életet melyet Jézus példaként hagyott."

Elég szomorú, hogy hiába kapálóznak, ugyanis láthatná Isten, hogy ez nem igazságos, hisz egy bűnt nem lehet örökölni, ez most olyan, mint hogyha az apa elment volna lopni, amit be is vasalnak rajta, és akkor a fián is bevasalják a lopást, amiről ő még csak nem is tehet?? Ugyanúgy mi sem tehetünk Ádámék bűnéről, ezért igazságtalan ez, hogy nekünk is viselnünk kell ennek a bűnnek a következményeit!

"Azután gondolkodj el azon is kérlek, hogy Istennek is vannak jogai, és neki ugyan olyan rosszul esik, hogy semmibe veszik Őt mint ahogy neked is, hogy mások helyett még rossz dolga van azoknak akik szeretnének szépen Isten törvénye alatt élni."

Én elhiszem, hogy neki is vannak jogai, de ugyanúgy nekünk is. Én csak úgy nem veszem semmibe. Kb. két évvel ezelőtt voltam a legvallásosabb az életemben, nagyon sokat imádkoztam, hittanra is jártam, csak erre mit kaptam: mindenki hülyének nézett és még csak meg sem akadályozta Isten ezt, és amikor meg imádkozom, akkor a dicsőítésért a rosszat kapom, a kérésnek pedig a visszáját, azaz ahelyett, hogy jó dolog történne velem az imádságért, mindig rossz dolog ér engem, és én ezek után is mindig adtam neki újabb és újabb esélyt, de sajnos már én is elértem azt a azt a kritikus szintet, hogy ezeket az igazságtalanságokat megelégeltem, és így már csak én is erre jutottam, azaz a semmibevételre.

"S "marhajó" hogy örökké Ő van gonosszá kiáltva, amíg az aki miatt az egész történik lapít, és semmi "bántása" nem esik.

Még soha nem hallottam hogy valaki tett volna az ellenségnek szemrehányást. Szépen megússza még a káromló szavakat is.

Persze ezt nem is javaslom, mert nagyon bosszút tud állni azokon akik próbálkoznak ezzel."

Ehhez annyit tudok írni, hogy eléggé sajnálom Istent, hogy ahelyett, hogy azt érezné, és elgondolkodna azon, hogy miért próbálkoznak egyesek azzal, hogy megszabaduljanak tőle, inkább neki áll feljebb, fel van háborodva, és bosszút kell állnia mindenképp! Kezet foghatott volna Hitlerrel vagy Sztálinnal!!! Ők is olyan véres diktátorok voltak, mint Isten!

"Előre bocsátom, hogy mélyen együtt érzek veled, mert nekem sem könnyű, tudnék mesélni.

Viszont az érdekelne, hogy milyen elképzelésed van, mit jelent neked, hogy Istentől megszabadultál?

Hogyan gondolod?"

"Zár szóként:

Mit jelent nálad az, hogy Istentől megszabadulni?

S akkor talán tudnék is válaszolni...."

Az, hogy "megszabadulni Istentől" azt jelenti, hogy elegem van a "próbatétel" nevű provokációiból. Miért kell ezt csinálnia az emberekkel, mikor mindenhatósága révén úgy is belelát az emberekbe? Valószínűleg a "próbatétel" csak egy álcanév, amivel félre tudja vezetni az embereket, de engem azonban nem tud félre vezetni, mert ha Ő mindenható, akkor úgyis rájövök erre! A lényeg viszont az, hogy elegem van ebből és szeretném, ha Ő végre leszállna rólam! Nagyon szépen köszönöm a válaszodat/válaszát! Am ha tudnál/tudna mesélni, akkor nyugodtan mesélj/meséljen csak akár nyíltan, akár privát levélben, hátha tudnék én is segíteni, ha meg kérdése is van, válaszolni rájuk! :)