Jobbá tesz e a vallás, különös tekintettel a kereszténységre?

A kereszténység bevezetése az ókori Rómában nem ment simán, a Birodalom nagy területén erőszakkal vezették be, súlyos atrocitások árán. Legázolták az ősi vallás híveit és a szentségtörőkre szörnyű büntetések vártak. A hatalmas birodalom területén a különféle irányzatokat is egységesítették, de még ez sem ment erőszak nélkül, patakokban folyt a vér. Manapság ez kevéssé ismert, de vannak adatok a mészárlásról, amely évszázadokig tartott, különféle intenzitással. Sajnos az erőszak végigvonul a Kereszténység történetén, az inkvizíció, az idegen népek, az idegen vallásúak pusztításáról beszél a történelem. Amerika bennszülötteinek sorsa, az afrikai rabszolgaszedés és hasonló események is bizonyítják ezt.

Az inkvizíció hírhedt tevékenysége, a máglyák rettegetté tették a kereszténységet szerte a világon.

A részegesség, az alkoholizmus a keresztény időkben is uralkodik, de a kábítószerek is összefüggésben vannak a vallásokkal. A füstölőszerek enyhén hallucinogének, mind a mirha, mind a tömjén gyantája hasonlóképpen viselkedik, ha némileg enyhébben is, mint a marihuána, a hasis, vagy az ópium, amelyeket abban az időben is ismertek és használtak és maguk is gyantafélék. Narkotikumokat gyakran kevertek a füstölőszerekbe, ősi kábító módszer. A keresztény időkben is virágzik a prostitúció, amely mindig jól megfért a család intézményével, mondhatni, kiegészítette azt.

A családfő dominanciája hatalmas, az apa uralkodik a gyermekeken, akiknek még a házastársát is kiválasztotta, a nők alárendelt helyzete is köztudott. Sokan ma is verik a gyermekeiket, a Biblia parancsa szerint, amely arra biztat, hogy bátran vesszőzzék meg a kiskorúakat. A vallás helyesnek tartja a halálos ítéleteket, a barbár kivégzést.

Mindazokkal szemben, akik más nézetet vallanak, cseppet sem toleráns és arra szólítja fel követőit, hogy azokat vesse ki maga közül, ítélje el és hurcolja meg.

Manapság a törvények szigora enyhült, de semmi kétség, mindez a humanizmusnak köszönhető, maga a kereszténység ma is éppen olyan szélsőséges lenne, mint az ó, vagy a középkorban, ha hagynák.

Mindaz a szép és jó, ami a kereszténységre jellemző, csak saját keretein belül érvényesül, ami azon kívül van, az lehet bármilyen jó, elfogadhatatlan számára. Arról sincs tudomásom, hogy a bűnözés valaha is kevesebb lett volna a keresztény időkben, vagy akár manapság azokban az országokban, ahol többségben vannak még a vallásosak, vagy jelentős a számuk. A hazugság sem lehet ismeretlen, hiszen már az a gyakorlat, hogy megesketik őket a Bibliára, is arra mutat, hogy egyáltalán nem ritka eset, ezért eskü szükséges és mivel a tanúvallomás ritkán bizonyító erejű, ezért az eskü sem mentesít azonnal a hazugság alól, hiszen láthatóan nem küszöböli azt ki. A házasságtörést sem véletlen, hogy mindig szigorúan büntették, úgy látszik, egyáltalán nem volt ritkaság, ezért amelyik kitudódott, azt keményen megtorolták, igazi jelentőségén bőven felül. A keresztények között manapság is rengeteg az irigy, a kevélykedő, de ez régen még fokozottabb volt, már az öltözékből is kitűnt. Egy egyházi hatalmasság és egy egyszerű pór között a különbség hatalmas. Ezek mellett nem egy gazdag polgárt veszejtettek el, kifejezetten a vagyonáért és ebben jelentős a klérus és a mélyen vallásos világi uralkodók szerepe is.

A vallásosak számos alkalommal példálóznak a világháborúkkal, de azt elfelejtik megemlíteni, hogy az első a vallás jegyében zajlott, továbbá hazánkban volt a két háború között a világon a legtöbb vallási ünnep, hiszen a nép mélyen istenhívő volt, így a második világháború magyar résztvevői is Isten nevében vonultak Oroszországba, a vágóhídra. Ezeknek a háborúknak is köszönhetőek, hogy a világon az ateizmus nagymértékben elterjedt.

