Anzelm "logikai" istenérvét elfogadja még valaki következetes érvelésnek?
1.1 Isten olyasvalami, aminél nagyobb nem gondolható el.
1.2 A balga azt mondja a szívében: "nincs Isten".
1.3 A balga érti, amit hall.
1.4 Ami megértetik, az legalább az értelemben van.
1.5 Más (valamely dolognak) az értelemben lennie, és más megérteni, hogy valami valóságos dolog.
1.6 A balga hallván megérti az állítást, hogy "aminél nagyobb nem gondolható el".
1.7 Aminél nagyobb nem gondolható el, az legalább az értelemben van
1.8 Ami az elmében is és a valóságban is van, az nagyobb annál, mint ami csak az értelemben van.
1.9 Ha az, aminél nagyobb nem gondolható el, csak az értelemben van, akkor elgondolható nála nagyobb, az, ami az értelemben is van és a valóságban is.
1.10 De Isten nem lehet ilyen, mert lenne nála nagyobb. (9 ellentmond 1-nek.)
1.11 Tehát az, aminél nagyobb nem gondolható el, az elmében is és a valóságban is létezik.
1.12 Tehát Isten a valóságban is létezik .
válasza:Minden az első definíciótól függ. Tegyük fel:
Isten olyasvalami aminél gonoszabb nem gondolható el.
A valóságosan is létező gonosz nyilván gonoszabb a csak elképzeltnél. Tehát a gonosz Isten létezik. Tetszés szerint variálható különböző melléknevekkel, piros, büdös, szelíd, gyerekes, mindegyikkel működik az érvelés.
válasza:Hiányzik a 0. érv ami alátámasztaná,hogy az 1. igaz.
De az is igaz,hogy Isten bármire lecserélhető. Akár lehet a "világ legnagyobb hamburgere".
Tehát létezik egy hambi aminél nincs és nem is lesz nagyobb, ezért nagyobbat el se lehetne képzelni (mert mégis akkor már megcsinálták volna és nem az a burger lenne a legnagyobb).
És akkor blablabla a vlh-ja létezik.
"Több mint hét évszázad elteltével Kant cáfolta meg ezt az istenérvet. A tiszta ész kritikájában (1781) rámutatott arra, hogy Anzelm különböző kategóriákat kevert össze azáltal, hogy a nyelvtani egységet (a "lenni" állítmányt) lételméleti (ontológiai) értékként kezelte. Ha azt mondjuk, hogy egy dolog "van" vagy "létezik", akkor Kant szerint semmit sem teszünk hozzá. Sokkal inkább azt erősítjük meg a kijelentéssel, hogy valami valóságos dolog megfelel a róla alkotott elképzelésünknek. Ha azt mondjuk, "ez a szék létezik", akkor semmit sem teszünk hozzá, csak egy kijelentést teszünk róla, mégpedig azt, hogy tapasztalataink szerint a szék valóságos. Csak azután mondhatjuk, hogy valami "van" vagy "létezik", ha már tapasztalatot szereztünk róla. Az ilyen kijelentések igazságtartalma a szó vagy az elképzelés és a valóságos dolog közötti megfeleléstől függ.
Röviden: ha Isten nem létezik, akkor nem lehet azáltal "jobbá tenni" vagy tökéletesebbé, hogy létezéssel ruházzuk fel, hiszen hiányzik "az", amihez hozzá lehetne tenni valamit. Ha a "létezni" állítmány eltűnik, akkor eltűnik vele az alany - "Isten" - is (ill. "az elgondolható legtökéletesebb lény" vagy az e helyütt álló alany). Isten ezért nem is tüntethető el azzal a kijelentéssel, hogy "Isten nem létezik", mert csak azt mondjuk, hogy nincs ilyen lény, "Isten", aki eltűnhet. Ebben az esetben "Isten" nyelvtani és nem valóságos alany.
forrás: [link]
válasza:Az a legnagyobb gond az istenérvekkel (és a cáfolataikkal), hogy tisztán egy elvont fogalomrendszerben vizsgálódik az érvényességük, de hogy hogyan kapcsolódnak a valósághoz, az az érvelésben sosem kap szerepet.
Az egész egy nagy "tegyük fel, hogy..." dolog, egy zárt érvrendszer, ami nagyon szépen el tud működni magában, mint valami absztrakt logikai struktúra, de aligha találunk kapcsolódási pontot, hogy ebből mi érvényes a valóságra.
válasza:Szia!
Kant érvelése akkor állja meg a helyét,ha Isten és a létezés közé nem teszel egyenlőségjelet!
válasza: válasza:A legtöbb cáfolat nem állja meg a helyét, mert nem pont ezt cáfolja, hanem már mást.
A "legnagyobb hamburger", sem jó cáfolat, már hasonlóval próbálkoztak Szt. Anzelm korában is, csak akkor a "tökéletes szigetet" képzelték el. Ugye attól hogy elképzelek egy tökéletes szigetet, még nem fog létezni. Igen ám, csak a legtökéletesebb szigetet (vagy a legnagyobb hamburgert) te nem tudod elképzelni, mindig lehet tökéletesebbet (és nagyobbat), viszont az hogy Isten az, akinél nagyobb nem képzelhető el (mármint nem nagyságra nagyobb), akkor ez a fogalom minden emberben eredendően megvan, bár elképzelni nehéz, mindenki van valami fogalma róla.
válasza:Attól, hogy elképzelünk valamit, még nem fog létezni.
Az örökmozgó pl. remekül elképzelhető - és teljesen biztos, hogy nem létezik.
Ez az egyik fő hibája igen:
Amit egy ember elképzel, az bizony csak egy elképzelés. Elképzeléseknek, meg mint már céloztam rá, nincsenek nagyságai. Igaz el lehet képzelni egy 80 centis törpét és egy 240 centis óriás embert is, de hozzá kell képzelni a pontos mértekét és mértékegységét is. Ettől még nem lesz egyik elképzelés sem nagyobb a másiknál, hanem az elképzelt emberek valós megjelenési nagyságai különböznének csak egymástól. Hogy másként is érzékeltessem. A számítógépen való adattárolás is csak egy „elképzelés”. Ha készítek egy-egy digitális fotót mindkét emberről, nem kell hozzá nagyobb tármennyiség, hogy eltárolhassam a magasabb embert. Szívesen bizonyítom is, hogy én pont ugyanazon a számítógépes tárkapacitáson el tudok tárolni egy digitális fotót egy 80 cm-es emberről, mint egy 240 centis emberről. Még a képek pixel száma is azonos lesz. Mindkét embert, egy melléjük helyezett cm-es beosztású léc mellett fotózom le. Sőt azt is szívesen bizonyítom, hogy a két ember elfér, egy pont ugyanolyan adatállományban egy fotón együtt is, mint külön-külön.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!