Ha a feltámadás után nem lesz se könny, se fájdalom, se gyász, akkor mi lesz azokkal, akiknek a hozzátartozói nem kaptak " örök életet "?

"Ez nem agy mosás. s ha a múltat ami rossz volt, vagy rossz emlékeket elevenítene fel, akkor mitől lesz boldog?"

Az ember személyiségét az emlékei, tapasztalatai határozzák meg. Ha ezt kitörlik, azt az embert pusztítják el, még ha testben ott is lesz.

Vagyis senki nem lesz ott, nem csak az, aki megérdemelné. Gyakorlatilag kétféle halál közül lehet választani. Az egyik, amikor valaki testben is meghal, a másik, amikor valakinek eltörlik a személyiségét és újat ültetnek a helyébe. A jelenleg élők szempontjából az eredmény ugyanaz.

Atya ég...

Nem ültetnek bele másik személyiséget!!!

Hanem maga a boldogság hogy ott van és egyre egészségesebb lesz napról napra.. elfeledteti vele a múltat,

vagy nem hallottál olyanról, hogy olyan boldogság töltött el valakit, hogy a régi boldogtalanságára nem emlékszik?

"Hanem maga a boldogság hogy ott van és egyre egészségesebb lesz napról napra.. elfeledteti vele a múltat,"

És mitől lesz valaki 7/24-ben az örökkévalóságig olyan boldog, mint egy szétszívott agyú füves, hogy még az egész előző életét is elfelejti?

"vagy nem hallottál olyanról, hogy olyan boldogság töltött el valakit, hogy a régi boldogtalanságára nem emlékszik?"

Nem, ugyanis az ember abból a boldogtalanságból is építkezik.

# 7/ ma 11:21

„Azért kíváncsi lennék, hogy pelgrim válaszát mi támasztja alá... Mert a Bibliában ilyen nincs.”

Szó szerint ilyen nincs írva a Bibliában, de az őszinte kutató, aki elég bátor ahhoz hogy elhagyja az előírt utakat, az rátalál. A biblia szerzői hasznosnak látták e dolgokat egy titokzatosság fellege mögé rejteni, de ehhez mégse kell kell évekig teológiát tanulni, elég az, ha az ember önmagát megfigyeli.

Nincs az a szegény, szerencsétlen ember a világon, aki nem tudná mi az a boldogság, és olyan sincs aki soha nem lett volna szomorú. Innen csak egy lépés arra következtetni hogy a mennyország és a pokol nem lehet földrajzi hely, hanem csakis a tudat állapota.

Aztán vajon mi más lehetne az, ami a hál után megmarad az emberből mint holt teste, ami rövidesen elpusztul, és a személyisége, ami valójában nem más mint egy szedett-vedett tarka gyűjtemény, a testtel együtt múlandó. A vallások állítják ugyan hogy az embernek halhatatlan lelke van, és hogy azt a lelket Isten a halál után felelősségre vonja, de hogy mi is az a lélek arról még nem hallottam kielégítő választ. Szerintem az amit a vallások léleknek neveznek az ember személytelen öntudata.

A személytelen öntudata vagy a lélek az ember Isteni kiléte, ez az ÉN VAGYOK, a Krisztus minden emberben, az, akiről Jézus azt mondta, hogy „Én vagyok a jó pásztor, ...” Ezzel nem saját személyére célzott, saját személyéről az Ember Fia kifejezést használta. A keresztények ezt félreértve imádják Jézust mint egy bálványt, és vajon mi más lenne mint bálványimádás, imádni azok személyiségét akik a legszentebb eszményeinket hozzák kifejezésre? Ez nem az ő szándéka volt.

Jézus színeváltozása is egy dolog amit még a szemtanúk sem értettek meg. Jézus, mikor eljött az ideje, felszólította három tanítványát, hogy kövessék őt és legyenek tanúi a következő jelenségnek. A tanítványok látták Jézust átváltózni, láttak Mózes és Illés prófétákat is, egyikük azt is megjegyezte, hogy Jézus és a próféták egymásközt közeledő szenvedéséről és haláláról beszéltek. A jelenség lényegét azonban nem értették meg. Jézus ez alkalommal meggyőződött arról, hogy bármi is történik vele ő tovább fog élni. Akkor a nagy cél sikerének érdekében képes volt vállalni a szenvedést, a gyötrelmes halált.

Nekünk is egy ilyen színeváltozáson kell átmennünk, hogy egy nagyszerű emberhez méltó módon elkerüljük a halát, ez a mennyek kapuja.

"Szó szerint ilyen nincs írva a Bibliában, de az őszinte kutató, aki elég bátor ahhoz hogy elhagyja az előírt utakat, az rátalál. A biblia szerzői hasznosnak látták e dolgokat egy titokzatosság fellege mögé rejteni, de ehhez mégse kell kell évekig teológiát tanulni, elég az, ha az ember önmagát megfigyeli."

Végül is mindenbe bele lehet magyarázni akármit, csak akarni kell.

"Végül is mindenbe bele lehet magyarázni akármit, csak akarni kell."

Hát igen, ezt teszik a keresztény vallás előjárói is már 2000 éve.

Igen előző rátapintottál a lényegre, csak sajnos annyira irányíthatók és buták, hogy a mai napig elhiszik azt, amit 2000 éve az emberek fegyelmezésére írtak, mert különben káosz lett volna.

Elvileg volt olyan, hogy felvilágosulás, amikor már az emberek nem hittek el mindent, amit mondtak nekik, mint a birkák.

Csak hát annyira jól mégsem sikerült, és én ezt szomorúnak tartom :(