Van BÁRMILYEN megmagyarázhatatlan dolog amit esetleg egy isten csinálhatott?

Ennyire hülye kérdést feltenni...

Melyik megmagyarázhatatlan (tudáshiány, stb. okán az) dolog mögé ne lehetne egy másik, szintén megmagyarázhatatlan dolgot megnevezni oknak vagy okozónak?

A téma inkább fordítva működik a hívőnek: hitének főszereplője, a teremtő erő, vagy az azzal rendelkező létforma (ha van ilyen a hitében) csinált mindent - az ellenkezője bizonyításáig. Aztán egy nap az egyik ilyen eseményre jön a tudomány kétséget kizáró (legjobbik eset) magyarázata és akkor azt a dolgot kihúzza a listáról és a többit hiszi tovább.

A kérdés tehát inkább az, van-e olyan dolog, ami bizonyítottan isten munkája?

Ha isten szint felé kacsintva gondolkodunk, akkor erre választ adni olyan, mintha a papucsállatka a mikroszkóp alól gondolatokat olvasna az 'őt' néző kutató fejéből, majd ezekből valószínűségszámítással és hasonlókkal kitalálná, mi lesz annak munka utáni programja.

Istenről és egyébről, pontosabban ezeknek milyenségéről beszélnek sokan, sokfélét, de ha ennyire okosak vagyunk (hívők, nemhívők egyaránt), hogy hivőként istenünkről mindent tudunk, akkor hogyan nem ismerjük ennyire a hozzánk közeli embertársainkat?

Ami pedig a magzati beszélgetést illeti, megvan a felvétel, vagy ez Andersen egyik kevéssé ismert meséje? A két magzat beszélgetése jól mutatja, hogy lehet valótlan tartalommal feltölteni valamit.

A tökéletesnél úgyszintén: miért ne tudnék tökéleteset alkotni magam is, azaz hibátlant? Csak mert valaki más szerint az nem lehet tökéletes?

Isten létezéséről hablatyolni bizonygatási célzattal olyan, mintha egy társaságnak próbálná valaki bizonygatni, hogy egy adott helyen már volt, holott nem, de azzal érvel, hogy itt ez a prospektus, pont úgy írja le, amilyennek meséltem!

Az ember, ha megtud valamit, akkor megnyugszik, tehát tudva már nyugodt. A bizonytalan ember viszont nyugtalan, kételyek gyötrik, az igazát, amit inkább csak hisz, meg kell védeni, mert ha az elvész, nem marad semmije, hanem csak az új, az ismeretlen. Ezért kell megvitatni a hívőnek a hitét támadó kérdéseket.

Ha tudnám, hogy van isten, olyan nagy ívben szarnék az emberi gonoszkodásokra, hogy állandó röhögőgörcsöm volna tőle. De ez nem tartóztatna abban, hogy más teremtett lelket is hozzá vezessek, ahelyett, hogy a kezébe nyomok egy bibliát.

Ha önkritikát gyakorlok, azt mondom, van isten, de én méltatlan vagyok hozzá, azért nincsenek olyan jelek és csodák az életemben, mint amiket a biblia ír. Ha ezen felháborodva azt mondom, oké én egy rakás kellemetlen szagú dolog vagyok, de körülnézek, hátha találok egy olyan hívőt, aki NEM az, tehát nem ugyanolyan selejt(?) mint én. Mutatnak a hívők egyet? Nem, helyette jönnek a bibliai idézetek, az egy bizonyos nézőpontból igaz vélemények (amiket min. egy másikból kényelmesen lehet kontrázni), esetleg ehhez hasonló olyan állítások, miszerint másképp nem is jöhettek létre bizonyos dolgok.

Még ha így is volna: akkor is csak az van, hogy isten megmondhatatlan ideje teremtett mindent (meg az óra is ekkor indult), de pár finombeállítási csodát leszámítva párezer éve nem nagyon foglalkozik a dologgal.

Holott, kedves hívő, a hitetlennek sincs egyéb vágya, mint a túlvilági stabil nyugdíj, meg hasonlók, mert a mennyben mindenki miniszter, vagy államtitkár. De itt vagy józan esze van valakinek, vagy sok elképzelt dolga.

Van,ez a világ!!!

Tudod honnan jött?

Tudod merre tart??

A ké színt tényleg mindenki kéknek látja?

és a hangot mindenki egyformának hallja?

Te tényleg úgy nézel ki,ahogy a tükörben lkátod?

Más tényleg úgy néz ki,ahogy te látod?

Mit láttál,amikor világra jöttél?

Miért nem emlékszik rá az ember?

Mit keresünk mi itt,ezen a bolygón?

Ezt biztos valami inteligensebb lény csinálta,minket kikísérletezett,idetelepített,na de őt meg ki csinálta?És mi célból?

A világban nem kell keresni a megmagyarázhatatlant,"minden sarkon vár egy"

és ha ezt képes felfogni az elme,akkor bizony bármi hihetetlen dolognak van realitása!

Az a bizonyíték,hogy vagyunk!

Lehet többféle képp magyarázni,de pontosan tudni amíg élünk nem lehet,hacsak el nem kezdjük használni az agyunk többi százalékát!

Az pedig még jó kis idő..

Addig az élet megmagyarázhatatlan