Lehetséges, hogy nem is a zsidó nép a kiválasztott, hanem hanem őt választották ki a zsidóságot, mint vallást?

Igen!

A zsido vallás azt mondja, hogy azé világban érvényesülj, itt szerezd meg a jutalmad, a keresztény meg azt, hogy itt fogd vissza magad, majd a túl világon lesz jutalom. Keresztény bárki lehet, zsido viszont csak aki etnikailag oda tartozik.

Így már meg is van a szereposztás: a zsidók érvényesülnek a sokmillió keresztény lúzer felett.

Ez a kiválasztottság!

"Ma a világot formáló személyek döntő többsége zsidó"

Ezt honnan veszed? Ismered a világot formáló személyeket mind, és tudod, hogy a döntő többségük zsidó?

"ügyesek voltak, s ezért terjedhetett el a hitük"

A kereszténység ( Jézus tanításai, követése ) terjesztõi a zsidók között meglehetõs kisebbségben voltak. Eleinte csak zsidó lehetett keresztény, a pogány csak úgy, ha elõbb zsidóvá lett, mai szóval betért.

Pál ötlete volt, hogy nem kell elõbb zsidóvá lenni, ekkor kezdett rohamosan terjedni, mert már nem tartotta vissza a férfiakat, fiúkat a körülmetélkedés.

"keresztényüldözések" ??

Ugye azt nevezed így, amikor a keresztények üldözték a zsidókat Európaszerte hol itt hol ott a 3. századtól nagyjából a 17. századig.

Amikor a 11. sz.ban a keresztesek sokezer zsidót mészároltak le a Rajna menti városokban, százerzrével égették õket máglyán, mivel nem akartak kitérni, I. Richárd kitiltotta õket Angliából, 1492-ben kitutasitották majd kiûzték Spanyolországból, ( persze, vagyonuk hátrahagyásával ), Portugália azt mondta, befogadja õket, majd akik oda menekültek, azokat onna is kiûzték, de elõbb elrabolták 14 éven aluli gyermekeiket, hogy kereszténynek neveljék õket. Hol itt, hol ott rendeztek pogromokat.

Megjegyzem, ezt eddig máshol másnéven olvastam, hallottam.

Viszont pl Németországban a 18.sz-ra kialakult a "szimbiózis". Ezért készítette el Eisenmenger hírhedt németnyelvû keresztényellenes válogatását a Talmudból, hogy ezzel a németeket a zsidók ellen hangolja. a 19. sz. végére a Monarchiában is, általában Európaszerte. Ami persze nem jelenti, hogy nem volt zsidóellenesség. De mindig rétegek részérõl. Magyarországon pl a német iparosok és segédeik, mesterlegényeik ellenségeskedtek a zsidó kereskedõkkel szemben.

Már 1848-ban is Fehérvárott, Gyõrben és Pozsonyban. Le is ....ta õket Petõfi, mondván, ( zanza ) pimaszság a németektõl, mert a zsidók jó hazafiak, a németek meg ellenkezõleg. A 200 e-nél sosem nagyobb honvédseregben több, mint 10 e zsidó harcolt ( több, mint 5%, miközben a zsidók a lakosság 5%-át meg se közelítették ) - azért ez tekinthetõ szimbiózisnak nem?

Magyarországon már Kálmán idejében is volt ilyen, õ elszabotálta a Pápa által követelt szigorú megkülönböztetõ törvények bevezetését, csak akkor kezdte, mikor a Pápa kiátkozással fenyegette. Ez ugyanis azzal járt volna, hogy alattvalói ( fõurak és alacsonyabbranguak ) nem kötelesek engedelmeskedni, sõt.

+++++++++

# 21/22 ma 12:31teljes tévedés.

Épp ellenkezõleg, a Talmud pedig azt tanítja, nem kell búsulni, ha itt nincs meg a jutalom, mert akkor majd odaát. Sõt, inkább örülni kell, mert odát, ugye, mégiscsak több idõt fogunk tölteni, jobb, ha ott kapjuk a jutalmat. ( Ilyen sunyi spekulánsok ezek a zsidók ;) )

A zsido vallás azt mondja, hogy e világban LÉGY TEVÉKENY, igyekezz EMELNI, tökéletesíteni a világot. A hagyomány szerint odaát nem azt fogják kérdezni, hogy mennyit imádkoztál, hanem, hogy mit tettél vettél életedben, mit emeltél fel? ( Persze, nem zsákok, kosarak felemelésérõl van szó )

EZ a kiválasztottság!

