Mi történt volna a tudás fájával, ha nem esznek róla? Akkor ott maradt volna az Édenkertben, vagyis még ma is elérhető lenne?

Kicsit paradox a kérdés, mert az embernek természete hogy nem cselekszik tökéletesen. Így nem is igazán lehetőség hogy ne egyenek a fáról.

Bár jobban el tudnám mondani de annyira nem vagyok profi :)

Szia!

Először is, a fát nem tudás fájának hívták, hanem "jó és gonosz tudásának fája" volt a neve (I.Móz. 2:9).

Ez a fa a valóságban egy közönséges fa volt. A jó és rossz tudása tapasztalati ismeret. Ugyanez igaz az élet fájára is. Nem a gyümölcsében volt valami elixír, hanem az Istennek való engedelmesség az élet záloga. Isten adja az életet.

Az ember a bűneset előtt csak a jót ismerte a rosszat nem.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy miért engedte meg Isten a rossz választásának lehetőségét. Hiszen ennek híján - állítják - máig is a kezdeti tökéletesség jellemezhetné bolygónkat és az emberi életet. Az első látásra tetszetős felvetés gyengéje az, hogy az élet lényegétől, a választás, a személyes döntés és erkölcsi felelősséghordozás képességétől fosztana meg bennünket, tehát éppen attól, ami Isten minden más földi teremtményétől megkülönbözteti az embert. Nem elsősorban az értelmi és alkotóképességünk avat bennünket magasabb rendű lénnyé - hiszen ebben meglehetősen különbözünk egymástól - hanem sokkal inkább az, hogy adottságainktól függetlenül mindnyájan felelősséggel tartozunk azért, amit mondunk, és amit teszünk. Ezért nem vonhatta meg tőlünk Isten a választás jogát, hiszen azzal mintegy erkölcsi automatákká alacsonyított volna bennünket. Az így meghagyott szabadság, a rossz választásának puszta lehetősége, nem jelentette ugyanakkor, hogy a bukásnak szükségszerűen be is kellett következnie. Az alábbi a szempontok alapján elvárható lett volna, hogy az első emberpár bizalmatlanul fogadja a kísértést, és hűséges maradjon Istenhez.

Egyrészt Isten korlátozta a megkísérthetőség mértékét azáltal, hogy egyetlen pontra, egyetlen fára vonatkozott a tilalom. (Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb lenne ellenállni a rossz késztetéseknek, ha bennünket is csak egy bizonyos helyen, egyetlen vonatkozásban érhetnének, ahogyan egykor Ádámot és Évát!) Másrészt Isten figyelmeztette az emberpárt, hogy létezik ellenség (nemcsak a kert megmunkálását, hanem "őrzés"-ét is rájuk bízta), és azt is tudtukra adta, hogy milyen következményekkel jár az esetleges engedetlenség. Teremtőjükhöz fűződő kapcsolatuk hátterén elvárható lett volna, hogy a "beszélő kígyó", mint természetellenes jelenség óvatosságra intse őket, különösen a kapott figyelmeztetés ismeretében. Mindenekelőtt annak kellett volna gyanút ébresztenie bennük, hogy a furcsa kígyó állítása ellentétesnek bizonyult Teremtőjükével, akit ismertek, és akinek mindent köszönhettek. Mindezek ellenére az előbbit tisztelték meg bizalmukkal. Nem lehet igazán logikus magyarázatot találni arra, hogy Ádám és Éva miért hitt jobban az ismeretlen tanácsosnak, mint Alkotójának.

A bűneset után azonnal jelentkeztek a bűn máig jól ismert következményei, ami azt bizonyítja, hogy ezek törvényszerű velejárói az engedetlenség minden formájának, függetlenül annak jellegétől, és az általa okozott kár mértékétől. Ezek: a félelem, a szégyenérzet és a felelősség áthárítása.

Üdv. Péter

A #4 által adott mese szép. sőt ennyire jót itt még nem olvastam. A szóhasználatánál maradva: logikus bizony, az emberpár miért inkább a rossz tanácsosnak hitt.

Ahogy mondta, isten meg kívánta adni a választás lehetőségét, hogy ne automatákká degradálja az embert. A választás azt jelenti, döntés az adott ismeretek birtokában. Ha nem lenne döntés, akkor egy logikus következmény lenne, amihez nem kell ember. A döntés jellemzője viszont, hogy bár igyekszünk minél több körülményt ismerni a döntésünkhöz, de nem mindent. Ha minden ismernénk, isten lennénk. Éppen ez különbözteti meg az isten és embert. Továbbá az embernek volt még egy tulajdonsága, a kíváncsiság. Az minden megismerés alapja. Az embert azért kellett a kíváncsiság tulajdonságával felruházni, hogy önállóan képes legyen cselekedni.

A kíváncsiság és a nem teljes ismeret birtokában hozott döntés magában hordozza a rossz döntést is. Nem pont akkor, de egyszer. A lényeg, hogy be fog következni törvényszerűen. Arról nem esik szó, hány kísértés történt. Csak arról, hogy volt egy eredményes. Ami törvényszerű volt. Következett mindazokból a körülményekből, ahogy a világ meg lett teremtve.

