Ha Éva és Ádám tökéletesek voltak, akkor hogyan tudtak vétkezni?

Ha isten tökéletes, miért büntette meg a tökéletlen teremtményeit, amikor előre látnia kellett, hogy azok vétkezni fognak (elvégre téren és időn kívül létezik, ügyebár).

Innentől kezdve olyan, minta én programoznék egy AI-t, tisztában vagyok a hibáival, mégis feltöltöm egy robotra, kezébe nyomok egy fegyvert, és kirakom a város főterére. Aztán persze nekem áll feljebb, ha az ismert hibánál fogva lelő mindenkit. A felelősség hárításának ősi története :P

Úgy, hogy Isten szabad akaratot adott nekik.

Megtehették volna, hogy úgy válaszolnak a Sátánnak, ahogy Jézus tette ezt később, de nem így történt.

Elhitték azt, amit mondott, ahelyett hogy Igével utasították volna el.

A gonoszt csak akkor fogod ismerni (talán), ha átéled a hatását...

"hogyan tudtak vétkezni"

Szerinted mi a bűn fogalma? Milyen vétkezni? Van neki következménye?

Milyen tökéletesnek lenni?

Szervusztok.

Nos Ágnes újabb támadást indított Jehova ellen.

Persze ezt a kérdést az elmúlt évben többször is feltették, és ott le vannak a válaszok írva.

A legtöbben ismerik — még ha csak hallomásból is — az első emberpár, Ádám és Éva történetét, azt, hogy miként estek bűnbe az Éden-kertben. Vajon már eleve hibás géneket kaptak, mondhatni egy fajta konstrukciós hibával lettek megteremtve, ami miatt hajlamosak voltak a bűnre és az engedetlenségre?

Hogy meg volt elégedve a munkájával, azt az is bizonyítja, hogy megáldotta az első emberpárt, és azt az utasítást adta nekik, hogy szaporodjanak, töltsék be a földet emberekkel, és gondozzák földi teremtésművét. Ez nem egy olyan személyre vall, akinek kételyei vannak munkája minősége felől (1Mózes 1:28).

Az első emberpár teremtéséről a Biblia ezt mondja: „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket” (1Mózes 1:27). Ezek a szavak persze nem azt jelentik, hogy az emberek fizikai felépítésükben hasonlítanak Istenre, hiszen „az Isten Szellem” (János 4:24). Inkább arra mutatnak rá, hogy az emberi teremtmények isteni tulajdonságokkal, valamint erkölcsi érzékkel — lelkiismerettel — lettek felruházva (Róma 2:14, 15). Ezenkívül szabad akaratot is kaptak, melynek segítségével fel tudnak mérni egy helyzetet, és el tudják dönteni, hogy miként cselekedjenek.

Ám ősszüleink útmutatót is kaptak. Figyelmeztetve lettek, hogy milyen következményei lesznek, ha helytelenül cselekednek (1Mózes 2:17). A bizonyítékok tehát rávilágítanak, hogy amikor Ádám egy erkölcsi kérdéssel találta szembe magát, olyan döntést hozott, amely akkori helyzetét tekintve célszerűnek és előnyösnek látszott. Ahelyett, hogy a Teremtővel ápolt kapcsolatára vagy tetteinek hosszú távú következményeire gondolt volna, inkább a feleségét követte, és helytelenül cselekedett. Később azzal is próbálkozott, hogy Jehovára hárítsa a felelősséget, mivel azt mondta, hogy a felesége vezette félre, akit Jehovától kapott (1Mózes 3:6, 12; 1Timóteus 2:14).

A másik fele a kérdésnek:

Egyesek úgy érvelhetnek, hogy ha Isten mindent tud, akkor azt is előre tudnia kellett, hogy Ádám és Éva engedetlen lesz.

Mit árulna el Istenről, ha valóban igaz lenne az, hogy előre tudta, hogy ez a tökéletes emberpár vétkezni fog? Az azt jelentené, hogy számos rossz tulajdonsága van. Akkor ő gonosz, igazságtalan és kétszínű lenne. Néhányan úgy gondolhatják, hogy kegyetlenség volt kitenni az első emberpárt valaminek, amiről Isten előre tudta, hogy rossz vége lesz. Ebben az esetben Isten lenne a felelős, legalábbis részben, a történelem folyamán bekövetkezett minden gonoszságért és szenvedésért. Egyesek ezért még ostobának is tarthatnák.

„De hogy lehet, hogy ezt egy mindentudó Isten nem látta előre?” – ellenkezhet valaki. Jehova korlátlan bölcsességéhez természetesen az is hozzátartozik, hogy képes ’kezdettől fogva megmondani a véget’ (Ézsaiás 46:9, 10). Ám nem kell minden esetben használnia ezt a képességét, ahogyan a mérhetetlen hatalmát sem. Jehova bölcsen megválogatja, hogy mikor él ezzel a képességével; akkor, amikor az ésszerű, és a körülmények megkívánják.

Jehova bölcsen nem úgy teremtette meg az első emberpárt, hogy a robotokhoz hasonlóan beléjük legyen programozva, mit kell tenniük. Ehelyett a szeretetéből fakadóan szabad akarattal ruházta fel őket. Ha jól döntöttek volna, azzal kimutathatják a szeretetüket, a hálájukat és az engedelmességüket, és ez nekik is, és égi Atyjuknak, Jehovának is örömet szerez

Ezek alapján csakis arra következtethetünk, hogy végtelenül bölcs Istenünk nem akarta előre tudni, hogy az ősszüleink vétkezni fognak-e. Elég ostoba és bizarr lett volna megteremteni az embereket, és utána végignézni, ami velük történik, ha már előre tudja a történet végét.

Ezekből a kérdésekből egy tanulságot levontam:

Az ember azért tesz fel isten elleni kérdéseket amiért Ádám Jehovát hibáztatta Éváért, hogy talán nem jó társat adott neki.

ezt örököltük.

Mindenki hibás csak mi nem....

Hát elég gyáva az az ember aki nem meri a tettei következményeit vállalni, hanem áthárítja a felelősséget.

Szia!

Tökéletes az első, egész teremtmény volt. Ádám és Éva, mint az elsődleges teremtmény szétválasztott megnyilvánulásai már nem voltak azok.

Egyébként szabad akaratról akkor beszélhetnénk, ha az akaratot, minden esetben megelőzné a tudatos értelmi és érzelmi vizsgálat, mivel azonban az akarat,-igen gyakran-egy ösztönös reakció termékeként, azoknak alárendelve születik meg, ezért az akarat szabadságáról nem beszélhetünk.