Ha Jézus (ergo a "Fiú") az "Atya" fia. De mégis mind a ketten egy azon személy vagyis az "Isten"?
Akkor ez olyan lenne, mintha én azt állítanám egyfajta szakadár tudatállapotban, hogy az apámnak a fia vagyok, de mégis mind a ketten ugyan az a személy vagyok, akkor nem tartanátok hülyének?
Miért beszélt Jézus (jobban mondva írta a valaki) E/3 személyben az Atyáról, mikor ő volt az "Isten"? Hisz ő maga volt Ő maga... szóval értitek! X)
És ha azt mondom, hogy Isten a szeretet. Vagy, hogy a szeretet maga az Isten? Jézus úgy tudott szeretni és elfogadni mindenkit, hogy nem voltak előítéletei. Lehetett az rabló, szegény, gazdag, római. Bárkinek megbocsájtott.
"Mózes könyvében olvashattátok, szemet szemért....én viszont azt mondom, ha megütik az egyik orcádat...." Vagy "..megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.."
Mind a megbocsájtásról szólnak. Tanításai a FELTÉTEL nélküli szereteten alapszanak. Ha erre képes vagy, egy vagy Istennel. Amíg személyként tekintetek Istenre, sosem fogtok megegyezni. Mert mindenkiben máshogy jelenik meg. Mindenki máshogy szeret. Más az egója. Ha felismered saját egódat, megszereted a többi embert is feltételek nélkül. Ha félsz, tartasz a másiktól,ha előítéletekkel vagy mások iránt, ha álarcokat használsz, mást a főnököd előtt, szüleid elött, mást az ujságárusnál és mást egy hajléktalan társaságában, akkor biztos lehetsz, hogy téged az egód irányít. Ez nem feltétel nélküli szeretet, ez nem Isten.
És ha erre mindannyian képesek lennénk, eljönne a várva várt "paradicsomotok", ami végig itt van körülöttünk, csak mi inkább félelmeink mögé bújva hagyjuk, hogy egónk vezéreljen.
"Ha megdobnak kővel... dobj vissza kettővel!"- ja, aztán megdobnak hárommal és így tovább bla-bla...
Mert amit adtok, azt is kaptok vissza! Adj hát szeretetet, hogy a szembejövőben ne egy lehetséges támadót láss, hanem a testvéredet.
Hogyan lehet, hogy azt a sok angyalt az Isten fiainak nevezik az Ószövetségben, mindenféle meghökkenés és dicséret adás nélkül, majd miután elérkezünk Pál apostolhoz egy minden angyaltól magasabb pozícióban álló személyről tanulhatunk, akit Pál dicsőít, istenít? Isten mindig ugyanaz. Isten mindig EGY marad, csak 3 személyben nyilvánítja ki magát, adja tudtunkra, hogy ő van: az Atyában, a Fiúban és a Szent Szellemben. Az Újszövetségből megismerhetjük Istent és találkozunk ezzel az érdekes, emberi ésszel fel nem fogható jelenséggel. Ezt nem lehet sem a vízhez, sem a tojáshoz, se semmihez hasonlítani, téveszme ha valaki így hiszi.
Ha Jézus nem tette volna magát egyenlővé az Istennel (nem bocsátott volna meg embereknek, nem engedte volna hogy imádják, nem tett volna annyi "Én vagyok..." kijelentést; "Én pedig azt mondom..." kijelentést; azt ígérte hogy majd Ő elküldi a Szent Lelket, vagyis Isten lelkét, akit csak Ő küldhet el, stb) akkor hogy a ménkűbe feszítették volna meg? Milyen oknál fogva?
Jézus Isten, mindig az volt és az is lesz. Rajta kívül nincs más szabadító. Isten fia: a láthatatlan Isten látható képmása! Az Atya ÖRÖKTŐL fogva rajta keresztül nyilvánítja ki magát(mind teremtésben, mind megváltásban, üdvözítésben, stb), ezt jelenti Isten Fiának lenni, általa leszünk mi is egyszerű teremtményekből Isten gyermekei (feltámadás).Isten ember számára nem igazán felfogható, ezért persze vannak és lesznek is akik leordítják a hsz-emet... Amit azonban zsigerből gyűlölök az az a dolog, amikor szándékosan nem akarják megérteni, amit írok, még ha átlátják akkor sem.
Na azért az angyalokkal is álljon meg a menet! :)
Most komolyan, az angyalokat csupán azért találták ki az emberek, mert vágytak arra, hogy repülni tudjanak, hogy meghódíthassák az eget. Ezért is lett az, hogy isten képmására teremtett élőlényt szárnyakkal társították. De ez lehetetlen, mivel az emberek csontozata túl nehéz ahhoz, hogy repülni tudjanak, még akkor is ha szárnyuk van. Ha szárnyunk lenne, akkor legalább a kezünk 4×-nek kéne lennie, de azzal meg a közlekedés valljuk be, egy kis helyen nem lenne túl kellemes (még ha össze is tudnánk húzni).
Az ördögökről meg annyit, hogy direkt csúnyának ábrázolják őket. Kecskelábbal, meg kecskeszarvakkal... ezt a kinézetet amúgy a faunoktól csórták. De ha jobban belegondolunk, egyetlen olyan lény se létezik, amelyik szarvat és patát visel, s közben ragadozó lenne (igaz van pár mindenevő).
Megfigyeltem, hogy pl a valóságban is sokkal több az olyan ember, akik tisztában van a külső adottságaival, hogy azok sokkal sekélyesebbek belül (gondolok itt az empátia hiányára és az egoizmus megnyilvánulásaira).
A feltámadást (bármilyen formában való túlélést) is azért találták ki, mert az emberek félnek a haláltól és inkább ringatják magukat rózsaszín felhőcskék között, mint egyszerűen elfogadni a tényt, miszerint megszületünk, élünk, megszűnünk.
A túlvilág elmélet csak akkor lenne helyénvaló, ha már mi is el lettünk volna valamilyen formában raktározva az idők kezdetén, hogy később örökké élhessünk (és ez a földi lét valóban csak egy szakasz legyen az utazás során). Ez persze lehetetlen, mivel mi is két főbb tényezőből vagyunk (egy kis biosz: sperma + pete).
Az ember fél a haláltól és ezért bármit képes megtenni, hogy elkerülje azt, akár csak gondolati síkon is.
Az öngyilkosok esetében már pont ellenkezőleg van, ők félnek az életben rájuk váró nehézségektől, és inkább egy olyan utat választanak, ami a totális megsemmisüléshez vezet (hogy már ne kelljen érezniük a fájdalmat, vagy semmit se).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!