Jehova tanúi miért nem látják be, hogy ők is ugyanúgy használják a pogányságból átvett szokásokat?
"Az meg egyenesen undorító, hogy azért, mert a testvér megemlítette a Januári hónapot, azzal vádolnak, hogy kimondta egy pogány Isten nevét.
Hát komolyan mondom ekkora aljasság nincs a világon."
Nem undorító, inkább tény, és való. A "Január" kifejezés gyökere >>pogány eredetre nyúlik vissza<< tessék:
"Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.[1] A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava." ( [link]
Ahogyan napjainkban a Januárban senki sem a pogány istent látja, hanem egy aktuális jelentését, ez ugyanúgy elmondható más, pogányságból eredő dolgokra is, amelyek ugyancsak beépültek a hétköznapi nyelvbe, és használjátok ti is, mások is. Ti mégis elítéltek másokat, ez a képmutatás.
Most bocsátkozzak vitába egy olyan emberrel, aki nem fogja belátni, ha tévedett. És én sem fogom belátni, hogy tévedtem.
Mellesleg a statisztika szerint 27%-ban hasznos válaszokat adsz, amely nem sértés, de tükrözheti, hogy az emberek mit gondolnak a tanácsaidról vagy véleményedről.
Bármilyen valláshoz is tartozol, legyen szép és hosszú életed, konfliktusok nélkül! Ez az utolsó gondolatom irányodban. :)
Vagyis nem tudod megvédeni az igazad, vagy nem tartod szükségesnek. Mindkét álláspont problémás a Biblia fényében!
A százalékokról: láttam én már itt alacsony százalékos embereket, akik az igazat írták, és láttam már 79% figurát, aki csak mellébeszélt. :))
Az agyam elszáll az ilyen érvelésnek beállított kapálódzásoktól.
Csak ismételni tudom magam, hogy már fogytán vannak a lapok JHVH tanúi ellen és ezért találgattok.
Ilyen béna érvelést felhozni, hogy a magyar nyelvben is vannak pogány eredetű szavak! Húúú... Hát komolyan mondom, hogy ez túltesz az eddigi összes butaságon.
De tegyük fel, hogy igaz. És? Akkor mit csináljanak JHVH tanúi? Talán használjanak beszéd közben minden egyes pogány eredetű szó helyett valami másat?! XD
Nem, jobbat tudok! :D Ne is beszéljenek már szegények magyarul. XD
Jó tanácsok:
1.Tegyétek félre az előítéleteiteket és az indulataitokat.
2.Ne legyetek konzervatívak és elfogultak.
3.Nyissátok meg az elméteket.
4.Olvassátok el a Bibliát.
5.Hasonlítsátok össze a tartalmát az összes keresztény vallási formával.
6.Állítsatok fel egy képzeletbeli mérleget magatokban.
7.Mérlegeljétek a kivetnivaló és a Biblia szerint nem elfogadható szokásokat bennük.
Ezek után rájöttök, hogy hol is van az igaz vallás.
Üdv minden olvasónak. (Egy nem JHVH tanúja, F/22)
Ez biza nem előítélet, hanem tapasztalat. És nem is biztos, hogy megtapasztaltam volna, ha nem járnék a GYIK-re, és nem futnék bele lépten-nyomon a JT vallási propagandájába. A teljesség igénye nélkül, amiket az évek során többször hallottam:
– Jehova Tanúi nem engedik a gyerekeiknek, hogy olyan mesét nézzenek, amiben szerepel, mondjuk egy varázsló, mert a varázslás az okkult, az okkult az pogány, és az pedig sátánistává neveli a gyereked. Igen, a Gumimaciktól a Hupikék törpikék-en át a Harry Potter sorozatig mind sátánista ideológiai szócsövek a gyermekeink megrontására.
- Egy ilyen állításhoz olyan fokú dilettantizmus kell, hogy az már ostobaság. Minden ember veleszületett képessége a valóság és a fikció különválasztása, és hogy valaki a fentebbi dumát komolyan vegye, ahhoz meg kell tennie azt a gondolati lépést, hogy a mesék igazából valóságok!
- Szép példa egyébként a Jehova Tanúi fundamentalizmusára és intoleranciájára. Biztos, hogy erre a dologra, előjönne egy bibliai idézettel, aminek betű szerinti értelmében (Új Világ értelmezése szerint) rá lehet húzni a fentebbi dologra, majd jönnének az ilyen demagóg állítások, hogy "Szerinted Istennek nincs igaza?", meg "A többség véleménye és Isten közül melyiket választanád?" Primitív vitakultúra, melyet a frusztráció táplál, hisz nem az a lényeg, hogy meggyőzzön, hanem hogy győztesen kerüljön ki a a vitából. Internetes berkekben ezt úgy hívják: trollkodás.
– Jehova Tanúi elítélendőnek tartják a kereszt, mint jelkép használatát, és nem elsősorban azért, amiért kedves korábban válaszoló Tanú állítja, hogy egy – szerintük – pogány vallási szokásokat támogató szervezet használja jelképként. Azért ítélik el, mert:
a) pogányok tisztelték vallási tartalommal a keresztet,
b) az ÚVF szerint nem is kereszten halt meg.
Noha erős a gyanúm, hogy az egész mögött pusztán az ideológiai ellenségkép megrajzolásának szándéka áll, és az ÚVF-be is ezért került bele, ideológiát pedig utólag gyártottak hozzá, de azért további problémák vannak az érveléssel:
- semmilyen szimbólum nem hordoz önmagában jelentést, mert a szimbólumok jelentése esetleges, emberi megegyezés alapján történik (9. osztályos nyelvtan tananyag). Ha valaki azt gondolja, hogy egy, valaha pogányok által használt jelkép valami gonosz hatalmat hordoz, az sokkal inkább pogány magatartás, mint keresztény. Ugyanis ehhez el kell fogadni azt, hogy a pogány vallásban tényleg van az a hatalom, amit a pogányok tulajdonítanak neki, ami teljességgel bibliaellenes, ugyanis a Biblia szerint a hatalom egyedüli forrása Isten, és mindenféle pogány babona csődöt mond az Istenbe vetett hittel szemben, mivel amazok eleve tévedésen alapulnak. Ilyenféleképp a pogány vallás bárminemű elemétől való beteges ódzkodás felesleges, mivel nem szabad, hogy többet jelentsen egy keresztény számára, mint egy bármilyen hétköznapi tárgy, vagy esetleges jelenség. Ha valamiben nem hiszünk, annak nem tulajdonítunk jelentőséget.
