Erkölcsileg mi újat adott a Biblia?

Például olyanokat, hogy a felsőbb igazságok egyenlően vonatkoznak minden emberre, Isten előtt nincs különbség úr és szolga között. Ha a kereszténység nem adott volna valami gyökeresen újat, akkor nem terjedt volna el olyan gyorsan a Római birodalomban, ráadásul minden üldöztetés és népirtás ellenére.

Lehet jönni a görög filozófiával, de az első századokban a mezei ember még továbbra is pogány rítusokat gyakorolt, aminek erkölcsi tanítása nem volt sokkal több bármely természeti nép primitív hiedelmeinél: ha az isteneket kiengeszteled, azt csinálsz, amit akarsz. A hellenizált kultúráknak és a rómaiaknak sem volt semmiféle egységes etikai szemlélete. Általában az erkölcsileg helyes cselekedet az volt, ami jó volt az államnak (Rómának), még ha ez mondjuk egymillió zsidó vagy keresztények százezreinek kiirtásával is járt. Az egész egy ideológiai katyvasz volt, amiből mindenki azt olvasott ki, amit ő jónak látott. A filozófusok művei pedig nagyjából csak más filozófusokat érdekeltek.

A kereszténység abban volt más, hogy ugyanazt a világszemléletet és tanítást egyaránt tudta a művelt filozófus/teológus boncolgatni, illetve a legalsó rabszolga is magáévá tenni. Egy Isten, egy Igazság létezik, ami minden felett való.

Másik nagy vívmánya, hogy a világtól, mivel az teremtetett, elvitatott minden tabut, és ezért megismerhető. Nem laknak istenek a folyókban, a Napban, a szent állatokban. Ez szükséges feltétel volt később a természettudományok kifejlődéséhez. De a népvándorlás viharai századokra visszavetették a témát (mert nehéz haszontalannak tűnő kutatásokat végezni, amikor létbizonytalanságban él az ember).

Titus Pullo !

"természeti népek primitív hiedelmeinél..." - írod

...nos a természeti népek,-akik szerinted primitívek , és lehet is hogy civilizációhoz képest azok - de tisztábbak, mint a civilizációtól a hedonizmusba fordult népesség, amely kínjában már azt sem tudja, mivel fokozza az élvezeteit...vallásosság ide vagy oda...

Nem teljesen keresztény hagyományok, hanem bibliahívő hagyományok. Szomorú, hogy ez lett Jézus tanításából.

Másban egyetértek az előttem szólókkal.

Több ezer évvel azelőtt, hogy a biblia alapjául szolgáló gondolatokat megfogalmazták volna "Mózesék", a Sumérok az avesztában már leírták, hogy szeretni kell a világ teremtőjét. Hogy tisztelni kell a természetet.

Állatot (enni) csak ritkán szabad. Áldozati értéke van. Tűzzel kell szentelni azt. (átsütni)

Növényeknek a magjait áldozatul vissza kell adni a földnek. Áldozati értéke van Vízzel kell szentelni azt. (meglocsolni)

Ehhez képest a biblia (áldozati) öldöklései egy megtébolyodott megalomániás rémálmaival vetekednek.

Ismétlem: Jézust ne keverjük hozzá az egészhez, mert az valójában egy külön tanítás. (Eladhatóságának növeléséhez szükségesnek látták Jézus tanainak egy részét beleírni a Biblia című könyvbe)

„...nos a természeti népek,-akik szerinted primitívek , és lehet is hogy civilizációhoz képest azok - de tisztábbak, mint a civilizációtól a hedonizmusba fordult népesség, amely kínjában már azt sem tudja, mivel fokozza az élvezeteit...vallásosság ide vagy oda...”

A természeti népek még most is ugyanúgy állatok (vagy emberek) vérével próbálják kiengesztelni isteneiket, drogos révületekben álmodott jóslatokra támaszkodva indítanak háborúkat más törzsek ellen. A természettel harmóniában élő, idilli bennszülött közösség a romantikus regények és hollywoodi mozik sajátja. Az emberi természet sötétsége ugyanúgy kiütközik rajtuk is.

Más: a kérdés arról szólt, hogy mi újat adott a Biblia. A Tóra nem a Biblia, mert a zsidók nem hívják Bibliának a saját szentírásukat. A Biblia releváns része az Újszövetség, ami éppen a kifogásolt áldozati kultusz és hiedelemvilág teljes levetkőzése, aminek helyébe az egyén és Isten személyes kapcsolatát és a léleképítést állítja. Vagy látott már valaki keresztény templomban állat- vagy emberáldozatot? Ha már a Bibliát kritizáljuk, akkor annak a releváns tanítását vegyük górcső alá, ne pedig azokat, amik maga a Biblia szerint is érvényüket vesztették.