A vicces az, hogy ezt lehet másképp is fogalmazni. A világ meg lett teremtve, volt sátán, volt jó, volt ember, volt kíváncsisága, volt döntési lehetősége, következésképp a világ úgy lett megteremtve, hogy a bűn el lesz követve. Mindössze az időpontja volt bizonytalan. Ezért értelmetlen arról elmélkedni, mi lett volna ha... Úgy volt minden megteremtve, hogy ez nem eset.

Kedves Peter !!!

Idezem szavaidat.

Először is, a fát nem tudás fájának hívták, hanem "jó és gonosz tudásának fája" volt a neve (I.Móz. 2:9)

Ezt magyarul ugy mondanak hogy nem sz.r hanem ka.a

Szerinted a jo es a ROSSZ tudas faja megis mi lenne ha nem tudas faja ?

A Gonosz (pokol)jelzot a kedves megfontolt papok alakitottak hatasfokozokent, a rendes forditas rossz tenyezot szemleltet.

Idezem

Ez a fa a valóságban egy közönséges fa volt. A jó és rossz tudása tapasztalati ismeret. Ugyanez igaz az élet fájára is. Nem a gyümölcsében volt valami elixír, hanem az Istennek való engedelmesség az élet záloga. Isten adja az életet. 

Az ember a bűneset előtt csak a jót ismerte a rosszat nem. 

Szeretem amikor annyire megmondod te a tuttit hogy meg hihetove is valik masok szamara. Legyszives ird le nekem mire is alapozod te azt a meggyozo megallapitast hogy eggyaltalan egy farol van szo (es nem mas dologrol)es hogy eggyaltalan egy kozonseges farol beszelhetunk ??? Kivancsian figyelek. (csak mellekesen kerlek gondolkozz el jelenleg mi szamit neked tudas fajanak)

Idezem.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy miért engedte meg Isten a rossz választásának lehetőségét. Hiszen ennek híján - állítják - máig is a kezdeti tökéletesség jellemezhetné bolygónkat és az emberi életet. Az első látásra tetszetős felvetés gyengéje az, hogy az élet lényegétől, a választás, a személyes döntés és erkölcsi felelősséghordozás képességétől fosztana meg bennünket, tehát éppen attól, ami Isten minden más földi teremtményétől megkülönbözteti az embert. Nem elsősorban az értelmi és alkotóképességünk avat bennünket magasabb rendű lénnyé - hiszen ebben meglehetősen különbözünk egymástól - hanem sokkal inkább az, hogy adottságainktól függetlenül mindnyájan felelősséggel tartozunk azért, amit mondunk, és amit teszünk. Ezért nem vonhatta meg tőlünk Isten a választás jogát, hiszen azzal mintegy erkölcsi automatákká alacsonyított volna bennünket. Az így meghagyott szabadság, a rossz választásának puszta lehetősége, nem jelentette ugyanakkor, hogy a bukásnak szükségszerűen be is kellett következnie. Az alábbi a szempontok alapján elvárható lett volna, hogy az első emberpár bizalmatlanul fogadja a kísértést, és hűséges maradjon Istenhez. 

Az elso embernek dontesehez ha azon a sikon maradunk hogy csak a jo tudataban volt akkor semmi ketseg nem fert hozza hogy barkiben vagy barmiben is ketelkedjen hisz a ketelkedes a negativ a rossz polus iranyaba huzza ez altal ertelmetlen es egy nagy hulyeseg az allitani hogy a Bibliai Istene ellen fordult. Ez a filozofiai iras egy nagy kamu ugy ahogyan le van irva a valosag nem az amit jelenleg is hirdetnek a papok ezt illetoen. Egy masik utvonal melyen megtagadna az ugynevezett kigyo tanacsat azt IGAZOLNA hogy igenis TUDATABAN volt A ROSSZ AJANLATNAK es birtokaban volt a rossz tudasnak.

A JO, A BIZALOM, A SZERETET TUDASA melyet TEREMTOJE fele erzett NEM KERDOJELEZHETI MEG HOGY AZ AKIVEL KONTAKTUSBA LEP AZ ELLENKEZIK A TEREMTO AKARATAVAL hisz NINCS A NEGATIV , A ROSSZZ TUDASANAK BIRTOKABAN.

Es ha mindezen felvazold dolgokbol meg valaki elhiszi hogy BUNT KOVETETT EL ES MI BUNOSOK VAGYUNK AZ ALTAL AKKOR OSZINTE RESZVETEM es jo utat a birkak soraban.

Idezem.