- A fentebb kérdésemre "válaszoló" Tanú szerint: „Ugyan hogyan "kopott volna ki az eredeti pogány jelentése" ezen dolgoknak, mikor ma is ezekkel a jelképekkel mélyen összefonódott, pogány tanokat tanítanak a hitehagyott vallási csoportok, melyek ezeket használják.”
Először is nem világos, miféle pogány tan fonódott össze a kereszttel. Másrészt semmi köze a kérdéshez. Az, hogy a keresztet jelképnek tekintő vallásos csoportok mit tulajdonítanak neki, lényegtelen abból a szempontból, hogy maga a kereszt milyen jelentést hordoz (lásd előző bekezdés). Vagy ha mégsem, akkor ez nyílt beismerése, hogy pusztán ideológiai okból vetjük el, mert utáljuk a történelmi egyházakat, és mindent, ami bármi módon hozzá kapcsolódik. Ez is egy vállalható álláspont, de akkor ne próbáljuk már bibliainak hazudni az indokot, mivel nem az!
Néhány további példa a teljesség igénye nélkül:
– A tüsszentéskor a Bless you! köszöntés pogány szokás, tehát tilos.
– Ásításkor a kezünk szánk elé tétele szintén pogány babonából ered, tehát tilos.
– A rockzene szintén pogány gyökerekkel bír(?), ezért tilos.
– Születésnapot ünnepelni pogány szokás, ezért tilos.
Tehát, ha valaki a pogányságnak ilyen kis nyomaiba is bele tud kötni, és elítélni azt, akkor annak a saját érvelése szerint igenis el kell vetni saját nyelvének pogány eredetű fordulatait. Vagy ha nem teszi, akkor maga sem követi következetesen saját eszméit, és kényelmi szempontból válogat a megtartandó és az elvetendő dolgok között, ez pedig hiteltelenné teszi az egész ítéletet. Milyen jogon ró meg engem egy Tanú a születésnapom megtartásáért, ha önmaga nem ad példát a pogány szokások következetes kerüléséről? Bort iszik, és vizet prédikál.
Mondjuk én nem csodálkozom, hogy megszegik a saját előírásaikat, mivel elve hibás alapokon nyugszanak, csakhogy amíg ezt ők nem látják be (márpedig nem fogják), addig mindig is ellentmondásos lesz az egész eszmerendszerük. Ennek a példáját láthattuk fentebb.
Titus Pullo-nak:
A mesékről csak annyit, hogy mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mit enged, mit nem a gyermekének! Te bután vagdalózol a szavakkal, de pl. jó lenne tudni, hogy mit jelent számodra a "sátánista" szó itt??? Ugyanis, ha arra gondolok, amit Jézus mondott az emberiség többségéről, vagyis a "széles útról", mely a pusztulásba visz akkor vajon hány ember nő fel úgy, hogy NEM AZ IGAZ ISTEN ÚTJÁT követi, és jórészt immúnissá válik sok, Isten által elítélt gyakorlatra???? Ennyit a világi szellemben, engedékeny, vagy laza gyermeknevelési módszerekről!
"- Egy ilyen állításhoz olyan fokú dilettantizmus kell, hogy az már ostobaság. Minden ember veleszületett képessége a valóság és a fikció különválasztása, és hogy valaki a fentebbi dumát komolyan vegye, ahhoz meg kell tennie azt a gondolati lépést, hogy a mesék igazából valóságok!"
Egy "ártatlan füllentésnek" tűnik pl. a mikulás meséje, de vajon tényleg azt a hatást éri el egy hívő szülő, aki szintén hívőnek szeretné nevelni gyermekét, olyannak, aki mélységesen tiszteli majd a szent és tiszta dolgokat, és a bibliai igazságot tudja meg Istenről?! Amikor gyakran a játszótársaitól tudja meg a gyerek, hogy nincs mikulás, akkor vajon nem gondolkozik el, hogy a többi vallásos dolog is csak mese-e?? De igen, én is megtettem. A bibliai igaz hit nem ilyen hamis vallásos mesékre épül.
És igen, szeretném megkérdezni tőled ezt a téged jellemzően minősített és általad feltett kérdést: "A többség véleménye és Isten közül melyiket választanád?"?!!!
"a) pogányok tisztelték vallási tartalommal a keresztet,"
Nagyon félrebeszélsz! Isten előtt csak két út van, melyet Jézus is megerősített, mikor a széles és a keskeny útról beszélt. Nincs sokféle igazság, ha tetszik, ha nem. Tehát a ma létező ún. "kereszténység", mely sok, egymásnak ellentmondó csoportokból áll, nyilvánvalóan egészében nem élvezheti Isten helyeslését és áldását, csak mert "kereszténynek" mondja magát. Így aztán akiket ma keresztényeknek hívunk, de sok esetben komolyan eltérnek a Biblia igazságától, azok Isten előtt ugyanolyan állapotban vannak, mint a pogányok, ennyi! Akik ma a kereszt árnyékában hívők, azok a Biblia szerint szintén nem az igaz Istent imádják.
"b) az ÚVF szerint nem is kereszten halt meg."
Nem csak Jehova tanúi szerint, de ez akkor sem jelentene "szent jelképet", ha történetesen lehetne hitelesen bizonyítani, hogy azon végezték ki, mivel csak egy brutális kínzó és kivégzőeszköz, semmi több!!!