Van itt egy ostoba link, amely egyenesen azt próbálja harsogni, hogy az ateisták panellakó lumpen elemek:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Erre csak annyi a válaszom, hogy a diplomások túlnyomó része nem vallásos, pedig ők köztudottan jobban keresnek, mint az iskolázatlanok, ezért valószínűleg a lakáskörülményeik is jobbak.

Egyébként a panelekben sem mindenki, züllött, sőt ez kifejezetten ritka és a nyomor okozta züllés inkább a gazdasági katasztrófák hatása, nem a vallástalansággal függnek össze a következményei, hanem a megszűnő munkahelyekkel, a válsággal, a nehéz gazdasági körülményekkel.

Keresztény is részegessé válhat, ha elveszti a talajt a lába alól, ami gyakoribb eset náluk, hiszen aki nem hisz Istenben, az jobban érzékeli a nehézségeket, nem mástól várja a megoldást, hanem sokkal racionálisabban megtalálhatja a megoldást, hiszen azt nem takarja semmi, azonnal a legfontosabb problémára összpontosíthat és egy pillanatra sem várja Isten segítségét.

A Bibliai erkölcsöt már régen túlhaladta a humanizmus, amely ráadásul egyetemes és hittől, vallástól függetlenül mindenkire érvényes.

Tudnám még folytatni, de ennyi is elég egyenlőre.

Kedves Kyran!

Amit írtam, azok történelmi tények.

Miért is tiltja a Biblia a lopást, a hazugságot, a gyilkosságot, a házasságtörést?

Ha nem lett volna, akkor tiltásra sem lett volna szükség.

Ha ismeretlen lenne a hazugság, akkor nem kellene a Bibliára tett kézzel, nagy ceremóniák közepette esküdözni, amely eskü, mint írtam, nem nagy jelentőségű, hiszen a gyanú fennáll a hazugságra, ami a tapasztalat alapján egyáltalán nem kizárt.

Az első világháború okai valóban nem a vallásban keresendők, (vagy mégis, hiszen a vallások uralta világban éltek az emberek!) de az egyházak támogatták azt, a hadba vonulókat mindenhol megszédítették, lelkesítették. Sehol sem volt ellenkezés, egészen a végéig harsogott a szólam: Isten, Haza, stb.., csak a frontokon kaptak észbe az emberek, de ott már késő volt és mindenkit felkoncoltak, aki észre tért és ki akarta magát vonni az öldöklésből. Agyonlőtték, a tábori pap jelenlétében és nálunk ez a másodikra is érvényes, de megemlíthetsz más országokat is. A szovjeteken kívül minden hadseregben voltak papok, mindenféle felekezetből, még a németeknél is!

A börtönökben is volt és van is istentisztelet, talán még Kádár idejében is volt, de ebben nem vagyok biztos.

A feudalizmus végig az elnyomásról szólt, amit a papság támogatott és az egyenlőtlenség akkora mértékű volt, ami mai fogalmakkal meghaladja az egyszerű kevélységet és az irigység is nyilvánvaló, ekkora vagyoni különbségek között.

A keresztény egyház negatív szerepe a történelemben kikerülhetetlen és gyermeteg mosakodásod csak azt bizonyítja, hogy nem akarsz ezzel szembenézni.

Az amerikai indiánokat keresztények irtották ki, franciák, spanyolok, angolok, Jézus nevét hangoztatva, a jezsuiták bármennyire is sima modorú és intelligens emberek voltak, hírhedté váltak a vérengzéstől. A keresztény holland hajósokat és az amerikai keresztény ültetvényeseket nem akadályozta meg abban a Krisztusuk, hogy fekete rabszolgákkal népesítsenek be egy földrészt, ahol zömmel kiirtották az őslakókat, egyszerűen azért, mert még a korbács hatására sem volt erejük annyit robotolniuk, amennyit ki akartak préselni belőlük.

Ugyan, mit jártatod a szádat, minden tiltás, ami a Bibliádban van, arra mutat, hogy mindazok a bűnök nagyon is jelen voltak a keresztény világban, mert ha nem lettek volna, akkor tiltani sem kellett volna őket. Kocsma és bordélyház, közismert fogalom, régi dolgok ezek, egyáltalán nem csak a napjainkra jellemzők.

