Jézus kinek áldozta fel magát, hogy megszabadítsa az embereket a bűneiktől?

tehát töftöf még is csak olvastam nem gondolod? Csak hát ha jól számolom kb. 35-40 évvel ezelőtt, még hozzá oldalról oldalra sorról- sorra át is gondolva. mivel jómagam katolikus vagyok. aztán sorra vettem minden hit féleséget amit csak felleltem.

Ezért hát nézd el nekem, hogy nem idézem szórul-szóra mit jelöltem is azzal, hogy kb.

Aki szórul-szóra idéz, az vagy kéznél tartja állandóan a bibliát vagy bemagolta mert már bigott.

Szia töftöftöf!

A halál miért a bűn zsoldja? /a jó is meghal/

Miként szaporodott Ádám és Éva? Csak úgy, mint mi.

Spermium, pete, kisbaba, tini, felnőtt, öreg, - halál.

Ez az élet rendje.

Nézz körül.

Minden így fejlődik, az állatok, a növények, minden, miért pont az ember lenne kivétel?

Esetleg az állatok, a növények is bűnbe estek?

Mami, én nem rég olvastam (újra) úgyhogy elnézem neked. És miért ne néznék ki a Bibliából? Viszonylag aktív társasági életet élek, nem a gyülekezetben.

Tzolko!

A halál közös, kollektív büntetés. Mivel mindenki követ el bűnt, mindenki meghal. De hiszünk abban, hogy eljön az ítéletnap, és a jók, ahogy te fogalmaztál, feltámadnak.

És igen, ugyanúgy szaporodunk, mint az állatok. De nem kellene feltétlenül megöregednünk és meghalnunk.

kedves Mami!

az öregedés látható jeleit nem az idő teszi. hanem a gondok, a munka, a gyötrelmes élet. köszönd meg istenednek hogy ily gondtalan lehettél hetven évig ... sajnos a többség nem ily szerencsés!

Azt gondolod 27/ hogy az életem gondtalan volt és talán azért nem öregszem? Úramisten! Ha jól emlékszem már nagyon kicsi koromtól tele de tele volt az életem gondokkal, éhezéssel szószerintés szörnyű, nagy átélt, elszenvedett fájdalmakkal, csalódásokkal. A háború alatt és utána évekig éheztem csak mint gyerek, ahhoz, hogy egy kis fagyit ehessek agyon vertem a telefonfülke dobozát, hogy kidobjon egy-két érmét, vagy ahhoz hogy otthon legyen kenyér végig sétáltam a Lennin krt és kéregettem aztán vettem egy egész kenyeret és boldogan haza vittem. ahhoz hogy néha gyümölcs legyen a pici húgomnak és nekem-- nekifutásól loptam a zöldségestől a Nagymező utcában. Aztán két apám volt és két anyám, majd a kettő közül az utcára kerültem elindultam világgá, hogy szerzek magamnak is lakást-- a Keleti pályaudvarról indultam a sinek mentén esett a hó és 15-20 fok hideg volt-- leültem és pihentem-elaludtam. Egy bakter talált rám- kórházba vittek beteg lett avesém tüdőgyulladásom kéz láb fül fagyást szenvedtem el a láb fagyásom még 24 éves koromban is fájt ha eljött a nyár a melegben megduzzad és sajgott.

Végig kitűnő tanuló voltam még félévkor is az intézetben ahová elhelyeztek de előtte is. Amikor befejeztem az iskolát 14 évesen az intézett Budára a Rózsadonbra helyezett egy csodálatos kollégiumba és beírattak, mint állami gondozottat a tanító képzőbe ott Budán a Bimbó utcába- jeles voltam elsőbe-- DE mivel a vérszeriti apám villát épített a Balaton partjára- igy elvették az állami gondozottságot- senki nem fizette a kollégiumot 15 évesen budaz házak lépcsőházainak mosását vállatam a kimenők alatt ebből vettem cipőöt, kabátot ami kellett és kifizettem a kollégiumot-- de kiderült és mivel dolgozni tilos volt igy ezért kiraktak onnan is és az iskolából is!- igy kitettek egy átmeneti otthonba ahol az első éjszaka mindenem ellopták az ottani szegény fiatalok. Onnan ágyrajáró lettem fiatalkorú munkát vállaltam 4 órai fizetéssel vagy fizettem az ágyért és alig ettem-- vagy épp összeverekedtem a főbérlő mocsok férfivel-- aztán másik és újra másik albérlet, mert a fenevinné el nagyon szép kislány voltam és minden kannak csorgott a nyála utánam férjhez mentem hogy legyen aki megvéd ettől a mocsok világtól-- hisz erős volt megvédett, verekedett értem-azt hittem.- aztán naponta vert össze utána ő a homokzsákja helyett részegen-- ott hagytam és elmenekültem az ország másik felébe egy 11/2 éves kisfiúval már a karomon. -- De bárhova mentem tanácsba, munka helyre, mindenhol volt valahol egy disznó- és én csak újra verekedtem, mert senkinek nem kívántam a testrabszolgája lenni egyetlen fillérért se! De akkor már székekkel asztalokkal vertem az ilyen mocskokat véresre hogy legurult a lépcsőházban a lépcsőn is. Volt köztük még rendőrkapitány is és pufajkás állat aki azt hitte bármit tehet, őt másképp vertem képen--- börtönbe juttattam a nyomorultját!

aztán férjhez mentem és szép házam is lett és valóban szép életem lett-- ma is szeretem a férjem. mellette újra tanultam, beültettem magam mellé a padba leérettségizett, szakmát tanítottam neki, levizsgázott mestervizsgát szerezett.- művezető lett a segédmunkás helyett. Elértem amit szerettem volna? Igen lett két végzettségem azt csináltam ami érdekelt lett párom aki becsületes, és nem önző és született még egy gyermekem-- most az Ő gyermekeit neveljük 9. éve.