"Noha erős a gyanúm, hogy az egész mögött pusztán az ideológiai ellenségkép megrajzolásának szándéka áll"
Mi rajzolunk "ellenségképet", mikor minket üldöztek a magukat kereszténynek nevezők is a hitünkért?? Amikor a Tanúk igyekeznek MINDENKIVEL békében élni, ellentétben azokkal a hamis keresztény milliókkal, akik egymással, hittestvéreikkel sem!!!!!
"Ha valaki azt gondolja, hogy egy, valaha pogányok által használt jelkép valami gonosz hatalmat hordoz, az sokkal inkább pogány magatartás, mint keresztény."
Ez ugye a pontos bibliai ismeret hiánya, melyre fent a "pogány" szó bibliai értelmezésével válaszoltam. Hiába a "keresztény" szó, mint takaró, ha az csak egy szó a hívők milliói életében, és sok közük nincs az igaz Isten imádatához! Ők ebben az állapotukban bibliai értelemben "pogányok", azaz "nemzetekből" valók, vagy "világiak".
Tehát jól megvezeted magad egy hamis állítással.
"„Ugyan hogyan "kopott volna ki az eredeti pogány jelentése" ezen dolgoknak, mikor ma is ezekkel a jelképekkel mélyen összefonódott, pogány tanokat tanítanak a hitehagyott vallási csoportok, melyek ezeket használják.”
Először is nem világos, miféle pogány tan fonódott össze a kereszttel."
Felesleges az értetlenkedésed. Akik a keresztet szent jelképnek tartják az imádatukban, tele vannak pogány tanokkal. Ahogy a kereszt ezen Írásellenes kiemelése az imádatban helytelen, úgy a nemzetekből átvett, Írásellenes tanok tanítása és gyakorlása is istentelen szokásokhoz vezetett. A kereszt a szertartásokban és a rituálékban való szerepe közismert, hiszen alapvető része a keresztet használó egyházak vallási gyakorlatainak. Ezért a félrevezető filozófiai okoskodásod a nullával egyenlő értékű.
"Néhány további példa a teljesség igénye nélkül:
– A tüsszentéskor a Bless you! köszöntés pogány szokás, tehát tilos.
– Ásításkor a kezünk szánk elé tétele szintén pogány babonából ered, tehát tilos.
– A rockzene szintén pogány gyökerekkel bír(?), ezért tilos.
– Születésnapot ünnepelni pogány szokás, ezért tilos."
Ezek hazugságok vagy féligazságok, ez vagy te! Nehogy azt mond, hogy ez keresztényi magatartás??
Segítség:
"Tehát, ha valaki a pogányságnak ilyen kis nyomaiba is bele tud kötni, és elítélni azt, akkor annak a saját érvelése szerint igenis el kell vetni saját nyelvének pogány eredetű fordulatait."
Így már érthető, hogy mi miatt magyarázol ilyen badarságokat, hiszen már a premissza is hamis.
„Amikor gyakran a játszótársaitól tudja meg a gyerek, hogy nincs mikulás, akkor vajon nem gondolkozik el, hogy a többi vallásos dolog is csak mese-e?? De igen, én is megtettem. A bibliai igaz hit nem ilyen hamis vallásos mesékre épül.”
Látod, önmagadnak mondasz ellent. Magad is állítod, hogy a bibliai hit nem gyerekmesékre épül, mégis attól tartasz, hogy a gyermek ugyanúgy kezeli a kettőt. Márpedig ha egy gyermek ugyanúgy kezeli, akkor a kétely is ugyanúgy fellép mindkét esetben, függetlenül attól, hogy hitt-e azelőtt Mikulásban, vagy nem. Szerintem egyébként teljesen normális dolog, hogy a szellemi fejlődés során a fiatal megkérdőjelezi a korábbi igazságokat. A hit igazságait is meg KELL kérdőjelezni minden embernek, mert ez KELL a hit igazi megértéséhez. Különben csak agymosás az egész, és nem meggyőződésből követi majd az ember, hanem a csalódástól való félelem tartja majd benne. Márpedig az szerintem nem hit, csak önámítás, illúzió.
„És igen, szeretném megkérdezni tőled ezt a téged jellemzően minősített és általad feltett kérdést: "A többség véleménye és Isten közül melyiket választanád?"?!!!”
Amire én azt mondanám, hogy Istent választom, te arra azt mondanád, hogy a többséget választottam. Szerinted neked van igazad, szerintem meg nekem, és nincs objektív szempont, ami dönthetne. A Biblia ebből a szempontból pont nem objektív, mert értelmezéstől függ, s számomra éppen annyira alátámasztja az igazam, mint számodra. Az Őrtorony bibliaértelmezése pedig számomra ugyanúgy nem hordoz tekintélyt, mint számodra mondjuk a Tanítóhivatal. Szóval semmiféle, másik számára meggyőző érvet nem tudunk felhozni. Erről ennyit.
„Nagyon félrebeszélsz! Isten előtt csak két út van, melyet Jézus is megerősített, mikor a széles és a keskeny útról beszélt. Nincs sokféle igazság, ha tetszik, ha nem. (...) Így aztán akiket ma keresztényeknek hívunk, de sok esetben komolyan eltérnek a Biblia igazságától, azok Isten előtt ugyanolyan állapotban vannak, mint a pogányok, ennyi! Akik ma a kereszt árnyékában hívők, azok a Biblia szerint szintén nem az igaz Istent imádják.”
Attól még, hogy igazság egy van, a világ nem fekete-fehér. Az emberek nem kecskék és juhok. Ez egy nagyon primitív igazságszemlélet, és egy ilyen szemléletű isten aztán minden volna, csak igazságos nem. Ez egy olyan igazságszolgáltatás képe, ahol csak a külső körülmények számítanak, mert a világ nem vetíthető le egyetlen kétpólusú tengelyre, még Isten által sem. Aki így vélekedik, az szerintem igazságtalan, és igazságtalanul ítél meg másokat. Egy ilyen kegyetlen törvényt nem tudok összeegyeztetni egy kegyelmes és szerető Istennel.