Egyrészt Isten korlátozta a megkísérthetőség mértékét azáltal, hogy egyetlen pontra, egyetlen fára vonatkozott a tilalom. (Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb lenne ellenállni a rossz késztetéseknek, ha bennünket is csak egy bizonyos helyen, egyetlen vonatkozásban érhetnének, ahogyan egykor Ádámot és Évát!) Másrészt Isten figyelmeztette az emberpárt, hogy létezik ellenség (nemcsak a kert megmunkálását, hanem "őrzés"-ét is rájuk bízta), és azt is tudtukra adta, hogy milyen következményekkel jár az esetleges engedetlenség. Teremtőjükhöz fűződő kapcsolatuk hátterén elvárható lett volna, hogy a "beszélő kígyó", mint természetellenes jelenség óvatosságra intse őket, különösen a kapott figyelmeztetés ismeretében. Mindenekelőtt annak kellett volna gyanút ébresztenie bennük, hogy a furcsa kígyó állítása ellentétesnek bizonyult Teremtőjükével, akit ismertek, és akinek mindent köszönhettek. Mindezek ellenére az előbbit tisztelték meg bizalmukkal. Nem lehet igazán logikus magyarázatot találni arra, hogy Ádám és Éva miért hitt jobban az ismeretlen tanácsosnak, mint Alkotójának. 

Hoppa a Bibliai Istenseg figyelmezteti az emberpart hogy letezik ellenseg es orizni kell a kertet vagy barmit az elenygtelen. A lenyeg az hogy akkor megis TUDATABAN VOLTAK A JO ES A ROSSZ TUDASNAK ???? Mert ha valami vagy valaki veszelyt jelent akkor az mar NEGATIV JELZO es akkor TUDNOD KELL ROLLA HOGY AZ NEM JO, ATTOL TARTANI KELL FELNI KELL, OVAKODNI KELL. Szerintem eleg negativ jelzot irtam le hogy nyilvanvalo legyen hogy az eggyik mondat UTI a masikat, hisz eddig csaj A JO TUDASANAK VOLTAK BIRTOKABAN, de meg a kigyot se lassak maris tudjak MI A ROSSZ. Nem hiszem hogy ADAM a halallal valo fenyegetest POZITIV dolognak ertekelte.

Beszelo kigyo ???? ugyan mar a fa nem lehet tudas faja csak egy szimpla fa, de a kigyo beszel vagy barmi is az csak negativ dolog legyen a papok szerint amitol felni kell. Amugy a kigyot mint allatot se veletneul vettek foleg hogy az akkori korban amikor ugymond a Biblia reszei alkotodnak tobb foldreszen tobbfele nepek kulturajukban jelen volt a kigyo imadata mint istenseg, vannak erre vonatkozo regi hitvallasos irasok, faragott szobrok es osi hagyomanyozro irasok, ezeknek utanna is lehet nezni.

Idezet.

Nem lehet igazán logikus magyarázatot találni arra, hogy Ádám és Éva miért hitt jobban az ismeretlen tanácsosnak, mint Alkotójának.

Erre a valaszom>

A kigyo mondta az asszonynak a kert kozepen allo fa gyumolcsetol nem fogtok meghalni. Elohim jol tudja, hogy amely napon abbol esztek, SZEMETEK FELNYILIK, OLYANOK LESZTEK MINT ELOHIM.

1. nem fogtok meghalni - kovetkezmeny nem is haltak meg csak jo par 100 ev multan (igazan nagy fenyegetes foleg ha orok eletunk lehetne (ez csak mese))

2.szemetek felnyilik - mire is gondolhatunk ??? hogy az eddigi tudasotokhoz kepest TOBBET FOGTOK MEGTUDNI A VILAGOTOKROL AMELYBEN ELTEK ES NEMCSAK AZT MIT MAS AKAR LATTATNI VELED !!!!! (mintha ez POZITIV HATAS LENNE semmikeppen elnek alomvilagban babukent)

3. olyanok lesztek mint a Bibliai Isten - hmm ha valami olyan mint a masik vagy olyanna valhat mint a masik akkor azt jelenti UGYANOLYAN TUDASSAL RENDELKEZHETEM MINT A BIBLIAI ISTEN. Ok ha ugyanazokat megtudhatom es megtanulhatom ezen lehetoseg altal azaz TUDATABAN VAGYOK A JO ES A ROSSZ TUDASANAK.

Hoppa miert nem kellettvolna tudnom hogy VAN ROSSZ IS A VILAGOLBAN ES NEM MINDEN ROZSASZIN ????? Miert van ez a NAGY FELELEM HOGY NE TUDD MEG INKABB TEDD AZT AMIT MONDOK ES NEM FAJ A FEJED.

Ha azt tudom amit a Bibliai Istenek vagy alkotok akkor megis kire lehetek veszelyes ?????? A valasz egyszeru !!!

Mi az a diszkrimantiv dolog hogy csak a NO a bunos az ADAM es EVA tettekert a Paradicsomban ez gyanus es meg a VALLAS fel is partolja ezt EVSZAZADOKON KERESZTUL.

HOL IRJA HOGY A BIBLIAI ISTEN FERFI ????? ja hogy mindenhol az UR jelenik meg hat nem diszkriminativ ez is ???? pedig ezt is valaki eldontotte hogy igy legyen. De latta valaki a Bibliai ISTENT szemelyesen ????

(nem Jezusra gondolok kit sokan FOLDI ISTENSEGNEK NEVEZNEK)

,,De latta valaki a Bibliai ISTENT szemelyesen ????"

Válasz: Nem, mivel nem létezik, csak az ember fantáziájában!