A rokonaim vallásosak, és a gyerekeik is, akik cinikusak velem, mert nem vagyok keresztény. Mit lehet egy ilyen helyzetben tenni?
A gyerekek kicsik, 8 évesek. Az ő "istenhitük" az a fajta klasszikus, amikor a faluban mindenki keresztény, tehát ők is azok lesznek. Hogy létezik más világnézet, logika, tudomány, szkepticizmus, önálló gondolkodás, azt ők nem ismerik. Számukra szó szerint értendő, hogy az "ördög" lent van a föld alatt, egy konkrét földrajzi helyen és főzi az üstben az embereket.
Én 20 éves vagyok, és nem érdekel a vallás. A kereszténység legalábbis biztosan nem, semmit nem jelent számomra a visszamaradottabb helyek tudatlan tömegein kívül. Nem fogok erről kisregényt írni, se fanatikusokkal vitázni, nekem szerencsére kijutott az, hogy a szüleim önálló gondolkodásra neveltek, és műveltséget szereztem. Azt tartom, hogy a hitnél előbbre való a tudás, a helyes élethez pedig nincs szükség Tízparancsolatra. "Szabályzata" minden kultúrának van. Nem akarok senkit megtéríteni, számomra az a legfontosabb, hogy egy ember GONDOLKOZZON és TUDATOSAN éljen.
Mit kezdjek az ilyen rokonsággal? Hogy magyarázzam el ezeket egy 8 éves gyereknek, aki számára, életkorából adódóan, csakis az az igaz, amit a szüleitől hall?
válasza:Ne akard a gyereket megtéríteni! Fogadd el, hogy szerinte a pokolban fogsz füstölögni örökkön-örökké.
Mit lehet egy ilyen kérdésre most válaszolni?
20 éves vagy.
válasza: válasza:Ne magyarázd el!
Kicsik még, lehet, ha felnőnek, maguktól változni fognak.
válasza:"Ne akard a gyereket megtéríteni! Fogadd el, hogy szerinte a pokolban fogsz füstölögni örökkön-örökké. "
Nem akarom. Azt akarom, hogy őket ez ne érdekelje annyira.
"Mit lehet egy ilyen kérdésre most válaszolni?
20 éves vagy."
És? Később mennyiben lehet rá jobban válaszolni?
"Most az a probléma, hogy szívatnak a 8 évesek, vagy mi?"
Nem "szivatnak", hanem nem tartanak a saját kis értékrendük szerint teljes értékű embernek, mert a szüleik ezzel tömik a fejüket.
"Te 20 évesen ugyanolyan intoleráns vagy az ő hitükkel szemben, mint azok a kisgyerekek a te hitetlenségeddel szemben..."
A különbség, hogy az én tudásom nagyobb, érettebb vagyok, és én nem akarom őket megtéríteni.
válasza: válasza:Mondj egy helyzetet, amivel nem tudtál mit kezdeni. Így szövegkörnyezetből kiragadva nehéz egy kicsit.
Vagy ha nem egy konkrét helyzetben kellett elmagyaráznod, hogy miért gondolkodsz másképpen, hanem átfogóan akarod elmagyarázni, az más.
De egyébként az, ha valaki vallásos, akár keresztény, akár más vallású, nem egyenlő azzal, hogy ignoráns is. (Nem vagyok keresztény, és gondolkodónak vallom magam).
Csak amiatt említem, mert úgy állítottad be a dolgot, mintha ez ellentétpár lenne.
Buta emberek vannak vallásosak és nem vallásosak is, és az intelligens ember is tudja használni a vallásos írásokban talált dolgokat.
És csak rávilágítanék arra, hogy ez nálad is egyfajta "hit"... vagy előítélet, ha úgy tetszik. Kicsit nekem úgy tűnik, hogy te elítéled azt, ha valaki vallásos, viszont a másik irányba elfogadást akarsz. Ez ilyen formában sajnos nem nagyon fog működni. Te elfogadod azt, ahogy ők gondolkodnak?
De a kérdésedre válaszolva: Biztos vagyok benne, hogy a Bibliában is lehetnek olyan sorok, amelyek a toleranciáról, a másság elfogadásáról írnak, azaz a saját vallásuk írásaiból (amit elfogadnak) tudnád a saját nézőpontodat elmagyarázni. Úgymond az ő nyelvükön elmondani a saját nézőpontodat. Az, hogy pontosan melyik szövegrész ez, azt már nem tudom megválaszolni, mert nem olvastam a Bibliát.
Én alapvetően annak vagyok a híve, hogy jó példát mutassunk, és elfogadjuk a másikat annak, ami akar lenni. Az a legtisztább. Ha az emberek látják, hogy őszintén kedves vagy, segíteni akarsz, netán jobban megy neked, jobban csinálod a dolgokat, érdekelni fogja a sikered titka, és nyitottabbak is lesznek arra, hogy Te hogyan gondolkodsz. Azaz, ha van egy problémájuk a 8 éves gyerekeknek, és te tudsz nekik segíteni, segíts nekik. A segítség vallástól független, tehát ha elfogadást akarsz, ez mindig jó út, de persze akkor a legjobb, ha nem az elfogadásért csinálod.
Amúgy pedig a fenti értekezésem nyolc éves gyerekeknél valószínűleg túl magas. Szerintem légy kedves, bánj velük barátként, segíts nekik és elfogadnak. A gyerek többé-kevésbé üres lap és tükör. Minden szempontból azt kapod vissza, amit áramoltatsz feléjük, beleértve a tiszteletet is.