Mielőtt meg rátérnénk a csúszós lejtőre, nem azt mondom, hogy mindenki csináljon, amit akar. Igenis szükség van iránymutatásra, szükség van képességeink szerint különbséget tenni jó és rossz között, és a kettő közül a jóra törekedni. De senkinél sincs ott a tökéletes megoldás kulcsa, még a Bibliában sincs benne. Még a Bibliában sincs mindenre válasz, hisz a lehetőségek sokasága gyakorlatilag végtelen, míg a Biblia egy véges mű, ami ráadásul egy élettelen tárgy. Nincs ember, aki a végső igazság birtokában lenne, sem Rómában, sem Brooklynban, sem a világ bármely más pontján.
„Nem csak Jehova tanúi szerint, de ez akkor sem jelentene "szent jelképet", ha történetesen lehetne hitelesen bizonyítani, hogy azon végezték ki, mivel csak egy brutális kínzó és kivégzőeszköz, semmi több!”
Mint mondottam, a szimbólumnak csak annyi a jelentése, amivel megtöltjük. Ha a kereszt helyett mindenhova a JHVH-t írnánk, az is ugyanaz lenne, mert a JHVH betűsor is csak egy szimbólum, egy emberek megegyezése által létrejött esetleges vonalhalmaz, ami a megegyezés szerint azt a hangsort jelöli, amit Istennel azonosítunk az elménkben, ha meghalljuk. Mi több, az óhéber írás, amin először leírták, a föníciai ábécéből alakult ki, ahol a betűk eredetileg képek voltak. Ha tehát ragaszkodunk ahhoz a megközelítéssel, hogy a kereszt mindenképpen csak egy kivégzőeszköz, és semmi több, akkor Isten neve is csak annyit jelent: kéz-ablak-horog-ablak (a jod-hé-vav-hé héber betűk föníciai megfelelőinek eredeti jelentése). Vagyis akkor te is (meg én is) a KézAblakHorogAblak követője lehetnél, aki hétköznapi tárgyakat tisztel istenként :) Nyilvánvalóan nem. A kereszt ugyanilyen. Valaha egy kivégzőeszköz volt, de számunkra már ugyanúgy mást jelent, ahogy a héber betűsor sem jelenti azt, amit valaha régen jelenthetett volna.
„Mi rajzolunk "ellenségképet", mikor minket üldöztek a magukat kereszténynek nevezők is a hitünkért??”
Most abba nem kívánok belekötni, hogy üldöztek-e volna titeket, de ha így is van, ez még nem zárja ki az ellenségkép kreálását, sőt! Ettől mondjuk még ugyanúgy torz, mint minden ellenségkép, mert nem a világon élő összes olyan ember üldözött titeket, akik a keresztre hitük jelképeként tekintettek, főleg, hogy legnagyobb részük valószínűleg még a létezésetekkel vagy pontos mibenlétetekkel sem volt tisztában, nemhogy veletek még foglalkozzon is, hisz semennyire nem érintette őket a tevékenységetek.
„Amikor a Tanúk igyekeznek MINDENKIVEL békében élni, ellentétben azokkal a hamis keresztény milliókkal, akik egymással, hittestvéreikkel sem!”
A béke egy lózung. Észak-Koreában is béke van az emberek között, a hitleri Németországban is nagy békesség volt. A béke önmagában semmit nem ér, ha nem társul megfelelő gondolkodással. Persze egyáltalán nem arról van szó, hogy Jehova Tanúi a békét náci vagy kommunista eszközökkel támogatnák. De a béke lehet a gonosszal való megalkuvás is. Jézus talán békés volt, amikor szétverte a Templomba betelepült kofák standjait? Isten talán békés volt, mikor háborúra buzdította az izráelitákat? És megint: nem azt mondom, hogy a keresztény világ minden konfliktusa erkölcsileg indokolt, de ahogy a béke sem feltétlen jelent erkölcsi nagyságot, úgy a békétlenség sem szükségszerűen gonosz. Ezért a békére való törekvés ugyan üdvözlendő, de óvatosan kell vele bánni. És nem vagyok benne biztos, hogy Jehova Tanúinál kellő körültekintéssel bánnak a fogalommal, mert hajlamosak ezt is végletesen értelmezni.
„Ez ugye a pontos bibliai ismeret hiánya, melyre fent a "pogány" szó bibliai értelmezésével válaszoltam. Hiába a "keresztény" szó, mint takaró, ha az csak egy szó a hívők milliói életében, és sok közük nincs az igaz Isten imádatához! Ők ebben az állapotukban bibliai értelemben "pogányok", azaz "nemzetekből" valók, vagy "világiak".
Tehát jól megvezeted magad egy hamis állítással.”
Lehet, hogy valóban diszlexiás időszakot élek, mert egyáltalán nem értem, hogy ez miképpen válaszol az általad idézett mondatomra. Mellesleg a sok idézőjelet em tudom, hova rakni, hogy most akkor szó szerint érted, szó szerint idézel, vagy idézőjelesen érted? Most akkor a pogány szót úgy értelmezed, hogy világi? Vagyis vannak z Istenhez tartozó dolgok, meg vannak a "világi" dolgok, ami minden olyan, ami nem Istenhez tartozó, és ez a pogány. Helyesen értelmezem? Mert rendben, szerintem ez elfogadható állítás, de ettől még csak átneveztük a dolgokat. Nem isteni dolgoknak hatalmat tulajdonítani nem isteni dolog. Mert ha Istennel vagyunk, nem szabad attól félnünk, hogy a "nem isteni", világi dolgok hatalmat gyakorolhatnak felettünk. Jézus is használta a római császár pénzét, hisz tudta jól, hogy amaz csak annyira gyakorol hatalmat felette, amennyire ő kiszolgáltatja neki magát (azaz semennyire, ezt Pilátusnak ki is mondta). S én sem érzem úgy, hogy mondjuk metálzene hallgatása közben hatalmába kerítene az ördög, mert tudom, hogy a hitem szilárdabb talajon áll ennél. Mert minden dolognak Isten alatt csak annyira van hatalma felettünk, amennyire hiszünk a hatalmában.