Azt nem tagadom, hogy az egyház próbálta mérsékelni mindezek hatását, de bizonyára kevés sikerrel, hiszen kétezer év alatt sem tudta leküzdeni azokat a problémákat, amik ma is jelen vannak a világunkban és a vallásosak ugyanúgy kiveszik a bűnökből a részüket, ahogy eddig is tették.

Mindezekhez az emberi gyengeségekhez a vallás szörnyű bűnei társulnak, hiába is próbálod tagadni, erre bizonyíték a történelem.

Nem sokat értettél meg abból, amit írtam. Az ateisták semmiben nem egységesek, ugyanúgy különböznek, mint a vallásosak, sőt a tanultsági, a kulturális szint és a megrögzött szokásaik lehetetlenné tesznek csoportértelmezést.

A vallásosak annyiban egységesek, hogy hallgatnak a prédikátoraikra és vakon követik őket. Hitükből kifolyólag bármit könnyen elhisznek, ha az támogatja a vallásukat, elfogadható számukra, még az is, hogy embereket elégessenek, csecsemőket kardélre hányjanak.

Könnyen elhitték, hogy a feketék nem emberek, legalább is annyira alávalók, mint az állatok és úgy is kezelték őket. Még a példaképeiket, a zsidókat is alaposan meggyötörték az idők folyamán. Mindez valóban csoportérdekből és felsőbbségtudatból fakad, ami az ateistákra nem jellemző.

Válaszod is tipikus, a felhozott érvekre semmit sem tudsz mondani, ezért megpróbálsz személyemben támadni, holott semmit sem tudsz rólam. Érveid ugyanúgy légből kapottak és bizonyára készségesen elhiszed, hiszen ehhez vagy szokva, minden, ami a céljaidat szolgálja, az hihető számodra és fel sem merül benned, hogy tévedhetsz.

A történelem során gyakran előfordult, hogy pásztoraitok rossz irányba vezettek benneteket, de ez egy hívő számára nem kontrollálható és alapvetően ez a különbség az ateizmus és a vallások között.

A legjobb példa erre a tudományok által feltárt igazságok elvakult tagadása, amennyiben az kissé is érinti a hittételeket.

Az különben sem tenné jobbá a vallásosakat, ha igaz lenne a valóságtól elrugaszkodott nézetük, amely szerint az ateista az ateizmusából kifolyólag nem jó ember és egy vallásos előnyben van vele szemben, pusztán azért, mert hisz egy soha nem látott mindenható lényben, akinek még a létezésére sincs semmiféle konkrét utalás.

Mint rámutattam erre, elvakult hite éppen ellenkező irányba sodorhatja és éppenséggel a kételkedés, a szánalom, ami sok vallásosban felébredt a máglyán sikoltozó emberek láttán, az teszi jobbá a hívőket. A józan paraszti ész, amely mégis a mindennapokhoz tudta igazítani a meglepően következetlen hittételeket.

A ne ölj parancs is csak a keretrendszeren belül érvényes igazán, ha felbolydulnak a dolgok, a más nézeten levők könnyen kikerülhetnek ebből és akkor az elpusztításuk nem csak megengedett, hanem egyenesen szükségessé válhat és mindezt a vallás parancsai hirdetik, amely szerint akik másképpen látják a világot, azoknak előbb, utóbb pusztulniuk kell.

Az kétségtelen, hogy a sok évszázados vérengzés az egyházakban is némi toleranciát okozott, de ez is könnyen felborulhat, amire jó példa a különféle felekezetek gyűlölködése, egymásra acsargása. Jól látható, hogy meg tudnák egymást fojtani egy kanál vízben. Ha az ateisták nem őrködnének szerte a világban, a vallásháborúknak se szeri, se száma nem lenne, az uralkodó vallás, amely az adott helyen többségben van, terrorban tartaná a más nézeten lévő felekezeteket, a más hiten lévőket.

Nem mintha a más hiten lévők jobbak lennének a deákné vásznánál. Zsidók, mohamedánok és egyéb vallási irányzatok követői között manapság is előfordulnak ellenségeskedések, de meg kell hagyni, a keresztények különösen kivették a részüket és élen jártak a fanatizmusban, a széthúzásban, a marakodásban, amint ezt a história elmeséli nekünk.

Ha valódi érveid vannak ezzel kapcsolatban, kíváncsian várom.

Kedves Kyran!

Ez a válaszod lényegesen engedékenyebb, mint az előző és értékelem ezt.

Nem veszed azonban figyelembe, hogy sok esetben éppenséggel a Biblia alapján követik el a különféle atrocitásokat.

