Ateisták! Miért hivatkoztok következetlen módon Szókratészre és Platónra úgy, mint racionalista (antibibliai) filozófusokra?

Egyesek hivatkoznak rájuk, de nem úgy, hogy náluk az igazság! Nem ilyen célból hivatkoznak rájuk.

Az eredeti mondanivalója ezeknek a hivatkozásnak, hogy megmutassák milyen nagy bölcsességek véshetők fel egy papírra Isten ihletése nélkül is.

+ Hogy megmutassák, hogy a szabad, dogma nélküli gondolkodásnak milyen pozitív hatásai lehetnek (nem minden esetben)

Az egész arról szól, hogy az embereknek nincs szükségük Istenre, tekintve, hogy nélküle is lehetünk éppoly "tiszták" és erkölcsösek, mint vele együtt.

@fairi1

Azt azért aligha hiszem, hogy a hellenisztikus gondolkodás annyira megelőzte volna a zsidó gondolkodást. Nagy Sándor hódításainak idején talán még igen, de a birodalom felosztása utáni időszak inkább elősegítette a Biblia terjedését. I.e. 287-242 körül kezdték el görögre fordítani, tehát már a görögök is olvashatták saját nyelvükön. Arról nem is beszélve, hogy az i.sz. 1. század végére már mindenhol voltak keresztény gyülekezetek a Római Birodalom területén. Ami azért, egy görög-római kultúra idején elég nagy dolog. Sőt, valószínű Domitianus unokaöccse, és felesége is rokonszenvezett a kereszténységgel, akik elég jól ismerték a hellenisztikus gondolkodást. Tehát igenis, a Biblia is szép eredményeket ért el, és felvette a versenyt a görögökkel.

Jézus születése előtt pedig természetesen feltűnhettek hasonló gondolatok, hiszen az Isten Lelke mindenkiben munkálkodik, de itt is óvatosan kell bánni, nehogy valami olyasmit tulajdonítsanak másoknak, amely egyébként bibliai eredetű. Azt pedig megjegyzem, hogy Jézus Krisztus fellépése az i.e. 6. században évre pontosan meg lett jövendölve, ez pedig ugyancsak hitelesíti azt, hogy Jézus Krisztus az volt, akinek beállította magát.

Bart D. Ehrman pedig miért is "Bibliakutató"? Azért mert rendelkezik keresztény múlttal? A felesége, ha jól tudom továbbra is az. Ehrman nem Bibliakutató, hanem "A Biblia kritikája" (nem a "Bibliakritika", az megint más!) nézetet valló kutatókhoz tartozik, akivel több kutató sem ért egyet. Pl amiket János evangéliumáról képvisel teljesen önkényes, semmi köze a tudományoz. Való igaz, hogy a 7,53-8,11 szakasz hiányzik kb 8. század előtti korábbi kiadásokból, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eredetibe nem volt bent, mivel János evangéliuma autografája nem áll rendelkezésünkre. Ezért van az, hogy némely fordítás zárójelbe teszi ezt a szakaszt, jelezve, hogy probléma van vele, de nem mondhatjuk azt, hogy teljes egészében későbbi betoldás, amíg ez nincs 100%-osan bizonyítva.

A Nikodémussal kapcsolatos beszélgetéssel tudomásom szerint nem problémás. Azt tudom, hogy a János evangélium legnagyobb teljes töredéke i.sz. 200 körül származik, de nem hallottam arról, hogy ott probléma lett volna azzal a szakasszal, pedig ott igencsak közel vagyunk az autorgrafához, mert a közte és a másolat között kb 100 év a különbség.

"Azt pedig megjegyzem, hogy Jézus Krisztus fellépése az i.e. 6. században évre pontosan meg lett jövendölve, ez pedig ugyancsak hitelesíti azt, hogy Jézus Krisztus az volt, akinek beállította magát. "

Kár, hogy még az egyház sem tudja pontosan, hogy Jézus mikor is született... Még évre pontosan sem, nemhogy napra.

"Kár, hogy még az egyház sem tudja pontosan, hogy Jézus mikor is született... Még évre pontosan sem, nemhogy napra.

"

Mint mondtam Jézus Krisztus fellépése (érsd a keresztsége) lett megjövendölve, ami nem egyenlő a születésével. Isten nem tartotta fontosnak megadni Jézus születésének az idejét, mivel az Ő életéből, nekünk embereknek, az a 3,5 éves messiási küldetés a legfontosabb. Dániel jövendölése erre az időszakra vonatkozik. A jövendölés pedig tökéletesen megegyezik az evangéliumok, és a világi történelem adataival Krisztus fellépését illetően.