„Felesleges az értetlenkedésed. Akik a keresztet szent jelképnek tartják az imádatukban, tele vannak pogány tanokkal.”
De még mindig nem világos a kapcsolat, a statisztikai korreláció meg nem jelent ok-okozati viszonyt. Amire én várok, mint érv, az valahogy úgy néz ki, hogy: "A kereszt az A pogány vallásban x-et jelent, és ez y-ként jelenik meg az B egyház vallási tanításában, ahol x és y között jelentésbeli kapcsolat van, A és B között pedig történelmi kapcsolat, ahol megtörténhetett az átvétel."
„Ezek hazugságok vagy féligazságok, ez vagy te!”
Valóban nem szép dolog tőszavakban ismertetni egy kiterjedt vallási álláspontot, és bocsánatot kérek :( Tényleg nem akartalak megsérteni, de ezeket valóban itt a GYIK-en olvastam:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__1..
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__3..
Némelyik esetben csak sokadik kommentben jön elő egy Jehova Tanúi álláspont, én ezt vettem alapul. Noha én tényleg nem kritikaként fogalmaztam ezeket meg. Én nem állítom, hogy mindez önmagában hülyeség, nem! Nem azért írtam, mert rossz színben akartam volna feltüntetni a Jehova Tanúit, csak arról van szó, hogy ellentmondást látok ezek között, és az között, hogy mondjuk a nyelvek pogány vallási fordulatait nem ítélik el. Valószínűleg semmi gondom nem lenne Jehova Tanúi ilyen különösen szigorú erkölcsi hozzáállásával, ha valóban látnám a következetességet a tanításukban, viszont az ellentmondások (vagyis amiket én annak vélek) számomra azt sugallják, hogy ezek a következetlenségek egy ellentmondásos ideológiából erednek, és az ellentmondásos ideológiák nem a legemberségesebb társadalmi jelenségek jellemző vonása.
Persze mindez az én szempontom, és lehet, hogy a én saram az értetlenkedés, de eddig még nem kaptam meggyőző bizonyítékot az ellenkezőjéről, s addig kénytelen vagyok vitatni, mert jelen álláspontom szerint Jehova Tanúi valahol tévednek, és szeretném felhívni rá a figyelmet. Úgy hiszem, ha valakik, hát Jehova Tanúi igazán megérthetnék ezt a hozzáállást.
"Látod, önmagadnak mondasz ellent. Magad is állítod, hogy a bibliai hit nem gyerekmesékre épül, mégis attól tartasz, hogy a gyermek ugyanúgy kezeli a kettőt."
Miről beszélsz? Miért mondanák itt ellent önmagamnak? Azért kezelheti a gyermek ugyanúgy az igaz vallásos tanokat is, mert előzőleg ostoba mítoszokkal tömte sok szülő a fejét.
"Szerintem egyébként teljesen normális dolog, hogy a szellemi fejlődés során a fiatal megkérdőjelezi a korábbi igazságokat."
Ez normális (felnőtt korban is, bizonyos mértékig), de én nem erről beszéltem. Arról írtam, hogy ha ostobaságokat, hamis vallásos meséket adok a gyerekemnek, és ebben csalódik, akkor később ne várjam el, hogy a valódi igazságokat befogadja. Attól, hogy gyerek, nem hülye!! Sőt, gyakran egy életre kihat ennek a hatása.
"A Biblia ebből a szempontból pont nem objektív, mert értelmezéstől függ, s számomra éppen annyira alátámasztja az igazam, mint számodra."
A probléma ott van, hogy ha neked ennyire nem objektív mű a Biblia, akkor nem is csoda, hogy ez a véleményed! Pedig a Bibliát minden alapos és őszinte tanulmányozója objektívnek tartja, melynek egyféle, konkrét, egymásnak nem ellentmondó tanítása van.
"Attól még, hogy igazság egy van, a világ nem fekete-fehér. Az emberek nem kecskék és juhok. Ez egy nagyon primitív igazságszemlélet, és egy ilyen szemléletű isten aztán minden volna, csak igazságos nem. Ez egy olyan igazságszolgáltatás képe, ahol csak a külső körülmények számítanak"
Te alapvetően kevered a szezont a fazonnal, két külön dologról beszélsz. Egyáltalán nem zárja ki egymást az "egy igazság", és a csak "két út" jézusi meghatározása, és az, hogy Isten mindenféle külső-belső körülményt figyelembe vesz az ítéletkor. Ez így egy súlyos félremagyarázása a Bibliai igazságnak. Jézus és a tanítványai az első században sem azzal váltak "igazságossá", hogy a nagy "toleranciájukban" mindenféle hitet elfogadtak maguk körül (mert ez sokkal inkább közöny!), hanem igenis leleplezték a hamis vallásokat!
"mert a világ nem vetíthető le egyetlen kétpólusú tengelyre, még Isten által sem. Aki így vélekedik, az szerintem igazságtalan, és igazságtalanul ítél meg másokat. Egy ilyen kegyetlen törvényt nem tudok összeegyeztetni egy kegyelmes és szerető Istennel."
A kegyelmes és szerető Isten nem attól lesz "kegyelmes" és "szerető", mert mindenféle istentelen tanokat és az ezekből következő tetteket elnéz az embereknek és igazzá nyilvánítja őket. Attól még Isten szeret minket, hogy a törvényeiben nem engedi meg a széthúzást, és nem az egyénre bízza azt, hogyan kell Őt (és egymást) szeretni, vagy miként kell Őt imádni. Ezek meghatározására minden joga megvan neki, nem gondolod??
"De senkinél sincs ott a tökéletes megoldás kulcsa, még a Bibliában sincs benne. Még a Bibliában sincs mindenre válasz, hisz a lehetőségek sokasága gyakorlatilag végtelen, míg a Biblia egy véges mű..."