Röviden: Bánj úgy másokkal, ahogy te szeretnéd, hogy ők bánjanak veled.
válasza:"De egyébként az, ha valaki vallásos, akár keresztény, akár más vallású, nem egyenlő azzal, hogy ignoráns is. (Nem vagyok keresztény, és gondolkodónak vallom magam).
Csak amiatt említem, mert úgy állítottad be a dolgot, mintha ez ellentétpár lenne. "
Nem az, csak gyakran jár együtt.
"Buta emberek vannak vallásosak és nem vallásosak is, és az intelligens ember is tudja használni a vallásos írásokban talált dolgokat. "
Persze. Nekem nem is azzal van bajom, amikor az elkötelezett tudós, aki megérti a természeti törvényszerűségeket és az élet misztériumát, rájön, hogy ez nem "csak úgy" jött létre, és hinni kezd egy felsőbb hatalomban. Amikor a tudása vezeti rá, hogy higgyen istenben. Vagy amikor egy vallásfilozófus, aki már sok vallást megvizsgált, elkötelezi magát egy mellett, amelyik számára a legszimpatikusabb.
Nekem azzal van bajom, amikor valaki azért lesz vallásos, mert az összes rokona az, és meg se fordul a fejében, hogy megtörje ezt a hagyományt. Aki úgy "katolikus", hogy igazából nem is ismeri a vallása történelmét, hátterét. Az ilyen ember egyébként nem is igazán vallásos, legalábbis nem ugyanabban hisz, amiben a felvilágosult tudós, hanem valami egyéni, borzalmasan leegyszerűsített és mindent szó szerint értő verziója van, ami csak a mindennapi kis szertartásokban, meg a betegségekkor és a halállal való találkozáskor előtörő kétségbeesésre adott válaszokban merül ki. Az ilyen emberek sose gondolnak igazán mélyen bele a vallásukba -vagy akármi másba- csak elfogadják, hogy van egy könyv, azt az isten írta, volt Jézus, aki megváltotta a világot, és van a tízparancsolat és be kell tartani. Kész. Hogy ezek honnan jöttek, hogy függenek össze, hogy terjedt el, mi a vallás természete az emberi pszichológia szempontjából, hogyan alakultak ki a vallások, milyen más vallások vannak, azok őt mind nem érdeklik. Az ilyen ember tudata nem nyílt ki.
"És csak rávilágítanék arra, hogy ez nálad is egyfajta "hit"... vagy előítélet, ha úgy tetszik."
Hitnek semmiképpen sem hit. Nem ateista vagyok, aki a tagadásában hisz annak, aminek más a létezésében hisz. Nekem az egész isten-kérdés inkább közömbös. Nem vagyok benne biztos, mit hiszek, de nem is igazán érdekel a dolog. Ha mindenáron meg kéne határozni, az agnosztikusokhoz sorolnám magam. Amiben hiszek, az a természet tisztelete, és a logika.
"Kicsit nekem úgy tűnik, hogy te elítéled azt, ha valaki vallásos, viszont a másik irányba elfogadást akarsz."
A vallásosságot önmagában nem ítélem el. Amit elítélek, az a tudattalanság, illetve a tudatosság hiánya. Ha valaki úgy jár templomba, úgy olvas Bibliát, úgy imádkozik, hogy életében egyszer sem gondolkodik el azon, mi vezette őt rá erre, miért is vallásos és ki ő. Tipikusan ilyen emberek élnek egy átlagos magyar faluban, ahol mindenki nagy keresztény, mindenki jár templomba, és senki nem tudja, mi az a niceai zsinat. Az ilyeneknek a vallás nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint a teremtés és a világ rendezettsége előtt meghódoló tudósnak, aki egy nagyobb erő művét látja mindenhol, az ilyenek csak egyszerű fogódzókat keresnek az életükbe, mert nem tudnak vagy mernek mélyebben megismerni dolgokat. Ez nem lenne önmagában baj, bár a tudatosság hiánya mindig baj, csak sajnos az ilyen emberek sokszor buták is.
"De a kérdésedre válaszolva: Biztos vagyok benne, hogy a Bibliában is lehetnek olyan sorok, amelyek a toleranciáról, a másság elfogadásáról írnak, azaz a saját vallásuk írásaiból (amit elfogadnak) tudnád a saját nézőpontodat elmagyarázni. Úgymond az ő nyelvükön elmondani a saját nézőpontodat."
Ez jó ötlet, köszi!
"Kit érdekelnek? 8évesek. Adjál nekik nyalókat, aztán küld ki őket játszani. Légy felnőtt."
Nem ők érdekelnek, hanem a szüleik, akiktől a hülyeségeiket hallják.
válasza:Mit vársz egy 8 éves gyerektől, hogy máshogy kellene felfognia a vallást, hiszen maga sem érti, miről szól az egész? Sajnálattal hallom, hogy falun még mindig átlagosnál gyakoribbak bigott vallásosok, vagy egyáltalán a csőlátású emberek, akik nem hajlandók mást látni, hallani... Sajnálom, hogy a gyerekeknek már ennyi idős korukban az ördöggel tömik a fejét ahelyett, hogy Isten szeretetére és a másik ember elfogadására nevelnék őket - ha már vallásos családról beszélünk. A legtöbb, amit tehetnél, a vallás témájának mindenfajta elkerülése lenne.
Azt mondják, a tudás egy gömb: minél nagyobb a felszíne, annál inkább rájön az ember, hogy minden máshoz képest milyen kicsi a gömb maga, vagyis milyen sok mindent nem tud még. A lényeg: a szülőket nem tudod megváltoztatni, ahogy azt sem, ahogy nevelik a gyerekeiket. Viszont idővel, ha eleget tanulnak, talán rájönnek majd maguk is, hogy a hitet nem szabad félelemre, megfélemlítésre alapozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!