De tudod szomorúság ma is van és bizony nyugdíjból nevelni két gyermeket- hát elég nagy gond... a mai világban. De panaszkodni, hőbörögni... minek? azzal nem lesz jobb. taposni kell és beosztani ami van ennyi...

Igaz soha nem panaszkodtam, és mindenért megküzd9ttem

27/ tündéri volt ahogy írtad-- komolyan nem tudom megállni mosolygás nélkül; -- "köszönd meg istenednek hogy ily gondtalan lehettél hetven évig ..."

Elárulok neked valamit, és az Istenemnek, valóban megköszöntem-- 1991 nov 30. án leátkoztam, leüvöltettem szidtam, megaláztam, mindennek elmondtam, hogy leírni már nem szívesen tenném azokat a szavakat...Igaz akkor abban a dologban ártatlan volt, mint tudomásomra hozta, csodálatos és fantasztikumba illő módon, -- Na attól kezdve több lett a szemembe...na nem sokkal, csak kicsivel! Amennyit emberi józanságom megenged!

az életet a természetet ezt a hihetetlen szépséget csodálat amibe bele vetetettünk, és az érzelmeinket amit kaptunk azt csodálom, és köszönöm neki. De az amim van azt nem neki köszönhetem hanem csak kizárólag magamnak.

Ha csak egyszer is segített volna,akkor nem kellett volna olyan sokat szenvednem fiatalként!

Azt meséli a biblia Jézus az emberekért áldozta fel magát-- ha igy lett volna akkor kár volt, mert az ember soha nem fog megváltozni!

Ami pedig az isteni hálát illeti-- Hát.. hogy is fejezzem ki magam- hogy ne kelljen idézni átkozódó leócsároló szavaimat, amit 91 ben üvöltöztem felé...

---azt tanítja a biblia, hogy az ember Isten által megmérettetik, próbára teszi...stb.

ezt akkor hinném el, ha a felnőtteket tenné próbára és utána jönne a büntetés vagy épp jutalmazás. Ha igaz lenne!!

Mert ugye ha igaz lenne, akkor a gyerekekkel mi a helyzet?

számtalan helyen jártam" a világon... miért és mire fől, csak és kizárólag gyermekekhez mentem a lelkem által!

Talán épp a gyermekkorom miatt a lelkem olyan mélyen sérült, hogy felnőtt lelkem is undorodott a felnőttek világától. Miért csak gyermekeket gyógyított a lelkem, miért csak gyermekeket védett meg bárhol, egy ütlegelő felnőttől? Miért az én lelkemnek kellett lesújtani számtalan helyen ha már Isten olyan törődő, jóságos természet? Annyi de annyi nyomorgó, beteg, éhes és csavargó gyermeket láttam, akiket még aljasul bántalmaztak is, hogy szinte hetente valahol a világban gyógyította őket a lelkem.Aki pedig bántalmazta őket vagy súlyos beteg lett vagy elpatkolt akkorát sújtottam oda, hogy alig tudták elvonszolni magukat.

Kérdezem én, hol volt olyankor a szerető atyaúristen!!

Ha olyan segítő, ha olyan jó, mint szajkózzák folyton, nem a gyerekek életét kellett volna segíteni, terelgetni, nem neki kellett volna lesújtani egy-egy felnőttre aki szíjjal ütlegelt valahol gyermeket?

A nevelő anyám kutyakorbáccsal vagy épp prakkerrel vert, mert meghallotta hogy 3 utcával arrébb lakó beteg anyámat meglátogatni mertem. A fájdalomtól felszaladtam az emeletre ő utánam a korbáccsal én pedig átléptem 8 évesen a korláton fent a III. emeleten. Csak azért hagyta abba mert félt a törvénytől ha leesek onnan. Egy ilyen verés után természetes, hogy világgá mentem, -- mert ezt kaptam a másik helyen is a nevelőapától, rajtam vezette le a két szülő egymással szembeni gyűlöletét. Hol volt akkor Isten?

S ne mondja nekem senki hogy nem tudott volna bele avatkozni, mert tudna, a gyermeki sorsokba, HA AKARNA--

--esküszöm olyan szelíd és tisztességes szülőkké válna mindenki a világon, hogy még a felnőtt bűnözés is megszűnne a világon. Nem kellene mást tennie, mint lesújtani több esetben (!) az ilyen emberekre mindenhol, szerte az egész világon!!

Ha csak egyszer-egyszer szerte e világon, a gyermekek védelmében megtapasztalná az ember azt a kékes-lilás hatalmas energiát, amint lesújt haraggal villámok formájában, akkor megváltozna az ember is!