A hivatkozás nyilván azokban a helyzetekben történik, mikor a két filozófusnak van igaza.

Amúgy ez az összehasonlítás eléggé nyakatekert. A biblia egy hitre alapozott példabeszéd gyűjtemény, nem igénye a hitelesség, a két tudós viszont logikai levezetéseket alkalmaz a kor ismereteiből kiindulva. Nem vethető össze e két dolog úgy általában, értelmes (hívő és ateista) ember nem is tesz ilyent.

"Abban igazad van, hogy a kérdés egy magát ateistának nevező egyénről történő általánosítás terméke, de hát én is csak ember vagyok, így nekem is lehetnek provokatív, emberi megnyilvánulásaim... Vagy mégsem? "

Dehogynem! Csak akkor meg nem kéne itt hőbörögnöd, hogy egyesek beletaposnak a lelkivilágodba... :)

"Muszáj azért feltétlenül szemétkedni a keresztényekkel, mert Jézuson kívül más nagy tanítók is felbukkantak a történelem során a különböző kultúrákban? "

Az empátiának azóta nincs nagy szerepe pl. nálam, mióta egyesek nyugodt szívvel küldenek engem a pokolra, illetve az örök elmúlásba, de még megspékelik annyival hogy imádkoznak a "menthetetlenért".

Kritikát és gyűlölködést, illetve simán kényelmetlen megnyilvánulásokat mindenkinek el kell, hogy tűrjön. A hívők (nem tudom, hogy te is közéjük tartozol-e) azért veszik jobban sértésnek, mert ez náluk alapjáraton érzelmi ügy, de az számomra már egyéni szoc. probléma.

Aki akar az ítéljen el...nem zavar.

Szerintem ez a kérdés jobbára nekem szólt, hiszen én szoktam hivatkozni a biblia ellenében az antik filozófusokra. Sörpocinak nagyrészt igaza van. Szóval, mikor a hívők olyan nagy mellénnyel beszélnek a biblia logikus érveiről és igazságairól, rögtön eszembe jutnak a görög bölcsek. Ha Jézus abban a korban tévedt volna az athéni agórára, mikor ezek a jó emberek éltek, igencsak ízekre szedték volna az érveit, melyek mögött a szavakon kívül, valljuk meg, semmi sincs. Csak annyi, hogy elhiszem a meséjét, vagy nem? A görög matematikai térszemléletben nem érvényesülhet csak elmondáson alapuló érvelés. Valamihez kell kötődnie, bizonyítani kell. Az igazolhatatlan állításokat a görög filozófiai gondolkodás bedarálta. Hasonlóan, mint az alábbi történet:

Egy ember egy azzal hetvenkedett, hogy ő híres olimpikon és hatalmasakat tud dobni a diszkosszal és a múltkori olimpián ebben a számban győzött. Erre a hallgatóság ekképpen felelt:

- Hát akkor cimbora, itt az olimpia, mutasd meg mekkorát tudsz dobni, bizonyítsd az állításod.

A biblia hihetetlen erkölcsére, életvezetési tanácsaira is gyakran hivatkoznak...nem értem miért? Ma már tudvalevő, hogy mely történeteket, gondolatokat milyen vallásokból, népcsoportoktól vették kölcsön, tehát egy összegyúrt, nagy tömegeket megszólítani akaró művet szerkesztettek össze, mely mentes az eredetiségtől. Persze ígéretekben nincs hiány, örök élet, örök boldogság, örök jólét...

Erre mondom azt, ha etika, akkor Szókratész, Platón, Arisztotelész. Aki szerint a biblia több, annak fingja sincs az antik etikákról, vallási szemellenzővel nézi a világot és egysíkúan gondolkodik. Mivel a korban nincsenek messze, a bibliai bölcsességeket össze lehet vetni az antik etikákkal, bár szerintem nem kétséges, hogy eredetiségben, tartalomban messze a biblia fölött van, emellett mentes plagizálástól. A görög filozófia érvrendszere ( dialektika, szofisztika, logikai érvelés ) pedig darabokra szedi a biblia valóságról tett kijelentéseit, miközben a tények is ellent mondanak a leírtaknak.