Keresztény bárki lehet, zsido viszont csak akit zsidó anya szült, VAGY AKI BETÉRT. ( És bárki betérhet, ha magára vállalja a zsidóságot. Igaz, ez nem kis macera, de valamit valamiért: ha vállalta ( a macerát, a córeszt ), azzal bizonyította, hogy õ is I-ten hû szolgája, így attól kezdve õ is a kiválasztott nép tagja. ( És nagy bunkóságnak számít, ha valaki megemlíti, hogy õ "csak" betért. Annál is inkább, mert Maimonides szerint aki épp most tért be, közelebb van I-tenhez, mint a "gyári". Mert eredetileg valamennyien betértek voltunk, a Szináj alatt tértünk be, amikor azt mondtuk: "megtesszük és híven meghallgatjuk". Csakhogy a gyári esetében ennek 3500 éve, azóta sokat felejtettünk. )

A szereposztás: a tehetséges és szorgalmas EMBEREK ( zsidók vagy sem ) érvényesülnek a sokmillió tehetségtelen és lusta lúzer felett. ( Najó, azért sokszor kell némi szerencse is, az, hogy jókor legyen jó helyen, illetve, hogy pont akkor jusson eszébe pont az, amivel majd érvényesül ( pl Rubik-kocka - Rubik nem zsidó, vagy Siemens villanymotor és dinamó ( Jedlik ugyanakkor, talán valamivel elõbb találta fel, de nem volt jó helyen. Ja, és Siemens se volt zsidó ). Rockefeller ( az alapító ) is elõbb nem volt lusta olaj után kutakodni és csak aztán lett milliomos.

Szia!

Nincs Isten által kiválasztott nép. A kiválasztottság mítosza zsidó vezetők találmánya. Az emberi csoport egó legerőteljesebb megnyilvánulása: "csak az mi Istenünk az igazi, hiszen kiválasztott minket". Ez viszont sima tautológia, hiszen önmaga állításával igazolja, hogy igaza van.

"A Biblia szerint a zsidó nép a kiválasztott nép, mert ők hűek Istenhez."

Az Izrael szó annyit jelent: "ember, aki Istennel jár". Viszont az Ószövetségből megismerhető emberek sokkal inkább voltak egoisták és a saját egójukat keverték össze Istennel. Rablógyilkosságok, népirtások, kultúrák lerombolása, mindez úgy, hogy Istennel takaróztak. Egyébként is, a Tórát a kiválasztottság mítoszában élő zsidóság írta, magának, magáról.

"Ma a világot formáló személyek döntő többsége zsidó."

Lehet, viszont a cső másik végén is ott vannak a zsidók. Tehát az általad említett csoport tevékenységének kárvallotjai között is vannak zsidók.

"Valószínűleg nem véletlen: tehetségesek."

A harácsolást, kapzsiságot, mások fején taposást csak egy nagyon torz világban lehetne tehetségnek nevezni.

"De érdemes fordítva megvizsgálni a dolgot: ügyesek voltak, s ezért terjedhetett el a hitük.Tulajdonképpen mikor a keresztény / keresztyén világról beszélünk, akkor a zsidó kultúra egy elágazásáról beszélünk..."

Nem nevezném ügyesnek azt a megoldást, amikor az ember, ahelyett, hogy felszámolná az egoizmusát, inkább becsapja önmagát és másokat is. Ügyes az, ami előreviszi a világot. Ez inkább sumák farizeizmus. Érdemes nevén nevezni a dolgokat.

"Szeretném jelezni, hogy a kérdésemet nem gyűlöletkeltő szándékkal, nem rasszista indítékkal tettem fel. Örülnék, ha válaszokat is ennek szellemében kapnék."

Az én hozzászólásomat találtad gyűlöletkeltőnek, rasszistának?

Továbbra is kérdem, csakugyan ismered a felsorolt testületek összetételét?

Amúgy a starupokból nem hinném, hogy bajod származik. Kétségtelen, Izraael kénytelen is ilyesmire, hisz az ország 3/4 -e sivatag, energia legalábbis korábban csak importból, nyersanyag szintén, mindezt aggyal kell pótolni.

