Ha a feltámadás után nem lesz se könny, se fájdalom, se gyász, akkor mi lesz azokkal, akiknek a hozzátartozói nem kaptak " örök életet "?

Bibliai válasz:

(Ézsaiás 65:17) 17 Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a korábbi dolgok észbe sem jutnak, és fel sem ötlenek senkinek a szívében.

Ez összhangban van a:

(2Péter 3:13) 13 De új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni.

az igazságos döntést senki nem kérdőjelezi meg.

Ha szeret téged akkor van benned szerethető nem?

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a család tagjai mennyire felülnek egymásért? (mert mindenben nem hibáztathatóak)

Jó kérdés egyébként...

Lehet csak a szemét rész vész el (persze ez nem biblikus tanítás)

Aki "örök életet kap" annak már nincs senkije, semmije csak az a jóságos Istene. :o(

Mt 19.29

Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét ..... az örök élet lesz az öröksége

Tipikus túlzó, üres ígéret ez az örök és boldogságos élet.

Ha mindent elfelejtesz, akkor mire volt jó ez a földi élet?

Szelekció? De nem lenne erre se szükség ha nem b*szta volna ki az édenkert közepére a tiltott fát. Mintha ókori emberek agyszüleménye lenne... és tényleg.

Pokol és mennyország mint földrajzi helyek nem léteznek. A pokol és a mennyország a tudat szélsőséges állapotai, azt elérjük vagy éppen nem. Jelen életünk folyamán folyton e két szélsőséges tudat állapot közt ingadozunk, azaz a lehető legszánalmasabb és a tökéletes állapot között.

A tudat, vagy öntudat az ember szellemi része az, amit a vallások léleknek neveznek, úgy mint a test, változásnak, fejlődésnek van alávetve, de nem halandó, túl éli a test halálát. Az emberi ön-tudat fejlődése folyamán elérheti azt a minőséget, melyben végbemegy rajta az, amit az evangélium színeváltozásnak nevez. A színeváltozás valójában a halálnak egy könyörületesebb emberhez méltó változata, nem úgy mint a halál, nem teszi tönkre a testet, ellenkezőleg tökéletesíti, azt. Nem válunk halhatatlanná, mert egy nemes cél érdekében mindig vállalhatjuk azt, mint ahogy Názáreti Jézus tette, de továbbá nem kényszerülünk elszenvedni.

Létezik tehát valóban olyasmi amit feltámadásnak nevezünk, de ez csak nagyon ritka kivételes esetekben megy végbe, nem általános. És létezik az is, amit reinkarnációnak vagy magyarul lélekvándorlásnak nevezünk, ez az emberiség jelen tudat-állapotában a leggyakoribb.

Az ÉN-tudat aki tovább fejlődni akar, miután elszenvedte a halált, egy újabb megtestesülésre törekszik, magával hozza korábban megszerzett hajlamait melyek az eszközök lesznek további szellemi fejlődésre. Ez addig ismétlődik, míg elérjük azt a színvonalat, melyen végbemehet a színeváltozás. Akkor egy nagyszerű emberhez méltó módon elkerüljük a halált.

Nem úgy van tehát, hogy valaki nem kap örök életet, az én-tudat vagy lélek túléli a halált, de fejlődnie kell. És valóban a színeváltozás után „nem lesz se könny, se fájdalom, se gyász” csak örvendünk hozzátartozóink előremenetelében.

Lehet ezt a színeváltozást is egy fajta feltámadásnak nevezni, ez alkalommal ugyanis nemcsak elkerüljük a halált, hanem testünk teljesen átszellemül, tökéletesül, de nem úgy mint ahogy eddig hittük, hogy ezeréves elkorhadt csontvázak ismét életre kelnek. Mert ha már elszenvedtük a halált, anélkül hogy a színeváltozáson átmentünk volna, akkor számunkra nincs feltámadás.

kedves pelgrim, ha keresztény akkor most öngólt lőtt. Ön itt a lélekvándorlásról (reinkarnácíó) beszél.

"A tudat, vagy öntudat az ember szellemi része az, amit a vallások léleknek neveznek, úgy mint a test, változásnak, fejlődésnek van alávetve, de NEM HALANDÓ, TÚL ÉLI A TEST HALÁLÁT. ...

... Az ÉN-tudat aki tovább fejlődni akar, miután elszenvedte a halált, EGY ÚJABB MEGTESTESÜLÉSRE TÖREKSZIK, magával hozza korábban megszerzett hajlamait melyek az eszközök lesznek további szellemi fejlődésre. EZ ADDIG ISMÉTLŐDIK, MÍG ELÉRJÜK AZT A SZÍNVONALAT, melyen végbemehet a színeváltozás. Akkor egy nagyszerű EMBERHEZ MÉLTÓ MÓDON ELKERÜLJÜK A HALÁLT."

>> " A reinkarnációba vetett hit abból indul ki, hogy AZ EMBER HALÁLAKOR VALÓDI ÉLETE NEM ALSZIK KI, csupán a testét veti le a lélek, illetőleg a szellem. A földi életre a túlvilági "közteslét" következik. A "közteslét" a lélek, a szellem új testbe költözik. Az új létforma lehet emberi, állati, növényi vagy akár anyagi (kristály, stb.) is, attól függően, előző létformájában hogyan ÉLT a "személy", hogyan teljesítette létformájának követelményeit. AZ EVILÁGI ÉS TÚLVILÁGI ÉLET ÚGY VÁLTJA EGYMÁST, MINT NAPPAL AZ ÉJT MINDADDIG, MÍG A LÉLEK EL NEM ÉRI A TÖKÉLETESSÉGET, ...")

"Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a korábbi dolgok észbe sem jutnak, és fel sem ötlenek senkinek a szívében."

Vagyis totális agymosás eltörölve az örök életet kapók eredeti személyiségét is?

Az nem különb a halálnál. Akkor meg mi értelme?

Kedves Gyakori kérdések válaszoló.

Ez nem agy mosás. s ha a múltat ami rossz volt, vagy rossz emlékeket elevenítene fel, akkor mitől lesz boldog? akkor ott is mindenki sóhajtozni fog?

Hidd el mindenki ott lesz aki megérdemli. aki nem azon meg kár sajnálkozni, mert ok nélkül Isten senkit nem ítél el.

S ha megérdemelte, akkor a jogosságot nem kérdőjelezi meg senki, mert akkor kezdődhetne elöről az Ádámi Lázadás Istennel szembe.

ezt elkerülendő, hogy az hogy ott lehetsz, elfelejteti veled a múltat.

# 6/ ma 11:18

Kedves titak,

Tudom, a keresztények nem fogadják el a lélekvándorlás elméletét, de az még nem jelenti azt hogy nem létezik. Én egy fajta „nemesített” :-)) kereszténynek vallom magam. Nagyra becsülöm Jézus tanítását, de nem hagyom mások által előírni, hogy hogyan értelmezzem azt.

„AZ EMBER HALÁLAKOR VALÓDI ÉLETE NEM ALSZIK KI, csupán a testét veti le a lélek, illetőleg a szellem.”

Igen, de vajon mi képviselné, vagy mi lenne az ember valódi élete, ha nem az öntudata?

„Az új létforma lehet emberi, állati, növényi vagy akár anyagi (kristály, stb.) is, attól függően, előző létformájában hogyan ÉLT a "személy", hogyan teljesítette létformájának követelményeit.”

Nem hiszem, hogy az emberi önt-tudat, aki tökéletességre törekszik, egy szűkebb, kevésbé fejlett tudattal rendelkező állatba, növénybe vagy akár ásványi anyagban jönne ismét a világra.