Ha a nemi vágy érzése teljesen természetes dolog, akkor egyesek azt miért nyomják el vallási meggyőződésből?

Nem bűn. Érezni egyáltalán nem bűn.

Elnyomni is csak azt kell, ami bűnös és másoknak ártana (főleg igazságtalanul).

Viszont nem szabad testközpontúnak lenni, mert az nem helyes. Szellemi vakság lehet mögötte, ha valaki a belső nem is érdekel.

Egyébként meg ha tetszik a barátod nője, gondolom te sem erőszakolnád meg titokban vagy nyilvánosan, ugye?

Házasságon belül pedig azért támogatja a Biblia, mert inkább család és szeretet centrikus, mint ego.

Meg azért, ne mondd, hogy a családnak csak hátránya van, a házasságon kívüli szexnek meg csak előnye.

Akkor olvasd el ezt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__4..

A házasság tulajdonképpen arra érvényes, akivel egy test leszel. Tehát nem bűn szeretkezned a pároddal. Elhagyni bűn (főleg indokolatlanul). Bár az én szótáramban inkább helyzettől függő és inkább helytelen.

Szia.

Ha felnyitod a Magyar Értelmező Kéziszótárat, és kikeresed a "vágy" kifejezés definícióját, akkor ezt találod:

A vágy hiányérzet kielégítésére való erős lelki törekvés.

A vágyódás alatt az ember a vágyott tárgyra, személyre szó szerinti függést generál, ez a függés pedig gyakorlatilag rabság, és tönkreteszi az adott egyén "lelkét". A vágy elnyomása pedig balgaság, hiszen ez is hosszútávon romlást idéz elő, pszichés problémákat, nem mellesleg a vágy definíciójából kiindulva, maga a vágyódás is egy pszichés probléma. A vágyat eredetileg nem elnyomni kellene, hanem a gyökerénél kiirtva megszüntetni annak előjöttét. Másfelől ezen érzés átélése alatt az egyén személyes önmagával van csak elfoglalva, minden más érdekét háttérbe szorítva, vagyis elkövetve az önzést. A vágy (nem csak nemi) tehát szimplán egyszerűen az ezt átélő egyénnek árt...és pontosan azért nevezik bűnnek, mert bibliai alapon a bűn az, ami elválaszt Istentől, ha pedig valaki csakis személyes önmagával van elfoglalva, és ugye mással nem, akkor elválasztja magát a dolgoktól, így elválasztja magát Istentől is.

A vágy/vágyódás nyilván természetes olyan szempontból, hogy az ember kénytelen átélni, kikerülhetetlenül, de csak és kizárólag azért, hogy értékelni tudja azt, amit teljességnek, hiánytalanságnak nevezünk...csak és kizárólag a kontraszt miatt nevezhető "természetesnek". S ha józanul végiggondoljuk, és mindenki csak és csak személyes vágyait teljesíteni, akkor nem csak elméletileg, de gyakorlatilag is tönkrezúzná a közösséget, amiben él, hiszen saját magával lenne elfoglalva, a közösség érdekeit háttérbe szorítva.

A Biblia tanítása szerint, aki megtér Istenhez ténylegesen, az többé nem érez vágyat, nem kezd el kívánni semmit, hiszen mindent megkap Istentől automatikusan, vagyis megszűnik a hiány.

megj.: Sokan a vágyódást, ragaszkodást, nemi vonzódást szeretetnek nevezik a hétköznapokban, de ezek valójában az önző szeretethez tartoznak, és a Biblia meg is különbözteti ezt a típusú szeretetet az eredeti nyelvhasználat szerint, megkülönbözteti az Isteni szeretettől, ami valójában önzetlen...ez a szeretet az agapé. Nem kértél bibliai okfejtést, így nem is fogok Neked azzal előhozakodni, de ha nagyon kíváncsi vagy, egy régebbi kérdésnél egy kedves válaszoló szépen leírta az eredeti nyelvezetben használt szavak jelentését a szeretettel kapcsolatban, s talán ki tudom Neked keresni.

üdv

28/F

LastOne.Left

Isten előtt a házasság nem egyenlő egy papír aláírásával a házasságkötő teremben...vagyis ha egy nő és egy férfi felelős döntést hozva elhatározza mondjuk 18 évesen, hogy együtt éli le életét, akkor a házasság már megtörtént, hiába nem adta őket össze a polgári hivatal, vagy a pap.

üdv

28/F

LastOne.Left

Én nem nevezném bűnnek a házasság előtti szexet. Viszont az utóbbi időben kezdem megérteni azokat,akik amellett érvelnek,hogy a szex csak a házasfelek között megengedett.

Ugyanis a szex nagyon nagy kötőerő. Ha két ember között nem csak társas önkielégítés,hanem mély,őszinte érzelmeken alapuló önátadás történik,az azt a két embert iszonyú erősen össze is köti,amit a későbbiekben nagyon nehéz szétválasztani,és mindkét félnek érzelmi sérüléseket okoz. Szerintem ez vele a probléma elsősorban.

Annak idején én vallásos emberként is a házasság előtti szex igenlése mellett érveltem,szexuális életet is éltem,de most már kőkeményen látom az árnyoldalait is.

A szex csodálatos dolog,Isten arra szánta,hogy két ember között a legmélyebb szeretet közvetítője legyen,különleges kapocs- és ebből születhessen meg a közös gyermek is. Namost ebben a formában csak azzal lehet megélni a szexet,akivel testileg és lelkileg egy vagyok,nem csak pár hónapra,hanem egy életre.

Ha a szex egy éjszakás kalandok,pár hetes-hónapos együtt járások kelléke marad, akkor törvényszerű,hogy kiüresedik. Az is szex,amit két felhevült tini csinál egy kocsi hátsó ülésén vagy a parkban,de annak,amire Isten a szexet adta,ez egy nagyon torz,kisszerű formája. Ha ilyenekre pazarolom el ezt az ajándékot,ha megosztom magam olyanokkal,akikkel egyáltalán nem biztos,hogy együtt is maradok,akkor mi marad annak,akivel valóban egy akarnék lenni egy életen át?

Ezek a problémák,kedves Kérdező.Nem arról van szó,hogy ha házasság előtt szexuális életet élünk,akkor Isten megbüntet,"mert az bűn". Arról van szó,hogy valami nagyon különleges dolgot vulgarizálunk,hétköznapiasítunk,míg végül sok esetben nem marad más,mint kiégett emberek érzelmek nélküli ágygimnasztikája.