Ez a "véges mű" kiválóan képes arra, hogy minden mai élethelyzetre útmutatással szolgáljon!!! Ha ez nem így lenne, nem mondhatná magáról a Biblia ihletés alatt, hogy "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen".
Nem tökéletes az ember és hibázhat az értelmezésében, ez igaz, de ennek ellenére ez sem mond annak ellent, amit az egyetlen igazságról mond a Biblia, és mely szerint mi is gondolkozunk.
"Mi több, az óhéber írás, amin először leírták, a föníciai ábécéből alakult ki, ahol a betűk eredetileg képek voltak."
Ez úgy tudom, csak egy elmélet, melyet sokan nem fogadnak el, legfeljebb hatással lehetett rá a föníciai. Az első és eredeti nyelv, melyet Ádámék beszéltek, a héber korai változata lehetett, bár ezzel nem foglalkoztam, csak hallottam valahol.
"Ha tehát ragaszkodunk ahhoz a megközelítéssel, hogy a kereszt mindenképpen csak egy kivégzőeszköz, és semmi több, akkor Isten neve is csak annyit jelent: kéz-ablak-horog-ablak (a jod-hé-vav-hé héber betűk föníciai megfelelőinek eredeti jelentése)."
Isten neve leírva az imádat személyét jelöli. A kereszt mai értelmezése pedig nem bibliai forrásra alapoz! Nem kell feleslegesen bonyolítani ezt a kérdést.
"Valaha egy kivégzőeszköz volt, de számunkra már ugyanúgy mást jelent, ahogy a héber betűsor sem jelenti azt, amit valaha régen jelenthetett volna."
Ez a négy betű ma is ugyanazt jelenti, mint régen! A kereszt mai felhasználása az imádatban pedig a hitehagyott kereszténység elhajlása.
"Most abba nem kívánok belekötni, hogy üldöztek-e volna titeket..."
Igen, ugyanúgy, mint az első sz.-ban. Nem arról van szó, hogy minden egyes ember tette volna személy szerint, hanem arról, hogy azon emberek politikai szervezetei, vallásai, melyeknek tagjai. És mivel tagjai, közösséget vállaltak velük.
"A béke egy lózung. Észak-Koreában is béke van az emberek között, a hitleri Németországban is nagy békesség volt."
Nem zavar téged, hogy gyerekes szóharcokat folytatsz magaddal?? A "béke" alatt a valódi, szívből fakadó békét értettem, mely az isteni törvényekre és alapelvekre épít. Ami ma a világban van, legfeljebb fegyverszünet, nem valódi béke - még a magukat hívőknek, vagy keresztényeknek vallóknál is!!!
"de ahogy a béke sem feltétlen jelent erkölcsi nagyságot, úgy a békétlenség sem szükségszerűen gonosz."
A Biblia, mint OBJEKTÍV könyv mondja meg, hogy mi a béke, és ma a Krisztus-követőknek mi szerint kell gyakorolniuk. Abban pedig a nemzetek forrongásai és békétlenségeiben való "keresztényi" részvétel tilos, ellentétben a krisztusi semlegességgel.
"És nem vagyok benne biztos, hogy Jehova Tanúinál kellő körültekintéssel bánnak a fogalommal, mert hajlamosak ezt is végletesen értelmezni."
Nem értelmezzük végletesen, felületes az ismereted rólunk ez ügyben. Nem vagyunk pacifisták.
"Vagyis vannak z Istenhez tartozó dolgok, meg vannak a "világi" dolgok, ami minden olyan, ami nem Istenhez tartozó, és ez a pogány. Helyesen értelmezem? Mert rendben, szerintem ez elfogadható állítás"
Igen, két út van, ahogy a Biblia megállapítja.
"Mert ha Istennel vagyunk, nem szabad attól félnünk, hogy a "nem isteni", világi dolgok hatalmat gyakorolhatnak felettünk."
"Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essen"! Ez is a bibliából van. Pont az ellenkezője van benne a Szentírásban annak, amit írsz. Igenis vigyáznunk kell az ártó befolyásoktól, mert TÖKÉLETLENEK vagyunk, akik Sátán céltáblái. Azok, akik valamely hamis vallásban vannak, Sátánnak és démonainak nem okoznak olyan nagy gondot, ők jó helyen vannak. De Isten igaz szolgáit sokkal erőteljesebben próbálják eltéríteni a helyes úttól.
"S én sem érzem úgy, hogy mondjuk metálzene hallgatása közben hatalmába kerítene az ördög, mert tudom, hogy a hitem szilárdabb talajon áll ennél."
Te miért hallgatsz ilyen zenét? Hiszel a tartalmában? Pedig általában nem éppen szelíd és erkölcsös, valamint nem éppen a bibliai igazságokról szól. Nyilván az ember kerüli az olyan ártó szellemet, mellyel nem ért egyet!
Ha a kereszt és a hamis vallás kapcsolata nem világos, akkor ez a te bajod!!!
És igen, ez a mérvadó:
"Az ilyen dolgokban általában az a mérvadó, hogy a szóban forgó gyakorlat jelenleg kapcsolódik-e a hamis valláshoz."
A Tanúk tanításában megvan a következetesség, az más kérdés, hogy egyes személyek köztük mennyi pontos ismerettel rendelkeznek erről.
"– A tüsszentéskor a Bless you! köszöntés pogány szokás, tehát tilos.
– Ásításkor a kezünk szánk elé tétele szintén pogány babonából ered, tehát tilos.
– A rockzene szintén pogány gyökerekkel bír(?), ezért tilos.
– Születésnapot ünnepelni pogány szokás, ezért tilos."
Bárhol megesik — munkahelyen, iskolában, tömegközlekedési eszközön, utcán. Tüsszentünk egyet, majd ismeretlen, járó-kelő emberek ezt mondják: „Egészségére!” Sok nyelven léteznek hasonló kifejezések. Az angolok így mondják: „God bless you.” Németül ezt hallhatjuk: „Gesundheit!” Az araboknál ezt: „Jarhamak Allah.” A dél-csendes-óceáni polinézek pedig így szólnak: „Tihei mauri ora.”