Azt azé nemondd má, hogy Zuckerberg formálja a világot. Az átalad említetteken kívül még van jó néhány nem-zsidó, akik jelentõs befolyassal voltak, vannak. ( Pl: Hitler, Sztálin, Mao, Castro, Gevara, Furtwängler, Siemens, Fleming, Fellini, Merkel, Putyin, stb )

"A keresztényüldözések első áldozata Jézus Krisztus volt"

NEM.

1) A zsidó vallás szerint Jézus NEM volt Kriszus ( Chrystos - Moschiach, az ÚR Felkentje )

2) Tanításainak egy része a zsidó vallás szerint ( a Tóra szerint ) bálványimádás, erre pedig a Tóra világosan és egyértelmûen halálbüntetést rendel.

3) Tetteinek egyrésze az akkoriak szemében varázslás volt, erre is haláb¨ntetést rendel a Tóra.

4) Némely gyógyítása is ilyen volt, ráadásul volt, hogy Szombaton gyógyított olyat, aki nem volt életveszélyben, ez szombatszegés, amire a Tóra szintéen halálbüntetést rendel.

Ezek bármelyike külön is indokolta volna a halálbüntetést.

Annak, hogy üldözték a keresztényeket, csak, mert keresztények voltak, csakugyan voltak áldozai késõbb. Pl Péter, Pál és sokan, akiket Rómában, v máshol feszítettek keresztre, öltek meg másképp, vagy az arénában vadállatokat engedtek rájuk. Ezeket azonban nem zsidók követték el, tudtad?

Mellesleg õket valójában mint ZSIDÓKAT üldözték, Pál leveléig csak zsidóból lehetett keresztény, a pogánynak elõbb be kellett térnie. És persze akkor még nem is nevezték keresztényeknek, a szó a 2. sz. ban keletkezett.

Sajátságos felfogás, ha ezeket:

"az Ószövetségből megismerhető emberek sokkal inkább voltak egoisták és a saját egójukat keverték össze Istennel. Rablógyilkosságok, népirtások, kultúrák lerombolása, mindez úgy, hogy Istennel takaróztak. Egyébként is, a Tórát a kiválasztottság mítoszában élő zsidóság írta, magának, magáról. "

"A harácsolást, kapzsiságot, mások fején taposást csak egy nagyon torz világban lehetne tehetségnek nevezni. "

nem találod gyûlöltkeltõnek, viszont a Tóra ismertén alapuló közlést, hogy a Tóra I-ten szavait tartalmazza, azt igen. ( Mert az idézet azt bizonyítja, hogy írója vagy nem olvasta, vagy igen, mégsem ért egy kukkot sem a Tórából. )

Vagy esetleg a sok évszázadon át tartott zsidóüldözéseknek, mint TÉNYEKNEK a megemlítését.

Mert az idézett kijelentések semmiképp sem tekinthetõk tényeknek, hanem vélemények. Annak sem túlzottan tárgyilagosak

Pl Egoizmust tanít: "Ha rátalálsz ellenséged ökrére vagy szamarára, amely eltévedt, vidd azt neki vissza. Ha látod gyűlölőd szamarát leroskadva terhe alatt, távol legyen tőled, hogy magára hagyjad, segítsd fel vele együtt. " ( Mózes második könyve 23. fejezet, 4-5. vers )

Meg ez is: "szeresd felebarátodat, mint tenmagadat; én vagyok az Örökkévaló. " ( Mózes harmadik könyve 19. fejezet, 18. vers )

Mózes az egoizmus eszenciája, ugye? "... Ó, könyörülj, nagy vétket követett el ez a nép, midõn aranyból istent alkotott magának. És most, ha megbocsátod bûnüket!… ha pedig nem, törölj ki engem a te könyvedbõl, amelyet írtál." ( Mózes második könyve 32. fejezet, 31-32. vers )

Végül:

"Ami neked gyûlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak kommentár" Hillél ( kb ie 30 is 10 volt a Szanhedrin elnöke ) foglalta így össze ( Talmud, Moed rend, Sábbat traktátus 31a oldal )

Mindez csakugyan az egoizmust, mások fejére taposást tanítja.

