Aki mesének tartja hogy a makitól származunk, és nem fogadja el az evolúciót, az hitetlen?

Aki mesének tartja hogy a makitól származunk, és nem fogadja el az evolúciót, az nem hisz abban hogy a makitól származunk, és nem nem hisz az evolúcióban. Pont.

Hogy hisz-e másban, az attól függ hogy konkrétan kiről van szó.

Nem, hanem hülye.

Ugyanis ma már ez nem hit kérdése, hanem utána lehet menni és bizonyítani lehet.

Tehát nem csak hülye, de még lusta is.

Igen, az is hívő, aki az evolúcióban hisz.

Nem tudták még bizonyítani, aki ezt állítja, az nézzen utána.

Ha valaki olyasmit fogad el, amire nincs 100%-os bizonyíték, az hívő.

Szellemi szintjét tekintve nem különbözik a vallásos embertől.

Csak az a bizonyíték bizonyíték, ami 100%-os. (Az élet minden területén.) Az, hogy valami valószínű, az még nagyon messze van az igazságtól és a bizonyítástól.

Egy gyermek számára nagyon valószínű, hogy a Nap forog a Föld körül. Aztán megtanulja, hogy fordítva van.

Akik a vallásban, vagy az evolúcióban hisznek (vagy bármi másban), azok még gyerekek a megismerésben.

A megismerés területén csak az jelent tudást, amit megtapasztalsz. Ez kevésnek tűnhet egyes embereknek, pedig ez a kevés az, amit valóságos tudásnak hívhatunk.

Hogy kéknek látjuk az eget, hogy halljuk a szél zúgását, hogy észleljük gondolataink áramlását.

A saját tapasztalásból lehet továbblépni az élet titkai felé, nem a különféle elméletekből, vagy hitrendszerekből Ez nem jelenti azt, hogy az elméletekben és hitrendszerekben ne lehetne sok igazság. Csak éppen az nem a Te igazságod, az nem a te kérdésedre a válasz.

Kényelmes és megnyugtató ebben vagy abban az igazságban, elméletben hinni. És egyben gyávaság is.

Az a bátor ember, képes lerombolni világképének azon elemeit, melyeket nem tud 100%-osan igazolni. Aki képes felemelni a fejét az elméletekből, aki ki tudja nyitni a szemét és közvetlenül, elméletek nélkül nézni a valóságra.

@12:08

Az "ateista" szó csak a mostani, nyugati kultúrában kapta meg a mai jelentését, a történelmet szemlélve kb a XIX. századtól fogva.

Az ateista kifejezést az ókorban használták vallásos emberekre is, mivel a szó eredeti jelentése nem Isten, vagy az istenek létezésébe vetett hiánya volt, hanem egy adott vallási rendszer tagadása. A Római Birodalomban például ateizmussal vádolták az ókeresztényeket, mivel elutasították a császárkultuszt, illetve egyéb pogány vallásokat, noha a rómaiak előtt az köztudott volt, hogy Krisztust Istenként imádták.

"Aki mesének tartja hogy a makitól származunk, és nem fogadja el az evolúciót, az hitetlen?"

Nem, az a hívő.

Aki elfogadja az evolúciót, az pedig tudományos gondolkodású. Persze a két dolog nem zárja ki egymást, de manapság egyre nehezebb összeegyeztetni.