Talán úgy gondolod, hogy ez csupán illemszabály, amely a társasági etikettben gyökerezik, és ezért nem sokat gondolkodtál azon, miért mondják az emberek. A kifejezés azonban babonás eredetű. Moira Smith, az Indiana Egyetem (Bloomington, Indiana, USA) folklorisztikai intézetének könyvtárosa a következőket mondja az angol nyelvben használt kifejezésről: „ Abból az elképzelésből ered, hogy az ember kitüsszenti a lelkét.” Amikor az angolok azt mondják: „God bless”, vagyis „Isten áldja”, valójában azt kérik, hogy Isten hozza vissza a lelket.
Természetesen a legtöbb ember egyetért abban, hogy a józan észnek ellentmond az a tévhit, hogy tüsszentéskor az ember testét elhagyja a lélek. Ezért nem meglepő, hogy a Magyar Nagylexikon a következőképpen határozza meg a babonát: „egyes tárgyaknak, cselekményeknek, körülményeknek titokzatos (természetfölötti) hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit.”
Nem csoda hát, hogy egy XVII. századi orvos napjainak babonáit a műveletlen emberek „elterjedt tévhitének” nevezte. Amikor az emberiség belépett a tudományos vívmányokat hozó XX. századba, az 1910-es The Encyclopædia Britannica derűlátóan arról írt, hogy eljön az idő, amikor „híre-hamva sem lesz babonának a civilizált emberek között”.
A több mint 100 évvel ezelőtti derűlátás megalapozatlan volt, hiszen a babonás hit szemmel láthatóan ugyanolyan erős, mint valaha. Ez az időtállóság jellemző a babonákra. A babonára használt latin szó a superstitio. Ez a super ’fölött’ és a stare ’áll’ szóból keletkezett. A csatában életben maradt katonákat superstites-eknek nevezték, mivel túlélték harcostársaikat, és szó szerinti értelemben fölöttük „álltak”. A latin szónak erre az eredetére célozva a Superstitions (Babonák) című könyv kijelenti: „ A még ma is létező babonák fölötte álltak azoknak a koroknak, amelyekben megpróbálták kiirtani őket.” Vizsgálj meg csak néhány példát arra, milyen makacsul tartják magukat.
□ Egy ázsiai nagyváros kormányzójának hirtelen halála után, hivatali lakosztályának csüggedt személyzete azt tanácsolta az újonnan érkezett kormányzónak, hogy forduljon egy különleges médiumhoz. A médium jó néhány változtatást ajánlott a lakosztályban és a lakosztály környezetében. A személyzet úgy vélte, hogy a változtatások semlegesítik majd a baljós előjeleket.
□ Az Egyesült Államokban egy több millió dollárt érő vállalat elnökének állandó társa egy különleges kő. Első sikeres termékbemutatója óta egy lépést sem hajlandó tenni e kő nélkül.
□ Az ázsiai üzletkötők, mielőtt megállapodnának egy nagyobb üzletben, gyakran kérik ki egy jós tanácsát.
□ Egy sportoló, habár fáradságot nem kímélve edz, győzelmét egy ruhadarabnak tulajdonítja. Ezért a jövőbeni versenyein is azt viseli — mosatlanul.
□ Egy diák jó dolgozatot ír egy bizonyos tollal, és ettől kezdve a tollat „szerencsét hozónak” tartja.
□ Esküvője napján a menyasszony gondosan úgy állítja össze ruházatát, hogy abban legyen „valami régi, valami új, valami kölcsön vett és valami kék”.
□ Egy ember találomra felüti a Bibliát, és ott olvas bele a szövegbe, ahová pillantása éppen esik. Úgy véli, hogy ezek a szavak tartalmazzák azt az útmutatást, amelyre abban a pillanatban szüksége van.
□ Amikor az óriásgép felszállásra készen a kifutópályára gördül, számos utas keresztet vet. Egy másik utas repülés közben egy „szent” Kristóf medált simogat.
Látható tehát, hogy a babonás hit még ma is nagyon elterjedt. Stuart A. Vyse, a Connecticut Egyetem pszichológia professzora a következőket írja a Believing in Magic—The Psychology of Superstition című könyvében: „Habár technikailag fejlett társadalomban élünk, a babonás hit még most is épp oly elterjedt, mint azelőtt.”
A babonás hit még ma is olyan erős, hogy kudarcot vallottak a kiirtására tett kísérletek. Mi lehet ennek az oka?
Sok dolog, amit az emberek tesznek — akár tudatában vannak, akár nem —, babonás szokásokkal és elképzelésekkel, sőt néha istenségekkel vagy szellemekkel kapcsolatos. Tudtad-e például, hogy a születésnap megünneplése az asztrológiából ered, amely nagy jelentőséget tulajdonít a pontos születési dátumnak? És mi a helyzet a születésnapi süteménnyel? A görög istennővel, Artemisszel kapcsolatban tűnik fel, akinek a születésnapját hold formájú, gyertyákkal díszített mézeskaláccsal ünnepelték. És azt tudtad, hogy a temetéseken viselt fekete gyászruha eredetileg csel volt? Az emberek el akarták kerülni a gonosz szellemek figyelmét, akik ilyen alkalmakkor állítólag lesben álltak. Néhány afrikai néger fehérre festi magát, más országokban a gyászolók szokatlan színeket viselnek, hogy a szellemek ne ismerjék fel őket.