Korábbiak kapcsán: ha életveszély LEHET, akkor a mentés NEM szombatszegés, mert az emberélet mindent felülír - ez is az egoizmus, meg a taposás szép példája. Ehhez érdekesség napjainkból: hogy az éltmentés érdekében semmi sem szombatszegés, az szigorúan véve ( a régi tóramagyarázatok szerint ) csak arra vonatkozik, ha zsidó van éltveszélyben. Épp emiatt korunkban úgy rendelkeztek, hogy a vallásos orvosnak Szombaton tilos azzal foglalkoznia, hogy a beteg zsidó, vagy sem, ha ellátásra szórul, el kell látni. Ebben persze nincs semmi különös, érdekessé a eszi, aki így rendelkezett. Nem volt más, mint a nemrég elhunyt, méltán igen nagytekintélyû és olykor vállalhatatlan, akár rasszistának tekinthetõ kijelentéseirõl elhíresült rabbi Ovadia Yosef. Természetesen erre nem az esetleges haálbünti miatt volt szükség, ugyanis amióta nincs Szentély, vallási bíróság nem hoz haálos ítéletet. ( Izraelben világi sem, 65 év alatt egy volt: adof eichmann ( legyen a neve átkozott és örökre kitörölve ) ).

Más kérdés, hogy pl a tehetségrõl az a véleményem, hogy "természetes kiválogatódás" és a körülmények eredménye ( utóbbi úgy, hogy az intenzív tanulás pozitívan hat az szellemi alkotóképességre is )

Ez azonban kifejezetten az utóbbi évszázadokra vonatkozik, amikor már sokszáz éve minden generáció gyerekei állandóan azt hallották: neked legalább kétszerannyit kell teljesítened, tudnod, hogy majdnem annyira elfogadjanak, mint mást.

Egyszóval, mint korábban is hangsúlyoztam, a kiválasztottság nem "különöegességet" jelent, hanem szolgálatot: arra valasztotta I-ten magának a zsidókat, hogy metartsák törvényeit, amint azt a Tóra sok helyén kijelenti. Aki mást mond, képzel, semmit nem ért.

Mindenféle tulajdonságok tekintetében a zsidók nem különböznek másoktól, csak a nagyon ügyetleneknek, nagyon tehetségteleneknek az idõk során nem lettek utódaik, mert a hátrányos körülmények között nem tudták fenntartani magukat.

Így a megmaradtak átlaga jobb lett. Ennyi.

( Érdemes elgondolkodni, kinek fejére taposott Neumann János, Wiegner Jenõ, Komjádi Béla, Yehudi Menuhin, Guttmann Arnold ( Hajós Alfréd ), Székely Éva ( akit a 40-es években kitiltottak az uszodából, hogy az zsidómentes legyen ), Radnóti Miklós, Rejtõ Jenõ, vagy az a mérnök, programmozó, orvos, mûszerész, vagy épp földmûves, aki színvonalasan végzi a napi munkáját ? )

"Hazánkban jelenleg két nemzetiséget vetnek meg"

1) A zsidó hazánkban nem nemzetiség, soha nem volt, ma sem az.

2) A mondat vége lemaradt. ... vetnek meg a BUGRISOK, a tahók, a bunkók. Negyere diplomásokkal, mert lehet valaki három diplomával is bunkó, bugris. Pl, ha rasszista. A cigány nem azért nem dolgozik, koszos, lop stb., mert cigány, hanem, mert olyan környezetbe nõtt bele. És nem kivétel, aki tisztességes polgár, legfeljebb közöttük nagyobb az elõbbiek aránya, mint a nem cigányok között. De közöttük is a töbség aki legalábbis akar.

Kultúremberek körében, legyen akár egyszerûbb - mint mondtam, nem a diplomák száman múlik - nem tapasztaltam ilyesmit, se megvetéest, se elutasítást.

Akik igen, azok esetében írígységrõl van szó. Mint mondtam, a zsidók közül a legtehetségtelenebbek az idõk során kihaltak, így átlagosan eredményesebbek. A bugris pedig nem azt nézi, hogy a másik tehtségesebb, meg többet is tanult, meg többet is dolgozik, hanem csak azt, hogy többre jutott. És hogy jön ahhoz a "gyüttment".

Így látom, hangsúlylozva: ez egy vélemény.