Az ószövetség háborúi, amiből még Isten is kiveszi részét, jó alapot adnak a megkülönböztetésre, a végítélet apokaliptikus képei egyenesen szörnyűek és árulkodnak mindarról, amit írtam.

A zsidókkal szemben ma is tapasztalható ellenszenv pusztán a vallásuk és az abból fakadó szokásaik miatt keletkezett és ez rámutat a keresztény elvek hibáira, a tolerancia hiányára, ami számos más esetben is érvényesül.

A homoszexualitást magam sem kedvelem, visszatetsző számomra, de a mássághoz való jogukat elismerem, ahogy szerte a világon és hazánkra jellemző, hogy politikusaink megtagadják tőlük azokat a jogokat, amit máshol már elismernek. Nyilvánvalóan figyelembe veszik a hazai közhangulatot, amely a keresztény vallás hatására alakult ki, amely szigorúan elítéli a másságot, az idők folyamán tűzzel, vassal irtotta ezt az egyház és ez a példám is a hittételek ellen szól.

Sajnos be kell valljam, magam sem tudom teljes mértékben túltenni magam a belém ivódott nézetektől ez ügyben, de legalább belátom, hogy a legjobb békén hagyni őket és óvakodok attól, hogy súlyos ítélettel elmarasztaljam álláspontjukat.

Ugyan, miért nem élhetne meg muzulmán és zsidó a keresztények mellett békésen és a református templom mellett a katolikusnak is meg kell férnie és manapság természetes, hogy a Jehova Tanúi is hallathatják a szavukat, némelyek szerint kissé erőteljesen, de mindenképpen szabadon.

A keresztény erkölcs számos kérdésben mérvadó volt, készséggel elismerem, de a mai világunk már jobban disztingvál. A házasságtörés arra mutat, hogy a család alapvető működési elve hibás, megszűnt a szeretet, a megbecsülés, az összetartó erő. Mindez sajnálatos, de megkövezést nem érdemel, ilyenkor a válás a megoldás és minden hibájával, következményeivel elfogadható, mert miért legyenek olyan emberek összekényszerítve, akik nem óhajtják azt, ellenben mindenki kezdhet új életet, lehetőleg jobbat, mint ami a régi kapcsolatából fakadt, legalább is ez a törekvés.

Sok bűnnek vett parancsolat sem akkora súlyú, mint azt a vallás parancsai hirdetik, ahol alig van különbség egy nagyképű, nagyot mondó, irigy és zsugori, vagyis emberi gyengeségekkel bőven terhelt ember és egy elvetemült tömeggyilkos között, pedig mégiscsak hatalmas a különbség.

Alapvető a törekvés, amely arra irányul, hogy a hittételeket el kell fogadni és ha ez megtörténik, akkor egy egyszerű megbánással a legszörnyűbb bűnök is megbocsájtásra lelhetnek, ami rendkívül sajnálatos és azt kell mondjam, hogy kilóg a lóláb, a keresztény elvek alaptétele az az igyekezet, hogy mindenkit a táborukban tudjanak és ez által mindent meg tudnak érteni.

Mindez a Biblia alapelveit is cáfolja, de a gyakorlat sem szimpatikus sok tekintetben.

A mohamedánok kifejezetten erénynek tartják a szűkölködők segítését, az alamizsna osztást, de a keresztény gyakorlat a nincstelenséget, a lecsúszást jórészt Isten büntetésének tekinti és könnyedén ráfogják, hogy maga tehet róla. Vállvonogatva elmennek a hajléktalan mellett és csak nagyon kevesen adakoznak, bár tagadhatatlanul akad jószívű is közöttük, de sajnos nem nagy számban.

Sajnálatos módon sokan kifejezetten a hitükkel könnyedén össze tudják egyeztetni ezt.

A humanizmus kialakulásáról ír a wiki

[link]

Sajnos az ismertetést a középkorban abbahagyja, de a számos oldal közül, amik ezzel foglalkoznak, elolvashatod mondjuk ezt:

[link]

ahol erőteljes a vallásos humanizmus kifejtése, de bőven kereshetsz más megközelítést is.

Remélem, azt is észrevetted már, hogy magam nem vagyok teljesen a vallások ellen, csak az idejétmúlt és anakronisztikus megnyilvánulásait bírálom, főleg a fanatizmust, a tolerancia hiányát és az ostobaságot.