E népszerű szokások mellett az embereknek mindenütt vannak babonás szokásai és félelmei. A nyugati országokban úgy gondolják, hogy szerencsétlenséget hoz, ha valaki összetör egy tükröt, fekete macskát lát vagy létra alatt megy át, és — attól függően, hol lakik az ember — a 13-ára eső kedd vagy péntek szerencsétlen napnak számít. Keleten például a japánok úgy viselik a kimonójukat, hogy elöl balról jobbra hajtják egymásra, ugyanis fordítva a halottakat szokás felöltöztetni. Házaiknak soha nincs északkeletre néző ablaka vagy ajtaja, hogy a démonok, akik szerintük abból az irányból jönnek, ne találjanak bejáratot. A Fülöp-szigeteken az emberek a temetés előtt leveszik a halott cipőjét és a lába mellé teszik, hogy „Szent Péter” örömmel fogadja majd őt. Az idősek azt mondják a gyerekeknek: Legyetek jók, mert a holdban levő férfi „Szent Mihály”, aki mindent, amit tesztek, megfigyel és feljegyez!
Természetes, hogy mindenki kíváncsi arra, mit tartogat számára a jövő. Mindenki szerencsés sorsot kíván magának, s szeretné elkerülni a bajt. Ezért az emberek évszázadokon át szellemek és istenségek vezetését keresték, s közben spiritizmusba, mágiába, asztrológiába és más babonás szertartásokba keveredtek. Régebben, hogy megvédjék magukat, az emberek amuletteket és talizmánokat hordtak; kuruzslóknál és sámánoknál kerestek gyógyulást. Ma „Szent Kristóf”-ot ábrázoló medalionokat vagy „szerencsét hozó” amuletteket viselnek, szeánszokat tartanak, ábécéstábláik, kristálygömbjeik, horoszkópjaik, tarokk-kártyáik vannak. Úgy tűnik, a spiritizmus és a babonák vonatkozásában az emberiség keveset változott.
Sokan persze belátják, hogy mindez tisztán babona, aminek nincs hiteles alapja. Esetleg hozzáteszik, hogy ők csupán szórakozásból foglalkoznak ilyesmivel. Mások azt állítják, hogy a mágia és a jövendőmondás hasznos, mert önbizalmat ad azoknak az embereknek, akik máskülönben összeroppannának az élet gondjainak súlya alatt. De vajon mindez valóban csak ártatlan szórakozás, illetve olyasmi, ami lelkileg feldobja az embert? Valójában miben gyökereznek azok a spiritiszta és mágikus szertartások és szokások.
A spiritizmus, a mágia és a jövendőmondás különféle formáinak vizsgálatakor feltűnik, hogy azok szoros kapcsolatban vannak az elhunytak lelkébe, valamint a jó és a rossz szellemekbe vetett hittel. A szellemekben, a mágiában és a jövendőmondásban való hit tehát alapvetően a politeizmus egyik formáján alapszik, az pedig az emberi lélek halhatatlanságának tantételében gyökerezik. Vajon megfelelő alap ez arra, hogy valaki felépítse rá a vallását? Elfogadható-e az olyan vallás, amelynek ez az alapja?
Az első századi keresztények ugyanezekkel a kérdésekkel találták szembe magukat. Görögök és rómaiak között éltek, akiknek megvolt a maguk számtalan istene, istensége és babonás szertartása. Az egyik szertartás abból állt, hogy ételáldozatot mutattak be a bálványoknak, majd az ételeket elfogyasztották. Részt vehetett-e ilyen szertartáson az, aki szerette az igaz Istent és az ő helyeslését kereste? Figyeld meg, hogyan válaszol erre a kérdésre Pál apostol!
„Ami a bálványoknak áldozott ételek elfogyasztását illeti, mi tudjuk, hogy a bálvány semmi a világban, és hogy Isten sincs csak egy. Mert még ha vannak is úgynevezett ’istenek’ akár az égben, akár a földön, amiképpen van sok ’isten’ és sok ’úr’, nekünk csak egy Istenünk van, az Atya, akiből van minden és mi őérette” (1Korinthus 8:4–6). Pál, valamint az első századi keresztények számára az igaz vallás nem sok isten imádata, nem a politeizmus volt, hanem csak az egyetlen Istennek, az Atyának tisztelete, akinek nevét a Biblia megismerteti velünk, amikor ezt írja: „Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egyedül te vagy a Legfelségesebb az egész lakott föld felett” (Zsoltárok 83:18).
De azt is érdemes megfigyelnünk, hogy noha Pál azt mondta: „a bálvány semmi”, azt nem mondta, hogy a „sok isten” és „sok úr”, akikhez az emberek mágiájukkal, jövendőmondásukkal és áldozataikkal fordulnak, nem létezik. Mi tehát a dolog lényege? Pál később ugyanebben a levelében rávilágított, amikor is ezt írta: „Hanem azt mondom, hogy amit a nemzetek áldoznak, azt a démonoknak áldozzák, és nem Istennek” (1Korinthus 10:20). Igen, isteneiken és uraikon keresztül a nemzetek valójában démonokat imádtak — angyalokat vagy szellemteremtményeket, akik fellázadtak az igaz Isten ellen és csatlakoztak vezetőjükhöz, Sátánhoz, az Ördöghöz (2Péter 2:4; Júdás 6; Jelenések 12:7–9).
Az emberek gyakran szánalmat éreznek az úgynevezett „primitív” népek iránt, akiket a babona és a félelem rabszolgaságban tart. Azt mondják, azok véres áldozatai és barbár rítusai visszataszítóak a számukra. És ez igaz is. De még ma is hallani fekete mágiáról, sátánizmusról, sőt emberáldozatokról. S bár ezek talán szélsőséges esetek, mindazonáltal azt mutatják, hogy az okkultizmus iránti érdeklődés még ma is él. S ez kezdődhet ’ártatlan szórakozásként’ vagy kíváncsiságból; gyakran azonban tragédiával és halállal végződik. Milyen bölcs dolog megszívlelni a Biblia figyelmeztetését: „Őrizzétek meg józanságotokat, legyetek éberek! Ellenségetek, az Ördög mint ordító oroszlán jár körül, keresve, hogy elnyeljen valakit” (1Péter 5:8; Ésaiás 8:19, 20).
#21 Az igauság sokaknak fáj arra pedig általában lesavazás és leszavazás jár. :)
Egyszer majd próbálj meg te is egy népszerű, de hamis állítással szembe szállni, az eredmény nem marad el ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!